Bársonyos est leplére szállt az éji lepke
kecses táncát járja, repked ott kedvére,
az éj hátán útnak indul egy forró lehelet
izzik a vágy, s messzire száll a képzelet,
nedves tenyér bőrselymemnek fátyolán
falat kenyér bíborvörös testem hajlatán
megváltásként ér egy bizsergő érintés
még akarom ! őrjítsen még a szédülés.


Lázas szenvedély, bőröm hevülve pirul
lassacskán az éjszaka is szemlesütve virul
a csillagok még játszanak az ég kötényén
mindent látni akarnak a redőnyök résén
de felsír lassan a beteljesült részeg vágy
szeretleket ír ujjaival a színes virágágy
a lepke is csak megrészegülten szállva
hull a magasból meztelen vállunkra.