HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 109

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49072

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: Lady NairiFeltöltés dátuma: 2012-07-11

Az új otthon - 6. rész

6. fejezet
Szökési kísérlet


A lány megérkezett egy szűkebb folyosóhoz. Ekkor érte utol Lénárd ezredes. Blanka felugrott, és végigmászott a mennyezeten, de a tenyerei és a lábai nem érintették a plafont, és így közlekedett végig a szűk folyosón. Alatta az ezredes követte.

A folyosó végén leugrott, és borzadva látta, amint átalakulóban lévő pikkelyes kezeivel fogja meg a létrát. Erőt vett magán, és elindult felfele. Az ezredes utolérte, megfogta a lábát, és lerántotta. Blanka felpattant, megszorította Lénárd nyakát, aki térdre esett. Próbált kiszabadulni a lány szorításából, azonban Blanka keze nem engedett. Egymás szemébe néztek. Blanka arca ráncos és eldeformált volt... lassan kezdett átváltozni. Ahogy a férfi szemébe nézett, valami furcsa érzés fogta el. Kis szünet után mély hang hagyta el a lány ajkait:
- Hagyj békén minket!
Majd elengedte az ezredest. A lány egy szempillantás alatt felugrott a következő szintre, és eltűnt a férfi elől. Az ezredes nem hagyta ennyiben, és utánaeredt. Követte, de hamar elveszítette szem elől.

Ezalatt a tábornok katonáival minden bejáratot lezáratott. Az erődítményből se be, se ki nem lehetett közlekedni. Most már a titkos helyen tárolt speciális eszközöket vették elő.

Lénárd ezredes csak futott előre, már maga sem tudta, hogy melyik irányba keresse az idegent. Valamit legbelül érzett a lény iránt, de még maga sem tudta, hogy mi ez a felszínre törő sejtelem, ami a tudatalattijából tört fel egyre erősebben. Eddig a lányért aggódott, de most már mindkettőért.

Ahogy így a gondolataiba meredt, teljesen váratlanul érte, mikor a magasból a hátára ugrott az átalakulóban lévő lány, és leterítette a földre. A hajánál fogva felemelte a férfi fejét.
- Miért követsz? - kérdezte mély hangon az ezredes fülébe suttogva.
- Ki vagy te? - kérdezte lihegve az ezredes.
Leszállt róla, majd egy pillanat alatt két lábára állította Lénárdot.
- Egy messzi helyről jöttem. A lány megosztotta velem testét, így gyorsabban regenerálódom a rázós és égető út után. De elfáradtam az utazástól, nincs sok erőm, pihennem kell, és szükségem van a kövekre, amelyek erőt adnak, és segítenek meglátni azt, amiért jöttem.
Ezután a lány szemeit becsukva arca visszaváltozott az eredeti formára. Kinyitva szemeit csodás barna szeme nézett az ezredesre.
- Engedj el! Én nem akartam ide kerülni. Nem tettem semmi rosszat! Haza akarok menni! Inkább segíts!

Blanka arca fájdalomról és kimerülésről árulkodott, habár próbálta elrejteni. Ez az egész dolog nagyon megviselte. Döbbent volt a történések gyors egymásutánjától. Szinte fel sem fogta, hogy mi történik vele, és máris egy újabb esemény középpontjába került. A dolgok gyors egymásutánja elszédítette, és amikor az agya hátsó zugából egy töredékpillanat erejéig eljutott a tudatáig, hogy mibe is keveredett bele, a puszta gondolatra is felfordult a gyomra. Eközben igyekezett az összeszedettség látszatát nyújtani, reménykedve, hogy így talán komolyabban veszik, de a lelke mélyén érezte, hogy ez egy reménytelen kísérlet. A térdei remegése valószínűleg mindenképpen elárulják majd, mennyire fél, és mennyire felkészületlenül érte őt ez az egész rettenet... hacsak a rémülettől tág pupillái el nem árulták őt már sokkal hamarabb...

- Rendben - hangzott a válasz egy kis tétovázás után. - Kövess!
A lány mélyen a férfi szemébe nézett, és meglátta a tiszta bizalmat kisugározni. Majd Lénárd megfogta Blanka pikkelyező kezét, és rohantak tovább.

Hosszú és kanyargós folyosókon tartottak felfele a föld belsejéből. Kis idő múlva megszólalt az ezredes:
- Miért ilyen a bőröd?
- Lelle nem tud eggyé válni velem.
- Így hívják?
- Igen - válaszolta a lány.
- És miért jött ide?
- Nem tudom. Nem árulta el.

Ahogy futottak, egyre kevesebb kivezető utat találtak. A végére zsákutcába jutottak. Megjelentek a katonák. Ismét megmozdult a lány testében az idegen, és egy ütést mért Lénárdra, aki ájultan esett a földre - a lény nem akarta, hogy tudjanak segítőtársáról.

Nincs kiút. Nem tudott semerre sem menekülni. A katonák energiablokkoló fegyvereikkel körbeállták a lányt. A lény ereje fogytán volt, nem tudott mit cselekedni. Ekkor jelent meg Bernát tábornok.
- Kábítsátok el, és vigyétek a vissza a 12-es szobába! - adta ki a parancsot.

A lány testét magas frekvenciájú hullámok érték, s kiütötték a lényt is a sokktól. A gyengülő kis test tehetetlenül terült el a földön.

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Két temető II. befejező rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A pórul járt Csuka című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Válasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)