Vielleicht eines Tages noch...

Ich glaube es ist mein letzter Versuch
auf Ungarisch ein Gedicht zu schreiben,
hoffentlich ein "echter Ungar"
will es hier, nicht wieder"umschreiben".

Als Ungar bin ich geboren
im Leben dürfte ich nie einer sein,
für viele schon oft, nur ein Fremder
nur ein Ungar, der zweite Wahl.

Lange Zeit habe mich getäuscht
dass ich damit weiter leben kann,
lieber in der Schweiz als Ausländer
als zu Hause, nur der zweite Wahl.

Jahrzehnte lang suchte ich
der Weg, der mich nach Hause führt,
aber leider viele in "meiner Heimat"
bleiben von mein Schicksal unberührt.


Lehet majd egy napon még...

Gondolom ez egy utolsó kísérlet
nekem, magyarul egy verset írni,
remélem most "egy igazi magyar"
nem fogja ezt a versemet is "átírni".

Mint magyar jöttem a világra
de az életben sohasem lehettem az,
soknak sűrűn csak egy idegen
vagy csak egy másodosztályú magyar.

Sokáig azzal csaltam magam
majd idővel ezt is el tudom fogadni,
de inkább maradok egy külföldi Svájcban
mint szülőfalum otthon letagadni.

Évekig kerestem az utat
amely engem végre haza vezet,
de sajnos sokan ott a "hazámban
"egy idegen magyarnak" nem nyújtanak kezet.