HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44921

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MilénaFeltöltés dátuma: 2012-09-02

Ítélet

A hangosbemondó sercegett, megszólalt egy pattogó női hang.

A kétszáztizenkettes számú vádlott lépjen előre!
A kétszáztizenkettes számú vádlott lépjen előre!

Felnézett a bíróra, hunyorogva a lámpától, aminek fénye egyenesen a szemébe sütött. Nem is a szemébe, hanem a lelkébe, már ha beszélhetünk lélekről a megvilágíthatóság értelmében. Vagy az elméjébe, a gondolatai közé - ha beszélhetünk ezekről a dolgokról az átvilágíthatóság értelmében. Mert azt akarták, belenézni a fejébe, az utolsó gondolatmorzsát is kiszedegetni az agyából: bár materiális szemszögből nézve nem léteztek gondolatok, csupán kémiai és fizikai reakciók. De ezen már átesett.

A hazugságvizsgálókon.
A megfélemlítésen.
A fizikai erőszakon.
A lelki terroron.
Főleg a terroron.

S az ítéletre vár most, belefásulva a hadakozásba, elgyengülve az éheztetéstől, megrogyva az ütések súlya alatt, a bűnös kimondására vár, hogy vigyék el végre, érjen véget ez a végeláthatatlan tortúra, ítéljék halálra vagy ítéljék fogságra, csak döntsenek. Zúgó füllel hallgatja végig a vádbeszédet, a bizonyítékok taglalását, a kirendelt védő fásult monológját, a döntéshozatalt. Már őrjöngeni sincs ereje, amikor elvezetik, hogy újra kezdődjön az egész. A bíró oda sem néz rá, felülről kapott utasítást, hogy nem hozhat ítéletet az ügyben. A hangosbemondó újra sercegni kezd, megszólal a pattogó női hang.

A négyszázhatvanháromezer-ötszázhuszonhetes számú vádlott lépjen előre!
A négyszázhatvanháromezer-ötszázhuszonhetes számú vádlott lépjen előre!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
245
Időpont: 2013-09-25 10:16:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Miléna
Csak most olvastam, ezt a jó írást. Ha utána nem olvasom el a hozzászólásokat, akkor arra gondoltam volna, hogy ez a jövőben játszódik, amiről nem tudjuk, hogy a felsőbb hatalom bele szól-e a bíróság ítélet hozatalába. Valljuk be van abban ráció, hogy nem hozunk ítéletet, mert esetleg nem tudjuk elítélni, de mégis jobb ha lakat alatt van az illető. Minden képen bonyolult a történet, mert vagy azért várja az ítéletet, mert nem bűnös, de megtörték az ellenállását, és a szabadulását abban látja, ha elítélik. Már az is megváltás lenne. A másik lehetőség, hogy tudja magáról, hogy bűnös, ne kínozzák már tovább mondják ki a bűnösségét.
Minden képen jó írás, sokakban gondolatokat ébresztett, ez látszik a hozzászólásokból.
Üdv: F.J.
Szenior tag
Regisztrált:
2007-01-30
Összes értékelés:
426
Időpont: 2013-06-10 23:50:38

Kedves János!

Fikciónak mondanám. A vádlottak nem ugyanabban az ügyben vannak, azt hittem, ez kiderül (na de nem vagyok prózaíró, így nem csodálkozom, ha mégsem). Azt próbáltam kifejezni, hogy az első vádlott mennyi ideje van már a büntetőrendszerben, és az a legnagyobb büntetése, hogy nincs ítélet.

Ezt még gyakorolni kéne, gondolom.

Üdv,

Miléna
Alkotó
Regisztrált:
2010-06-28
Összes értékelés:
386
Időpont: 2013-06-08 13:16:23

Kedves Miléna!

Nem feltételezem, hogy személyes élmény indított e történet megírására.

Némi pontatlanságot tartalmaz az írás. A vádlottak "sorszámozása" a következő: I. rendű. II. rendű stb..

A történeted az ötvenes éveket idézi, akkor fordulhatott elő, hogy "felülről" a bíró utasítást kapott. De ha kapott, ha nem az ítélethozatalt/a határozathozatalt nem mellőzhette, mert a bírónak dönténie kell, ha úgy tetszik: döntési "kényszerhelyzetben" van.

SzJ
Alkotó
Regisztrált:
2013-01-31
Összes értékelés:
29
Időpont: 2013-03-05 14:59:58

Nekem úgy tűnt, mintha egy bírósági tárgyaláson valaki a hátsó sorban, megbújva, figyelmesen végignézi a történéseket és a külvilág felé próbálja továbbítani.
Tetszett.
Bár a libabőrös érzést nem adta meg, talán mert hamar a végére értem.

Tetszett az írásod.

Üdvözlettel
Szenior tag
Regisztrált:
2007-01-30
Összes értékelés:
426
Időpont: 2013-01-17 22:55:02

Köszönöm, Patyolat! :)

Bár könyvtáros vagyok, néni még nem ;)
Szenior tag
Regisztrált:
2007-01-30
Összes értékelés:
426
Időpont: 2012-09-04 11:26:05

Köszönöm, Eszter, örülök, hogy itt jártál!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7440
Időpont: 2012-09-04 11:24:21

Szia!

Úgy gondolom, írásod jól visszaadja a zaklatott, reménytelen, mégis rettegéssel teli hangulatot.

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Regisztrált:
2007-01-30
Összes értékelés:
426
Időpont: 2012-09-03 17:00:58

Köszönöm a biztatást, Szusi, annak pedig külön örülök, hogy a hibákra rávilágítottál, ezekre oda tudok majd figyelni.

Miléna
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2706
Időpont: 2012-09-03 16:57:20

Milena, nagyon jó a téma. Tökéletesen átjött a mondanivalód. Nagyon tetszett, hogy nem "ragoztad" a történetet, pont annyit írtál, amennyit kell
(Van benne egy-két problémás pont: a lámpa fénye nem süt, inkább vakít, ebben az esetben világít, a vaggyal, merttel, és a de-vel való mondatkezdés nem szerencsés, Azt akarták. Belenézni a fejébe.(külön mondatba tenném, mert úgy hatásosabb)
Fog ez menni, mert érdekes gondolataid vannak!
Szenior tag
Regisztrált:
2007-01-30
Összes értékelés:
426
Időpont: 2012-09-03 16:26:07

Csak nemrég lett feltöltve, úgyhogy az első olvasók között vagy, kedves Ágnes - és köszönöm a véleményt is. A prózaírás egyáltalán nem az én asztalom, és ez a "mű" is elég kezdetleges, de remélem azért ki tudtam vele fejezni, amit el akarok mondani.

Üdv, Miléna
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2012-09-03 11:01:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Miléna!

Érdekes próza. Komoly és mély tartalommal bír. Olyan, mintha nem lenne vége. Az olvasóra lenne bízva a befejezés. Milyen kár, hogy hamarabb nem olvastam. Gratulálok!

Ági

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel A betűk megnövésére várva címmel

Tóni bejegyzést írt a(z) Érdemes-e? című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Érdemes-e? című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Érdemes-e? című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Érdemes-e? című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Karodba zárva... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Baltazár című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Párizsi nyár című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Érdemes-e? című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Vége a nyárnak című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Éjszaka című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vége a nyárnak című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Múlik a nyár című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ihlet-füzér című alkotáshoz

barnaby alkotást töltött fel Éjszaka címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)