Annuska, neved zenéje,
Fülembe cseng, s látom,
Kék szemed tükrét,
Miben annyi mélység,
S lakozik sok szépség.
Szemed bűvöl,
S ha látlak, néha tűnődöm,
Mi e szemek varázsa,
Mosolyod, ha látom,
Mintha napnak perzselő,
Sugarát vetné rám,
S én ringatózom sugarán.
Hangod, ha hallom,
Harangok csilingelnek felém,
S én végképp nem tudom,
Ébren vagyok, vagy álmodom.
Álomnak ez szép és gyönyörű,
De az álom lassan elszáll,
Szemed nem süt oly perzselőn,
Nem nézel rám már szeretőn.
Okát kutatom, keresem,
S ha nehezen is, de meglelem
kedélyed, és várom, hogy
szemed csillogó sugara ismét
szórja bűvölő fényét.
Szívem súgja:
- Annuska!
E név az én mindenem,
Mert Te vagy nekem a Szerelem.