SPÄTSOMMER

Der Sommer gibt noch einmal Schwung,
zeigt sich von bester Seite.
Das hält den Saft der Blumen jung,
die Sonne reift Getreide.

Die Spinne wirft ihr Fadennetz,
wenn alte Weiber kommen.
So will es das Naturgesetz,
der Mond hat zugenommen.

Er spiegelt sich im Abendsee,
im Gold der vielen Sterne.
Der zarte Duft vom Blütenschnee,
zerstäubt nur all zu gerne.

Die Äpfel schaukeln schon am Ast,
mit ihren roten Bäckchen.
Und wenn der erste Sturm sie fasst,
dann füllen sie die Säckchen.

Der Baum wirft langsam Blatt für Blatt,
sie sammeln sich auf Wiesen.
Und wer noch immer Sehnsucht hat,
soll jeden Strahl genießen.
______________________________________


NYÁRUTÓ

A nyár még egyszer nekifut,
legjobb felét mutatja,
szirmokhoz még friss nedve jut,
s kalászt érlel a napja.

A pók hálója jó feszes,
már Vénasszonyok jönnek,
a természet törvénye ez,
a hold is nagyra nőtt meg.

Az esti tóból visszanéz,
ragyog sok arany csillag,
s oly szívesen terjedni kész
az édes virágillat.

Almák hintáznak ágközön,
piros hasat viselnek,
s az első szélroham, ha jön,
kosárkák, vödrök telnek.

Levélke hull levél után,
halomba gyűlik össze,
s ki vágyat ringat még talán,
a nyárutót élvezze.
______________________________
(Ha kutya nem kíváncsi rá,
akkor is beküldöm, mert
magyar versként is bőven
megállja a helyét...)