HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1869

Írás összesen: 48534

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: OrmiFeltöltés dátuma: 2006-12-05

angyalbú (lányomnak)

Szemedből, mint
ezüstcsillag hullanak
fénylő könnyek -
bánatod jaja éjbe tép
s az álmok messze szöknek.

Rám zúdul minden
sós dühöd és
ölembe bújsz fúlva -
én átölellek,
s kint a hold
álmokat terel újra.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2007-10-09 22:00:14

Valóban nagyon szép kis vers lányodnak (különösen széppé teszi) Gratulálok!
Szerkesztő
Ormi
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
219
Időpont: 2007-10-03 12:59:14

válasz Hanga (2007-09-27 20:41:22) üzenetére
hát, a remény megvan, bizony, cudarul fog esni, ha már nem lesznek elegek az én ölelő karjaim a vígasznyújtáshoz...
Ormi
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2534
Időpont: 2007-09-27 20:41:22

Jajj, a kislányok és az ő fájdalmuk, olyan nagyon ismerős, de olyan jó az az érzés, hogy én, (ill. itt Te) vagyok az , aki egy világnyi fájdalmat képes vagyok eltüntetni egy öleléssel. Reménykedjünk, hogy még sokáig "használnak" minket erre a lányok :-)
Hanga
Szerkesztő
Ormi
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
219
Időpont: 2007-09-27 11:37:55

kedves zsike,

egyetértek veled, és köszönöm, hogy olvastál!
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1524
Időpont: 2007-09-24 13:42:04


Kedves Ormi!

Gyermekünk - akár kicsi, akár már felnőtt - baját, gondját
senki nem érzi annyira át, mint az édesanya.
Csodálatosan írtad le ezt a semmihez nem hasonlítható
kapcsolatot.
Örülök, hogy olvastalak.
Szerkesztő
Ormi
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
219
Időpont: 2007-06-12 14:45:55

kedves Anna

teljesen egyetértek veled, mindig meglepsz, hogy milyen tisztán látod adolgokat. Igen, én is úgy gondolom, a gyermeki szeretet feltétlen és megnyugvást akkor még nem adhat más, csak a szülő. Később aztán az ember hajlamos belefulladozni önnön kis szeretetpótlékaiba, no meg a szerelmek sokszor felülírják a szülők iránti érzéseket, pedig milyen jó is lenne, ha mindig, minden bajért odabújhatnánk a szüleinkhez...
Köszönöm, hogy nálam jártál és megtiszteltél véleményeddel!

Üdv,
Gabi
Alkotó
Regisztrált:
2006-04-06
Összes értékelés:
593
Időpont: 2007-06-01 15:16:21

Elgondolkodtattál egy picit a verssel. Azt hiszem az ember két hozzá közel álló lényről tudja elmondani, hogy
"Szemedből, mint
ezüstcsillag hullanak
fénylő könnyek - "
az egyik a szerelme, a másik pedig a gyermeke (bár nekem nincs, így nyilván a másodikról kevéssé nyilatkozhatom, de akkor is így gondolom.)
Nekem tetszik a második versszakban a sorok közti ellentét:
"Rám zúdul minden
sós dühöd és
ölembe bújsz fúlva -"
Szerintem ez egyéníti a verset, ez az amitől tudjuk hogy itt nem szerelemről van szó. Ha valaki idősebb és veszekszik, az esetek kis százalékában cselekszik szerintem hasonlóan, és kis százaláknak van végül csak annyira szüksége, hogy valaki átölelje. Valahogy később inkább fontos az embernek az igaza, mint hogy feladva mindent, megnyugodjon. Erre csak a kisgyerekek képesek, egyik pillanatban dühöt zúdítani valakire a másikban pedig ugyanannak a karjaiban nyugalmat keresni. Ez a pillanatnyi váltás mutatja igazán, hogy mennyire másképp működik egy fiatalka agy. (És talán mennyivel jobban is :) )
(Szerintem a megnyugvásban,kortól függetlenül, legyen szó akárkiről sokat segítenek az illatok, sőt, arról a jólismert illatról tudjuk, hogy "otthon vagyunk", szerintem->ez még ide kívánkozott.)
üdv:Anna
Szerkesztő
Ormi
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
219
Időpont: 2007-05-09 18:01:16

pontosan:)
Alkotó
dodesz
Regisztrált:
2007-04-04
Összes értékelés:
1109
Időpont: 2007-05-08 18:56:15

Lényeg, hogy a leányzó nyugalmat talált anyukája karjaiban!:-)
Szerkesztő
Ormi
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
219
Időpont: 2006-12-19 12:16:17

köszönöm, kedves Roni, hát igen, nem mindig mókás egy kisgyerek élete sem... csakúgy, mint a miénk, felnőtteké... de legalább ők még megnyugodnak egy anyai/apai ölelésben (és csak remélhetem, hogy ez mindig így lesz)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Érdekes álom? című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Érdekes álom? című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 09. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 08. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 07. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 17. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Három lány 17. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 3. rész című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság V. rész című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Fogadalmunk... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)