HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1885

Írás összesen: 49090

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

hundido
2019-11-18 06:12:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: Lady NairiFeltöltés dátuma: 2012-07-06

Az új otthon - 2. rész

2. fejezet
Itt vagyok!


- Blanka, kész a reggeli! - hallatszott a kétszintes ház földszintjéről egy női hang.
A lány szemét kinyitva felült az ágyán. Tegnap álmodott csupán? Vagy igaz? Nem érzett semmit. Felöltözött, és lesietett a lépcsőn.

Nemsokára már útközben volt barátnője, Ludmilla felé. Odaérve a rövid, egyenes és vörös hajú, világosbarna szemű Milla éppen a kertben volt elfoglalva virágaival. Mikor észrevette Blankát, így üdvözölte:
- Szia! De jó, hogy jössz! Éppen hívni akartalak.
- Szia! Örülök neki, de most fontos mondanivalóm van számodra.
- Mi az a fontos? - kérdezte meglepetten Milla.
- Elmondom, ha a szobádban leszünk.
Azzal megfogta barátnője kezét, és elindultak a ház felé.

Milla szobájába érve a barátnő nagyon kíváncsi lett. Blanka becsukta a szobaajtót, és az ágyra ülve mondta:
- El sem tudod képzelni, hogy mi történt velem az este!
- Mesélj! - nézett rá kíváncsian a barátnője.

Blanka részletesen elmesélte neki az éjszaka történteket. Milla végig meglepett és kérdő pillantásokkal tudatosította magában az elhangzottakat.

- Viccelsz! - szólalt meg a hír végén Milla.
- Dehogy! Tényleg így van! Nem hazudok! Miért tenném? Hiszen... - köhögött - a barátnőm vagy.
Befejezése már egy mély, torz hang volt, és szemei elkezdtek fényleni, melyek ismét fehérben tündököltek. Milla rémületében meg sem tudott szólalni. Blanka sokáig nézte a megdermedt arcot, majd kinyújtotta feléje a kezét, amely elől a barátnője nem hajolt el. Némán nézték egymást, majd a tenyér lesiklott Milla arcáról. Blanka behunyta szemeit, és kinyitva már az eredeti barna szemei ragyogtak.
- Most már el tudom hinni - szólalt meg végül Milla. - Félek.
- Én is.
- Szóltál erről valakinek?
- Nem, és nem is akarok. Kérlek, te se szólj senkinek!
- Jó.
Kopogtak. Mindkettejüket félelem fogta el. Kinyílt az ajtó.
- Sziasztok! - köszönt be Eudoxia, Blanka másik legjobb barátnője. Hosszú, egyenes és fekete haja lófarokként hullott a vállára, szemei sötétbarna színben úsztak.
A két lány nagyot sóhajtott... megnyugodtak.
- Ennyire rémisztő vagyok? - kérdezte Doxi.
- Nem, Doxi! Csak történt velem valami. Neked is elmesélem.

A történet elmondása után csak ültek a szobában, és gondolkodtak, hogy mitévők legyenek. Nemsokára felkiáltott Milla:
- Megvan! Hívjuk ki! Beszéljünk vele!
- Megbolondultál? - szólalt meg Blanka, miközben a gondolattól kirázta a hideg.
- Én sem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet - tette hozzá Doxi.
- De már! Kíváncsi vagyok rá. Ti nem?
- Mi nem - válaszolta egyszerre Doxi és Blanka.
- Na, kérlek! Úgy megnézném!
Blanka ekkor hirtelen a hasához kapott, és elterült a földön. Fájdalmat érzett, de nem szólalt meg. A másik két lány nyúlt feléje, de barátnőjük már fel is ült, és szemei ismét fehéren világítottak. Ezután felugrott az ablakpárkányra, és a nyitott ablakon át távozott el a szemük elől. A két lány rémülten nézett utána. Alig tudták felfogni a történteket. Ekkor belépett a szobába Ludmilla édesapja.
- Sziasztok, lányok! Hogy vagytok?
Doxi és Milla fura tekintettel nézett a férfire.

Eközben Blanka útját az erdő tisztása felé vette, ahol az árok volt. Ekkor még nem is gondolta, hogy mi vár rá.

Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2684
Időpont: 2012-07-08 18:12:38

Kedves Nairi!

Olvastam az első részt is. Várom a folytatást.

Szeretettel: Ági
Alkotó
Lady Nairi
Regisztrált:
2010-11-19
Összes értékelés:
500
Időpont: 2012-07-08 11:35:22

válasz SA beach (2012-07-08 00:32:05) üzenetére
Kihangsúlyozásként van úgy írva. Igen, várd meg a végét.

Üdvi!
Alkotó
Regisztrált:
2012-04-20
Összes értékelés:
23
Időpont: 2012-07-08 00:32:05

"szemei elkezdtek fényleni, melyek ismét fehérben tündököltek." - Szerintem kétszer írtad le majdnem ugyanazt :) A történet már jól átrágott, de azért elolvasom a többi részét is

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = M címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Aranyzúzmara című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Ősz és tél című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

hundido bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bakancslista című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Játsz-Ma című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Vihar című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nyelvem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ősz és tél című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = H című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Virágnyílás idején címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)