Und sind die Blumen abgeblüht,
So brecht der Äpfel goldne Bälle;
Hin ist die Zeit der Schwärmerei,
So schätzt nun endlich das Reelle.
________________________________

Ősz (1-7)

És elnyílt már a sok virág,
Almák - arany labdák a fákon;
Nincs már rajongás, sem csodák,
Valóság tartja így ezt számon.
_______________________________

A sok virág már mind lehullt,
Almák - arany labdák a fákon,
Időd, rajongás, messze múlt,
Való az ősz, mit kérsz te számon...
_________________________________

Elnyílott már a sok virág,
A fákon arany gömbök: almák.
Nincs már rajongás, sem csodák,
Ez már az ősz, végső valóság.
_______________________________

Elhervadt már sok-sok virág,
Almák a fákon - arany gömbök,
Már nincs rajongás, nincs vivát,
Az ősz valóban beköszöntött.
_______________________________

Elnyílt a sok virágcsoda,
Almák, aranylabdák ragyognak,
Elmúlt a rajongás nyara,
Az ősz valóság lesz maholnap.
______________________________

És elnyílt már a sok virág,
Almák, aranylabdák ragyognak,
Nincsen rajongás, nincs vivát,
Az ősz valóság itt maholnap.
______________________________

És elvirágzott sok virág,
A fákon almák, arany gömbök,
Nincs már rajongás, nincs vivát,
Az ősz - valóság. Beköszöntött...
_______________________________