HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44922

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2012-10-20

Joli néni egy napja

Milyen szép verőfényes őszi nap, gondolta, amíg szélesre tárta az ablakot, hogy kiszellőztesse a szobát. Ki is hajolt az ablakon, olyan zamatos jó illata volt a levegőnek, mélyen belélegezte a kora reggeli frissességet. Ni csak, a kisfiúk a szomszédból.
- Hát ti hová mentek ilyen korán? - kérdezte.
- Csókolom! - köszöntek illedelmesen - Öcsit viszem az óvodába! - mondta a nagyobbik, pedig még ő is olyan kisgyerek. De ügyes gyerek, aki ennyit segít az anyjának, az csak jó gyerek lehet. Még nézett utánuk mosolyogva, azután ment megfőzni a reggeli kávéját.

Később, kosárral a kezében lépett ki a kapun. Elmegy bevásárolni, azután megfőzi az ebédet. Úgy szokta, hogy legalább három, négy napra főz. Olyan keveset úgysem tudna megfőzni, amennyit ő maga megeszik. Meg nem is nagyon szereti már a főzést. Főleg mióta egyedül van. Szívesebben tölti a napját kinn a kertben a virágai között, no meg a konyhakertben is mindig akad munka. Nem szeret benn lenni a házban, elég lesz majd a télen, amikor arra kényszerül, hogy benn töltse a napjait.
Joli néni ebéd után, máris kinn matatott a virágai között.
- Csókolom! - köszönt rá valaki.
- Szervusz, szervusz aranyom! - mondta, de akkorra Peti, a szomszéd kisfiú már messze futott. Szatyor volt nála. Nyilván boltba küldte az anyja. Rendezgette a virágágyásokat, gyönyörködött a még nyíló rózsákban, de már a krizantémok is nyíltak. Olyan gyönyörűek. Ő azokat a nagyfejű baba krizantémokat szereti, a sárgát, fehéret. Ebből van a legtöbb. Majd ezt viszi szegény megboldogult ura sírjára. Hát, hogy így itt hagyta egyedül... van annak már... mennyi is, talán tizenkét éve... tizenkét éve él egyedül. A gyerekek jönnek... jönnek, de távol élnek. Egyre ritkábban jönnek. Ő meg egyre öregebb lesz... mennyi is? Már nem is tudja, ki kell számolnia...
Ni csak, a kis Peti, most jön a boltból teli szatyorral. Aranyos egy gyerek meg kell hagyni!
Megállt egy kicsit pihenni, a kapára támaszkodva nézelődött. Már megint itt rohan ez a gyerek.
- Hova, hova Petikém?
- Öcsiért megyek az oviba! - kiabálta, de már messze járt...
Joli néni elment a pihenőbe, s leült a padra. Ő maga készítette, ő is nevezte el pihenőnek. Ültetett néhány tuját, befüvesített egy kis területet, s csinált ide egy padot. Igen, ezt is maga csinálta, s itt szokott üldögélni, megpihenni. Itt jól érzi magát a fák között a szép zöld gyepen, rálát a virágaira, ez a kedvenc tartózkodási helye. No meg az unokák is szeretnek itt nagyon. Amikor kisebbek voltak még homokozót is csinált ide nekik... most már nem kell, megnőttek ők is... nem játszanak... de üldögélni szoktak itt együtt, amikor itt vannak, itt beszélgetnek... jó kis hely ez... nagyon jó!
Innen az utcára is kilát, na nézd csak, ott jön a két Horgosi gyerek. Mennyit futkos ez a szegény kisgyerek. De tényleg, rég látta már az anyját. Már idejét sem tudja mikor. Csak nem beteg?
A kert is úgy el van hanyagolva. Azelőtt ott a kerítésen beszélgettek néha, mert nem nagyon bőbeszédű asszonyka, de olykor kérdezgette, hogy mit mikor kell ültetni, meg kapálni. Nem nagyon tudott semmit, ő tanította, meg adta neki a jó tanácsokat. Rendbe is szedte a kertet, beültette, rendezgette, megtermett ott minden... most meg tele van gazzal, mint azelőtt, amikor az öreg lakott itt. A Horgosinak az apja. Övé volt a ház, egyedül lakott benne még meg nem halt. Akkor örökölte meg a fia. Kicsit kitatarozták és ide költöztek. Hány éve is annak? Akkor még csak két gyerek volt, milyen idős lehet a kicsi, óvodás, olyan négy éves... talán öt éve lakhatnak itt. Valahogy így...

