HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1887

Írás összesen: 49222

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-11 14:20:44

Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: Lady NairiFeltöltés dátuma: 2012-07-17

Az új otthon - 8-9. rész

8. fejezet
A szökés


Beköszöntött az este. A Bázison csak az idő mutatta, hogy nyúlt bele az éjszakába, hiszen a föld mélyen rejtette a létesítményt. Az ezredes belopakodott a tábornok irodájába, és sikeresen megszerezte a fénylő hegyikristályt.

Lénárd a barátja társaságában a páncélozott szoba felé vette az útját. Úgy tettek, mintha jöttek volna az őröket leváltani, s mikor mindenki elment, benyitottak a cellába.

Blanka az ágyán feküdve felpillantott.
- Tessék! - adta át neki az ezredes a követ.
Blanka kezeivel megfogta a hegyikristályt. A szobát hatalmas kékes-fehér fény világította meg. A kő újratöltődött energiája a lány testébe áramlott. Az idő lelassult körülöttük.

Kis idő múlva az idegen lény megszólalt:
- Már jobban vagyok, de még gyengének érzem magam, pihennem kell. Köszönöm!
- Örülök, hogy jobban vagy. Most kiviszünk innen.
- A Nagyterem Nagykapuja még nyitva van a vezérlő szerint. Én akkor megyek elterelni a katonák figyelmét, és szabad utat adok nektek - mondta Pamfil.
- Rendben - hangzott egyszerre az egyetértés.
Azzal Lénárd felkapta a lányt, és elindultak kifele.

Egy széles és több szakaszos folyosón mentek keresztül, majd Lénárd pár méterrel lemaradt a barátja mögött, aki beszédbe elegyedett az azon a szakaszon őrségben álló katonákkal. Ezalatt Lénárd - karjaiban a lánnyal - a következő kanyar után a Hosszú Folyosó felé vette az irányt.


9. fejezet
Nem vagyunk egyedül


Az ezredes igyekezett minél gyorsabban eljutni a Nagyteremig, végig a Hosszú Folyosón. Minden kihalt volt körülöttük. Senki nem jött velük szembe, ahogy pont lennie kellett.

A Nagyterembe érve Lénárd egy közelben lévő asztalra fektette a lányt. Odament a szabadba vezető Nagykapuhoz, de az már be volt zárva.

Hogy lehet ez? Nyitva kellene lennie! Talán a lény miatt zárták be hamarabb. Ez a tábornok nagyon biztosra akar menni!

Lénárd erőfeszítései a kapu kinyitásával kudarcot vallottak. Ekkor hatalmas feljajdulás rázta meg a termet. A lény ébredezett. A férfi az asztal közelébe ment. Blanka kinyitotta szemeit, melyek ragyogó fehér fényt árasztottak... a nagy hatalma éledezett. Az ezredes odaállt mellé. Blanka felült, és mélyen a férfi szemébe nézett.
- Honnan jöttél? - kérdezte Lénárd.
- Közelebbről, mint gondolnád!
A férfi kérdő pillantást vetett rá. A lény folytatta:
- Nem mind olyan távoli, mint aminek látszik. A fény vonalán húzódik egy ösvény, amit a testetek nem tud megtenni, csupán csak a lélek - suttogta az idegen.
- Nem értem! Mik vagytok? - nézett rá csodálkozó tekintettel Lénárd.
- A Múlt Részei. Régen emberek voltunk itt a Földön, de halálunk után eltávoztunk, s várjuk az Újjászületést. Néha egy-egy kósza lélek kiszökik, mert hiányzik a társa, akit elveszített az egyik életében, vagy még a legutóbbiban. Én is ezért jöttem.
Az ajtó megremegett. Mély moraj húzódott végig a teremben. Az ezredes összerezzent. Hamarosan áttörik a katonák. De a lény folytatta:
- Blanka teste csak megkönnyítette az ittlétem, azonban nincs érzelemvonal, nem tudjuk egyszerre látni a létezést. De szerencsére nincs szükségem rá, mert a fényvonal jó helyre hozott. Nekem egy férfi a társam... és megtaláltam.
Blanka arcán egy sanda mosoly jelent meg. Lénárd meghökkenve nézett rá. A lány a férfit otthagyva felkelt, és a kapu felé vette az irányt.

Eközben a Nagyterem másik végén lévő ajtót feltörni készülték a fegyveres katonák.

A lény nagy erőt bocsátott ki magából, mire a hatalmas kapu kinyílt a külvilágra. Ránézett Lénárdra, majd odalépett hozzá, és megcsókolta. Ezután eltűnt a kapun túl. Mikor már nem lehetett látni a messzeségben a lány körvonalát sem, a túlsó ajtó kinyílt, és megjelentek a fegyveres katonák.

Lénárd Blanka után fordulva nézte a kijáratot, és szája mosolyra húzódott, majd szemei világító fehéren villantak fel... vele volt az évekkel ezelőtt meghalt felesége... ismét együtt voltak.


Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Sorskatonák című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Sorskatonák című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Kovács János esete a CSOK-al című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Sorskatonák című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Sorskatonák című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Márton- napi lakoma című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) "Az utasok leestek" - mélylélektani elemzés című alkotásh

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Vágómadarak vitája című alkotáshoz

Miléna bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Sorskatonák címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Márton- napi lakoma című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Anyák napja Gemencen címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Márton- napi lakoma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) "Az utasok leestek" - mélylélektani elemzés című alkotá

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) J. W. Goethe:Weihnachten című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)