|
Versek / természet
Elmesélném
Mesélnék neked a régi kis tanyáról,
piros cserepes volt ott a fák között
a domboldalon, kinn a zöld határon,
ott nőttem én a zöldülő fű között;
Mesélnék a lapályról, hol vártam
a gólyákat, fűben ülve, lenn;
aztán egy csokor gólyahírrel
leptem meg anyát minden reggelen;
Elmesélném a fecskék érkezését,
ami mindig ünnep volt nekem,
csiviteltek a kifeszített dróton
s csak hallgattam mit mesélnek fenn;
Mesélnék az őszről, levélhullásról,
amikor a fákkal együtt sírtam én,
s a télbe ájult hófehér világról,
száncsengőről, vidám kacagásról.
Elmesélném neked, hogy miért fáj,
amikor tavasszal zöldbe borul a táj,
miért könnyes olykor a szemem,
amikor búcsút venni kell örökre tán;
Elmesélném, a ledőlt házfalakat,
ott merednek roskatag-csupaszon,
hogy az egykor dús zöld legelő,
nem zöldül már, felperzselte az idő;
Elmesélném, a jéghegyek olvadnak,
pusztít minden, aszály, földrengés, cunami,
fogytán az élelem, levegő, s ivó víz,
szennyezett minden, csalóka minden íz;
Elmesélném, hogy fogy az energia,
kárhozatra ítélt az ember fia.
És elmesélném azt is, ha tudnám,
hogy mi jön... s mi jöhet még ezután?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6739
|
Időpont: 2012-09-30 21:22:11 válasz Gyömbér (2012-09-30 21:03:12) üzenetére
Jól látod, kedves Gyömbér, hiszen ez a fordulat mindössze alig 40-50 év eredménye.
Ez igazán kétségbeejtő.
A "régi kis tanyáról" sokat mesélek egyébként, talán versben a "Csillagfellegek" című és a "Csonka vers", ami a leginkább hozzá köthető. De prózában még többet írok róla.
Köszönöm a figyelmed!
Ida
|
Szenior tag
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3785
|
Időpont: 2012-09-30 21:03:12
Kedves Ida!
Szomorúságot, sőt talán kétségbeesést is közvetít a versed. A két versszak közötti ellentét felkavaró.
Az elsőben ott a szomorúság, a másikban a kilátástalanság...
Gratulálok!
Gyömbér
U.I. Azért mesélhetnél nekünk a "régi kis tanyáról"! Örömmel olvasnánk! :)
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6739
|
Időpont: 2012-09-18 20:01:52 válasz oroszlán (2012-09-18 18:09:01) üzenetére
Köszönöm együttérzésed, kedves oroszlán. És természetesen a gratulációt és az értékelést is köszönöm. Igazán kedves tőled.
Szeretettel
Ida
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8820
|
Időpont: 2012-09-18 18:09:01
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A vers második fele valóban elszomorító. Milyen lesz a jövő / sőt a mai / gyermekek élete. / gyermekkora?
Gratulálok igaz mesédhez: oroszlán
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6739
|
Időpont: 2012-09-06 19:50:20 válasz Finta Kata (2012-09-06 10:46:23) üzenetére
Kedves Kata!
Köszönöm kedves soraidat. Örülök, hogy elolvastad ezt a versem, bár tudom, hogy Te magadtól is észreveszed, hogy pusztítjuk a világot, akik viszont tehetnének ellene, azok meg úgysem fogják, sajnos.
Szeretettel
Ida
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12554
|
Időpont: 2012-09-06 10:46:23
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Nem kell kitalálni történeteket, az élet maga tárja elénk azokat. Ezért szeretem prózában- versben is a valóságos "mesét." Jó volt olvasni versed első részét a gyermekkorból, mert úgy volt, ahogyan leírtad. Az én életem korábban kezdődött, s a gyermekkor a maihoz képest álomszerűen szebb volt, mint amilyen most jut számukra, pedig nem volt mindenféle fantasztikus, drága "kütyü", amit most a nyakukban hordhatnak. Jártuk és élveztük a természetet, s micsoda kalandokban volt részünk!
Szomorú valóság az utolsó fél évszázad "eredménye", mert az emberek a modern kényelmi eszközökről (csak egy példa az autó, de nagyon sokat felsorolhatnék) képtelenek lemondani. S így silányul, pusztul lassan de biztosan gazdag kincseivel együtt a gyönyörű szép Földünk. Sajnos, megérdemli az emberiség, mivel saját maga idézi elő.
Jó volt olvasni a versedet.
Szeretettel: Kata
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6739
|
Időpont: 2012-09-06 09:26:52 válasz Millali (2012-09-05 23:51:14) üzenetére
Kedves Millali!
Jól érzékelted a változást. Ez volt ugyanis a célom. A mesébe illő gyermekkortól napjainkig óriási változások történtek. Versem második szakaszának második fele valóban elég kemény, amivel érzékeltetni próbáltam, hogy mindezt a pusztítást alig 50 év alatt sikerült elérnünk. Ha semmin sem változtatunk (s arra utaló jeleket nem látok) akkor a pusztulás folyamata most már jóval gyorsabban zajlik ezután. Vajon, milyen jövő vár gyermekeinkre, unokáinkra?
Köszönöm, hogy olvastad igaz mesémet.
Szeretettel
Ida
|
Alkotó
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
|
Időpont: 2012-09-05 23:51:14
a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
"Meséd" első versszaka mosolyra húzta a szájamat, simogatta a lelkemet, aztán leszáradt arcomról a mosoly. Mégis nagyon jól meséltél, mert a meséknek igen magas az igazságtartalma.
Maga a vers pedig megfogott, nagyon szép.
Szeretettel:
Millali
|
|

Bödön bejegyzést írt a(z) Ima című alkotáshoz
 Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!
2014. 10. 20. - Irodalom
thegpscoordinates.net
Zenit Futárszolgálat
|