HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1915

Írás összesen: 51236

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-02-14 12:06:41

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: ZagyvapartFeltöltés dátuma: 2012-08-02

Városszéli történetek 4.

Valamelyest vidámabb történet jön, melynek főszereplője M. Lajos bácsi, aki kőműves volt, történetünk idején a '60-as évek közepén már nyugdíjas, és szabad kőműves, mert nem volt ő mindig szabad, néhány hónapot börtönben is ült, ezt soha sem tagadta, nem is szégyellte, ha jó meggondolom, nem is kellett e miatt szégyenkeznie, de menjünk sorba.
Jól megtermett, erős fizikumú kőműves, feltűnő vörös haj, ami a szívén az a száján, és valljuk meg szeretett iszogatni, sűrűn lehetett látni piásan tántorogva bandukolni az utcán, ilyenkor aztán a gyerekek nem mulasztották el csoportosan előadni az alábbi kis mondókát, miszerint: "vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó". Ezt Lajos bá általában válogatott szitkokkal hálálta meg.
Mondják inni mindig szeretett, de ennek ellenére kiváló kőműves volt, a maga által épített igazán szép családi háza ma is áll, akkori munkáját, tudását dicsérve, munkatársai is szerették munkabírásáért, bohém természetéért, és azért is, mert mindig kiállt az igazságért. Börtönbe is azért került, mert becsapták, és kijátszották őt, és a kőműves brigádot, amelyben dolgozott. Történt pedig, hogy 1936-37-ben kezdték építeni a szolnoki hitelbankot, annak rendje és módja szerint szerződtettek kubikos brigádot, kőműves brigádot, ácsokat, stb. Ennek a kőműves brigádnak volt tagja, hangadója, vezéregyénisége Lajos bácsi. A munkálatok el is kezdődtek, és néhány hétig rendben is ment minden, ám akkor is volt válság, mégpedig gazdasági és a beruházásra szánt pénz vészesen kezdett fogyni. Mit tehetett az építtető, csökkenteni próbálta a munkások nehezen kialkudott, és amúgy sem túl magas bérét, a dolgozók ezt persze nem fogadták el, próbáltak tiltakozni, még sztrájkoltak is, de ez sem vezetett eredményre. A huzavona vége az lett, hogy felbontották a munkások szerződését, és kirúgták őket, mivel az építkezésnek haladni kellett a beruházó új brigádokat akart szerződtetni a környékről, Szandából, Rákócziból, stb. Ezt persze a kirúgott kőművesek is megtudták, és beszéltek is az új jelöltekkel, megmutatva nekik a szerződésüket, és a munkás szolidaritásra hivatkozva kérték, hogy kevesebbért ők se vállalják el a munkát, ebben meg is egyeztek.
Igen ám, de néhány nap múlva kiderült, hogy az újonnan felvett építők nem tartották be a szavukat, és jóval az egyeztetett bér alatt is munkába álltak. Amikor ezt megtudták a Szolnokiak, felháborodtak, de Lajos bá nyomatékot is adott a felháborodásának, mégpedig úgy, hogy az egyik reggel a Tisza-híd város felöli hídfőjénél egy hatalmas husánggal várta a kerékpárral érkező szószegőket, és valamennyiüket leverte a bicikliről. Aztán felpattant a saját bringájára, és elindult, hogy beszámoljon a társainak az eseményről, csakhogy útja elvezetett az épülő hitelbank előtt, ahol a pallér (ma művezetőnek mondanánk) meglátta, és gúnyosan odavetette neki, látja Lajos maguk nélkül is épül ez. Erre Lajos bácsit ismét elöntötte a méreg, és dühösen a pallér felé indult, aki felmenekült az építkezés állványzatára, emberünk meg utána, el is érte az első emelet magasságában, és ledobta az állványzatról. Mindkettőjük nagy szerencséjére a pallér az előző nap oda szállított homokra zuhant, és nem lett semmi baja. Azzal, mint aki jól végezte a dolgát, folytatta az utat, és a Bíró kocsmába ment, találkozni a többiekkel, akik ha már lebeszélni nem tudták az akcióról, legalább megvendégelték, innen vitték el a csendőrök a késő délelőtti órákban igencsak kapatosan. Azon túl, hogy a csendőrök jól elverték, bírósági ügy is lett a dologból, el is ítélték hat, vagy hét hónapra. Nos büszke nem volt rá, de nem is szégyellte, hogy be volt csukva, magam is úgy hiszem ezt nem kellett szégyellnie. Idős korában, ha szóba került a dolog viccelt is vele, mindig azt mondta "nem én voltam bezárva, hanem az ajtó".
Egy ma is érvényes tanulsága azonban van a dolognak, mégpedig az, hogy amíg a büntetését töltötte, szaktársai minden hónapban összedobtak bizonyos összeget, és elvitték a feleségének, hogy a családnak ne kelljen nélkülözni.
Apropó a felesége, már volt róla szó, hogy Lajos bá szeretett inni, és hát sokszor be is rúgott, ezt persze a felesége nem nézte jó szemmel, és többször adott ultimátumot, hogy ha még egyszer részegen megy haza, elhagyja. A mi Lajosunkat azonban elhagyni sem volt egyszerű. Egy szombat délután, amikor kapatosan bandukolt haza, nem volt otthon a neje, csak cédula várta az asztalon, amelyben nagyjából ez állt:
Betelt a pohár Lajos, látom neked fontosabb az ital, mint én, így hát elhagylak, ne is keress, Isten veled.
Emberünk megdöbbent, 'tán ki is józanodott, mindenesetre számba vette, hogy hová mehetett az ő drága kis felesége, arra a következtetésre jutott, hogy biztosan a szüleihez ment haza. Nosza megmosdott, megborotválkozott, ünneplőbe öltözött, útközben vett egy csokor virágot, s mintha leánykérőbe menne, elindult az anyósáék háza felé, ami vagy négy kilométerre volt az ő házuktól. Odaérvén látja, hogy a felesége valóban ide jött a szülői házba, megörült, átadta a virágot, majd mintha semmi sem történt volna, mondta, hogy menjünk haza Poszám (merthogy így hívta, így becézte a feleségét), de asszony nem ment. Megmondtam százszor, hogy ne igyál, meg is írtam, úgyhogy maradok.
-Ez az utolsó szavad?
-Ez.
-Hátha nem jössz, akkor viszlek, -azzal felkapta és vitte az édes terhet. Egy darabig ellenkezett, tiltakozott, de hiába, úgyhogy a négy kilométeres úton, át a városon Lajos hol az ölében, hol a hátán, de hazavitte az asszonyt. Nem is próbálkozott többet Poszám, igaz Lajos sem szokott le a piálásról.