Elmegy hátra a konyhakertbe. Ott is van kapálni való, gyomot irtani, azt mindig kell, úgy nő a gyom, mint a gyom, szokta mondogatni az ura... a szegény megboldogult... Nagyot sóhajtott, ha tudná, milyen nehéz egyedül, talán nem hagyta volna magára olyan korán.... akkor alig múlt hatvan... hatvannégy volt... most meg már jócskán a hetven fölött van... Hajaj, a dereka is de megfájdult, pedig még nem ért véget a nap... na, kigyomlálja a földiepret, meg megkapálja... aztán tavaszra csak teremnie kell... de jó is az! Na lám, a szomszéd gyerekek futkosnak a kertben... a két kisebb... hogy is hívják a kislányt, talán Julinak... meg az a kis ovis, azt csak Öcsinek szokták szólítani... No de tényleg, hol van az anyjuk... régen látta már. Csak nem igaz amit beszélnek? Mert mesél a nép mindenfélét, azt is, hogy ez a Horgosi iszik mint a kefekötő... az ég tudja, sohasem látja. Nagyon csendes az az asszonyka... tőle sosem hallotta... áh, beszél a nép mindenfélét... Csak nem beteg ez az asszonyka?

Mire végzett a földiepressel, addigra bealkonyult. Elég is volt mára... de megfájdult a dereka...
Mi ez a lárma a szomszédban? Az a kis Juli az előbb a fára mászott, éppen odanézett... de most itt a Peti gyerek is... mit kiabálnak? Hol a kislány, hol a fiú, de mit? Keresnek valamit, vagy valakit?
Aha, hallja már, Öcsi, ezt kiabálják. Csak nem tűnt el a kis mihaszna no! Fülelni kezdett...
- Öcsi, Öcsiii, Öcsiiii! - hallatszott a szomszédból. Közelebb megy már no, csak nem veszett el az a gyerek?
- Végre, csakhogy megvagy! Uramisten, hogy nézel ki? - ezt a Peti gyerek mondta, már nem látja őket a garázstól, de megvan hála Istennek no! Akkor ő is megnyugodhat. Bemegy, lezuhanyozik, aztán meg elteszi magát holnapra... a kutyafáját, de megfájdult a dereka! No de, hol lehet az anyjuk?

Az sem jó, ha korán lefekszik, mert korán is ébred, nem bírja átaludni az éjszakát... de mit csináljon, meg hát úgy, de úgy megfájdult a dereka... csak kell pihentetni... lefekszik mégis.
Kicsit még morfondírozott magában, jólesett kinyújtózni, aztán csakhamar álmot csókoltak szemére az angyalok.
Még jócskán sötét volt, amikor felébredt. Vajon hány óra lehet? Felkel, megnézi. Még csak egy óra múlott? De messze van a reggel... tudta, ha korán fekszik, aztán nem tud éjjel aludni. Na legalább az ablakot kinyitja, had jöjjön be friss levegő. Oda botorkált az ablakhoz, kitárta sarkig. Úgysem alszik
már, nem álmos... no, kiszagol az éjszakába, legalább szív jó friss levegőt. Mi ez a lárma?
Valami részeg társaság jár erre? A Horgosiéknál ég a villany, az udvarra az ablak is tárva... ni csak, mintha onnan jönne a lárma... nem hallja jól, nem érti mit mond de ordít valamit... csak nem részeg tényleg ez a szomszéd? Most jött haza részegen és üvöltözik itt a beteg feleségével! Szegény asszony. No kimegy, hogy jobban hallja. Magára kapott valamit, mert azért hűvös az éjszaka... megfázni azt azért nem akar... no, de megnézi má` mi van itt?
Joli néni kicsoszogott a sötét éjszakába, még az udvari lámpát sem kapcsolta fel, nehogy meglássa valaki, hogy hallgatózik. Most már hajtotta a kíváncsiság, egészen a kerítésig ment, szinte ott volt az ablak alatt... most már tisztán hallott mindent. Ez tényleg részeg, üvölt mint állat. Miii? Azt mondta: megöllek! Az asszony is kiabál, sírva... szegény asszony, nem elég, hogy beteg, még ez az állat itt... de tényleg, mi van ha megöli? Csak nem hagyhatja... ott van három kisgyerek...
Istenem, szegénykék... Mit tegyen? Aztán hirtelen gondolt egyet, ment vissza a házba. Bezárta gondosan az ajtót maga mögött, felvette a telefont és tárcsázott. Aztán leroskadt egy székre. Azok a szegény gyerekek... amikor olyan helyes az a kis Peti, mennyit segít a beteg anyjának. Csak nem hagyhatja... szegénykék, szegény kis bogaraim... szegény asszony... Ó, jaj nekem!
Mégis fel kellett kelnie, hirtelen szomjas lett. Megivott egy nagy pohár vizet. Aztán oda ment az ablakhoz, s ott állt addig, amíg megérkezett a rendőrautó, és megállt Horgosiék háza előtt.

