HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47192

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: PecásFeltöltés dátuma: 2012-10-31

Ha elérjük az életutunk végét ...

Ha elérjük az életutunk végét, azon nincs jogunk változtatni. Ezt a mondatot hallottam az egyik tv-adásban és ez megragadt bennem. Valóban nincs erre jogunk, de lehetőségünk sincsen szerencsére.

Csak arra van lehetősége az emberiségnek, hogy a végső dátumot minél későbbre tolja ki az átlagéletkor növekedésével a fejlődésnek megfelelően. Addig viszont mindenkinek a saját felelőssége, hogy hogyan és miként éli le a földi életét, azaz hogyan gazdálkodik azzal. Alkot-e valamilyen az egyén, egy közösség (család és társadalom stb.) számára hasznosat, mert ebből a haszonból, amely épp úgy lehet gazdasági, mint erkölcsi előbb-utóbb közvetve, avagy közvetlenül az egyén is részesedik, hiszen a társadalom nem egyéb, mint akár a kisebb sejtjei, a családok alapján az egyének összessége.

Ha elérjük az életutunk végét, akkor viszont mindenkinek saját magának kell ,,odaát" elszámolni az eddigi életével és az ,értékelést" ott végzik majd el és akik ezt elvégzik, azok sohasem tévednek és soha sem hibáznak! Tehát vigyázat! Hogy hogyan gazdálkodunk, vagy sáfárkodunk az életünkkel, hogyan leszünk a családunk, a környezetünk és a társadalom hasznára, minden esetben csakis rajtunk múlik és máson nem! Természetesen nagyon sokan hivatkozunk a körülményekre, de a körülményeket sok esetben kik alkotják? Mi magunk, emberek! Tehát ez is egyéni és társadalmi kérdés végső soron.

Sokszor elég csak egy mondat, amelynek további mélyreható értelmezései is vannak, vagy lehetnek, arra, hogy az abban közölt gondolatot, avagy gondolatokat tovább gondoljuk. Ilyen volt az írásom elején megidézett mondat is. Bár egy könnyedebb, szórakoztató film zárómondata volt, mégis magvas, mondhatni filozofikus értelmet hordozott.

Rózsavölgy, 2012. október 18.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Ready alkotást töltött fel "Bogária" 01. - A bennünk élő gyermek címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) Keresd a jót című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) A megkopott szerelem című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Száguldhatsz... című alkotáshoz

soltissimo alkotást töltött fel Remélem címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) ébred című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Százszorszél című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nézd! címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lóápoló 38. fejezet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Odalett minden című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A veréb és a varjú című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 4. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)