A történetek végére érve azon tűnődtem, hogy ezek az emberek egyike sem volt híres, vagy különleges mégis megmaradtak emlékeimben, és jó volt velük lenni.

Vége.

2012. július.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2013-03-03 10:19:20

válasz Finta Kata (2013-02-28 22:34:00) üzenetére
Kedves Kata!

Köszönöm, hogy újra nálam jártál, dícsérő soraid mindíg jól esnek.
Ez az elbeszéléssorozat utolsó (4.) része, az előző három rész ugyan itt olvasható.

Szeretettel: Zagyvapart.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12554
Időpont: 2013-02-28 22:34:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Feri!
Mostanában alig tudtam belépni a Napvilághoz. Mondhatom, hiányzott is a társaság, az érdekes és jó olvasnivalók, s lám ezt is még tavaly tetted föl, s én csak most fértem hozzá. Élvezettel olvastam írásod, az egyszerű történetet is érdekesen jól tudod előadni. Jó időnként visszatekinteni a régi időkre, onnan is jó témákat lehet kiásni.
Remélem, folytatása következik!
Szeretettel: Kata
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2012-10-01 11:28:03

válasz Klára (2012-10-01 10:17:55) üzenetére
Kedves Klári!

Köszönöm látogatásod, örülök, hogy "kedvet kaptál a többihez is", szeretettel invitállak az első három rész elolvasására is.

Üdv.: Zagyvapart.
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2940
Időpont: 2012-10-01 10:17:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Zagyvapart!

Élvezettel olvastam ezt a történetet. Kedvet kaptam a többihez is:)))

Üdv: Klári
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2012-08-14 10:10:47

Köszönöm kedves Jenő, bizonyára így van, és már dolgozom is egy "új" történeten.