Egy nap, három szemszögből. Befejező rész.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2012-10-25 16:53:42

válasz Millali (2012-10-25 11:07:10) üzenetére

Kedves Millali!

Irulok-pirulok ennyi dicséret után...:), még jó, hogy a monitor bele nem pirul :).
Simogatják a lelkemet szavaid, pedig lehet, hogy csak arról van szó, hogy nagyon bele tudtam élni magam és jobban sikerült, mint más alkotásom. Hogy rengeteget fejlődtem volna? Neked legyen igazad! Meg is köszönöm azonnal! Az az "őszinte elismerésem" nagyon-nagyon sokat jelent nekem. Köszönöm!!!

Szeretettel
Ida
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2134
Időpont: 2012-10-25 11:07:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Úgy kapcsolódnak össze az emberi jellemek - miközben építik a főhős tulajdonságait - ahogy a valós életben is lenni szokott. A végére még egy megoldást is felkínálsz, de azt is úgy, ahogy általában az élet: részmegoldásként. Ez egy nagyon jó írói viselkedés, mert arra ösztönzöd az olvasót, hogy tovább gondolja, átértékelje az olvasottakat. Hidd el, nincs annál szebb, nemesebb feladat, mint rábírni az olvasót arra, hogy napokig tépelődjön az írásodról. Neked ez sikerült, őszinte elismerésem érte.
Szeretettel:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2134
Időpont: 2012-10-25 11:07:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Most sikerült elolvasnom és egyáltalán nem bántam meg. Mély ( és egy) mondanivalót hordoz a három írás. Igazi értéket jelent, hogy különböző szemszögekből mutatod be. Természetesen mindhárom műnek ugyanaz a főszereplője, csak a jellemét, mint valami kirakós-játékot, több ember véleménye alapján rakod össze. Ez írástechnikailag egyedi, kiváló. Rengeteget fejlődtél, nagyon rövid idő alatt. Már eleve az ötlet is kolosszális, de a megvalósítással nagyon kitettél.
(folyt. köv.)
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2012-10-24 22:26:33

válasz pirospipacs (2012-10-23 16:23:35) üzenetére

Nagyon örülök, kedves pipacs, elismerő soraidnak. Sokat jelentenek nekem.
Téged is emlékeztet valakire Joli néni? Nagyrészt az édesanyámról mintáztam. Neki is mindene a kert volt idős napjaira. Mindenre odafigyelt. Nagyon sok tulajdonságát ruháztam rá Joli nénire. Köszönöm, hogy olvastad.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2012-10-24 20:46:41

válasz Klára (2012-10-23 15:13:52) üzenetére

Köszönöm kedves Klári, nagyon jól estek dicsérő szavaid.
Köszönöm, hogy itt időztél nálam.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2012-10-23 23:46:50

válasz M Ilka (2012-10-21 14:39:24) üzenetére

Kedves Ilka!

Természetesen értem, de mivel tudom, hogy nagyon sok kisgyerek él ilyen rettegett körülmények között, próbáltam rámutatni, hogy jöhet segítség, talán több oldalról is, csak kicsit jobban oda kell figyelnünk egymásra, és a környezetünkben élőkre.
Köszönet a dicsérő szavakért.
Üdv. Ida

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2012-10-23 18:50:20

válasz Finta Kata (2012-10-20 18:32:05) üzenetére
Kedves Kata!
Valahogy megtréfált a technika ördöge, a Neked szánt hozzászólásban Zsófié duplázódott. Nem is értem ez hogyan történhetett. Na nem is fontos.

Látom Te a végén kezdted, viszont elolvastad az előző részeket is, így már bizonyára világos lett, hogy mi is volt a szándékom. Arra szerettem volna ezen három írásommal utalni, hogy van segítség a hasonló cipőben járó Petik és társaik számára, ha odafigyelünk a környezetünkben élő gyerekekre, mint Joli néni, vagy ahogyan Ica néni felfigyelt arra, hogy valami nincs rendben a Petiéknél. Köszönöm, hogy végig követted mindhárom történetet, s igazán megtisztelő számomra, hogy szereted olvasni az írásaimat.
Szeretettel
Ida
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2723
Időpont: 2012-10-23 16:23:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Húúú, elfáradtam az olvasásban, de megérte. :) Remekül írtad meg, kedves Ida. Nagyon emlékeztetett engem valakire a te Joli nénid, ahogyan tesz-vesz, kertészkedik. Kár, hogy az élet szomorúra írta a végét...
Örülök, hogy olvashattam.
pipacs :)
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2012-10-23 16:09:04

válasz Finta Kata (2012-10-20 18:32:05) üzenetére

Kedves Zsófi!