Üdv.: Zagyvapart.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
953
Időpont: 2012-08-13 14:50:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Biztos nincs vége! Te is - akár csak én - régebb dobtad el a csikófogidat, úgyhogy lapulnia kell még benned a történeteknek.Grt.Z
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2012-08-06 20:20:01

válasz Millali (2012-08-05 18:45:31) üzenetére
Kedves Lali!

Köszönöm megtisztelő értékelésed, örülök ha így gondolod.

Barátsággal: Zagyvapart.
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2012-08-06 20:17:41

válasz pirospipacs (2012-08-05 11:29:53) üzenetére
Kedves Pipacska!

Köszönöm hozzászólásod, szeretettel: Zagyvapart.
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2012-08-06 20:15:39

válasz dpanka (2012-08-04 23:37:37) üzenetére
Kedves Panka!

Nahát az én Lajos bácsim hasonlított apukádra? (Örülök neki).
Boldog vagyok, ha tetszett, óhajod nagyon jól esett, megfontolom majd a folytatást.

Szeretettel: Zagyvapart.
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2012-08-06 20:11:18

válasz Kőműves Ida (2012-08-04 18:04:18) üzenetére
Kedves Ida!

Nagyon örülök, ha tetszett a sorozat, köszönöm a dicsérő sorokat.

Szeretettel: Zagyvapart.
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2012-08-06 20:08:42

válasz T. Pandur Judit (2012-08-04 16:14:57) üzenetére
Kedves Judit!

Örülök, ha mosolyra fakasztott Lajos bá. Köszönöm hozzászólásod.

Zagyvapart.
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-08-05 18:45:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Feri!

Nekem is jó volt, hogy olvashattam ezekről az emberekről. Sajnálkozva veszem tudomásul, hogy úgy gondolod itt a vége. Azért egy kicsit reménykedem, hátha eszedbe jut majd még egy-két ember, egy-két jellem, egy-két élet. Hogy mindannyian csak nyertünk azáltal, hogy megismerhettük Őket, ahhoz nem fér kétség.
Gratulálok a sorozathoz, mindegyikből tanultam valamit.

Baráti üdvözlettel:
Millali
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2717
Időpont: 2012-08-05 11:29:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hogy én hány ilyen Lajos bácsit ismertem, meg Poszám nénit. :))) Komolyra fordítva, szomorúan olvastam, hogy már akkor is az volt, hogy a munkás emberen húzták meg a hiányzó pénzt. Valaha volt értéke a becsületes, tisztességes munkának hazánkban? Netán a világban? Vagy lesz egyszer?
No, nem is akartam faggatózni, csak továbbvittem a gondolatot. Most is szívesen olvastalak, kedves Feri. Ezek az anekdóták a prfilodba tartoznak. :)
Szeretettel.
pipacs
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5459
Időpont: 2012-08-04 23:37:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon tetszett! Ez a M. Lajos hasonlíthatott apámra :-) nem csak külsőleg :-)
Jó volt olvasni a történeteidet. Biztosan van még! Légysziiiiiiii ne legyen végeeeee
szeretettel-panka
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6752
Időpont: 2012-08-04 18:04:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Zagyvapart!

Élvezettel olvastam ezt a részt is, sőt felrémlett távoli gyermekkoromból a kis falum-béli Lajos bácsi, aki szintén hasonló ívású, kőműves ember volt... Jókat mosolyogtam, különösen a végén, amikor az asszony után ment és hazavitte.:)
Nagyon élvezetes történetek voltak, sokféle embertípust bemutattál, különleges embereket ismerhettünk meg, és sajnálattal veszem tudomásul, hogy véget ért a sorozat.
Mindenesetre, köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel
Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5203
Időpont: 2012-08-04 16:14:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Feri!
Jó volt olvasni ezt a városszéli történetedet is, nekem is sok régi ismerősöm eszembe jutott, akiket ugyanabban a bordában szőttek, mint Lajos bácsit.
Élvezetesen írtad meg ezt a részt is, jókat mosolyogtam az olvasása közben.
Judit

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Bolondos kiskecske címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Kis Karácsony című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) nyikorog csak padló című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ez vagyok én című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ez vagyok én című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Naponta ijesztget című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A tolvaj Szarka című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A tolvaj Szarka című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Mikor című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Mikor című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mikor című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mikor című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Mikor című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Mikor című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)