Sajnos igazad van, sok ehhez hasonló esettel találkozhatunk. A célom az volt ezzel a kis sorozattal, hogy bemutassam, hogy van segítség az ilyen sorsban élő gyerekek számára, csak jobban oda kell figyelnünk egymásra, és a környezetünkben élő emberekre, gyermekekre. Tegyük meg az első lépést, ahogyan Joli néni tette, vagy ahogyan a két tanárnő készült felgombolyítani Peti viselkedése mögötti hátteret...
Köszönöm, hogy végig kísérted a történetet.
Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2012-10-23 15:23:52

válasz festnzenir (2012-10-20 17:24:45) üzenetére

Kedves Zsófi!

Sajnos igazad van, sok ehhez hasonló esettel találkozhatunk. A célom az volt ezzel a kis sorozattal, hogy bemutassam, hogy van segítség az ilyen sorsban élő gyerekek számára, csak jobban oda kell figyelnünk egymásra, és a környezetünkben élő emberekre, gyermekekre. Tegyük meg az első lépést, ahogyan Joli néni tette, vagy ahogyan a két tanárnő készült felgombolyítani Peti viselkedése mögötti hátteret...
Köszönöm, hogy végig kísérted a történetet.
Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2012-10-23 15:15:03

válasz T. Pandur Judit (2012-10-20 17:22:48) üzenetére

Kedves Judit!

Köszönöm szépen megtisztelő soraid. Örülök, hogy tetszett a három szemszögből bemutatott egy nap. Az, hogy a következő napot is bemutassam, ahhoz egy kicsit (nem kicsit) jogászléleknek kellene lenni, ami természetesen nem vagyok, és csak azért nem vállalkozok rá, mert törvényeink olyan furfangosan vannak megfogalmazva, hogy az akárhány szemszögből megközelítve is törvényesnek látszódjanak. Ebbe már nem kívánok belemenni, hogy mit tesz és tehet a rendőrség, vagy mit tehetnek a tanárnők, mert a törvény talán éppen most van előkészületben a családon belüli erőszakról. Ki kell várni, de reménykedjünk, hogy van segítség az ilyen Petiknek és társainak.
Ida
Alkotó
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2114
Időpont: 2012-10-23 15:13:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Így kerek egész a történet. Remekül megírtad, kedves Ida!

Szeretettel: Klári
Alkotó
M Ilka
Regisztrált:
2012-10-04
Összes értékelés:
95
Időpont: 2012-10-21 14:39:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Most lett 360 fok a kör. :)
Együtt értelmezve a három írást tökéletes.
Az első több, mint figyelemfelkeltő, a másodikkal, mint említettem is nem tudtam azonosulni, de, mint írás jó, a harmadik meg (ez) kalap a fejen. Magyarul egy jól megírt kortörténetet írtál a XXI. századi magyarországi állapotokról.
Mindezek ellenére is azt mondom, jobb lett volna, ha ez soha nem íródik meg általad, vagyis, ha ez csak a fantáziád szüleménye lett volna, és semmi valóságalappal ne bírna! Ugye érted mire célzok Ida?
Gratulálok!
Üdv: Ilka
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11512
Időpont: 2012-10-20 18:32:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Jól mutatod be egy idős asszony napját. Ha valós a örténeted, bizony, nagy szerencse, hogy meghallota a segélykiáltásokat és segítséget kért. Megnéztem, hogy korábbi hasonló történeteid is vannak, most van időm oda is benézek.

Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
876
Időpont: 2012-10-20 17:24:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida !
Olyan történetet tártál elénk ami súlyos társadalmi probléma és sajnos egyre több ilyennel találkozunk az életben.
Szeretettel gratulálok, Zsófi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4418
Időpont: 2012-10-20 17:22:48

Kedves Ida!

Érdekes volt ez a három szemszögből bemutatott egy nap!

Gördülékenyen, olvasmányosan megírva mind a három történet. Szinte sajnálom, hogy a következő napot nem írod meg ebből a három szemszögből!

Gratulálok!

Judit

Legutóbb történt

Bálint István alkotást töltött fel Közelít az ősz címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

Varjú Zoltán alkotást töltött fel ...és benned újra élek... címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 2. fejezet. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A lóápoló 10. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Baltazár című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 10. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 9. fejezet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ragadjon el címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Ma-holnap című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ma-holnap című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Tulajdonjog című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)