HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1913

Írás összesen: 51062

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

sailor
2020-11-25 12:14:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: M IlkaFeltöltés dátuma: 2012-11-01

Más világ

Bármennyire is hihetetlen, nekem nincsenek halottaim.

Olyan hatesztendős lehettem, amikor először hallottam a halálról. Mit tudtam én, mi az? Édesanyám állapotos volt éppen az öcsémmel, amikor Mama meghalt. Anyám nagyon sírt és arra is tisztán emlékszem, ahogyan kért bennünket, az öt lányát:
- Legalább most legyetek kicsit csendesebben! Anyám meghalt.
De mi nem fogadtunk szót.

Én 17 voltam, te 19 éves. Úgy mentél el, hogy előtte üvöltöttél velem:
- De ide ne gyere többet!
Szégyellted megváltozott külsőd vagy soha nem is szerettél? Talán tudtad, hogy menned kell a hosszú útra? Velem meg a vonat messze robogott. Ott hagytalak egyedül az utolsó időszakra. Amikor annyi idős lett a fiam, mint útra-kelésedkor te voltál, megváltozott valami bennem. Elkezdtem neheztelni rád. Mondván: - Te soha nem öregszel.

Hittem az utolsó pillanatig, hogy maradsz, mindig is leszel számomra. Akkor még 20 évesen nem igazán értettem, az erőd véges lesz egyszer. Ezer dologról elmeneteled után értesültem. Nekem örökké megmaradsz annak, akit ismertem, akivel annyit beszélgettem, akit-annyit hallgattam a lugas alatt. Mindig is igyekszem úgy élni, hogy ne hozzak szégyent a nevedre, amit tőled kaptam.

Amikor elmentél vitted magaddal az én emlékeim is. Vitted a közösen megélt perceket - órákat. Egyik nyáron, - amikor láttam az unokáid, - ismét eszembe jutottál. Nyugodt legyél felőlünk! Azóta is hallgatok, mint a sír.

Említettelek benneteket valakinek minap éjjel egy beszélgetés alkalmával. Nem tudom én azokat az eseményeket feledni. Azóta sem hozott össze az élet, ennyire egyenes jellemű emberekkel, mint ti voltatok számomra.

Nem ismerhettem önt személyesen. Nem lettem bemutatva, mert nem volt szabad. Szerintem nem is tudta azt, hogy én létezem neki. Képzelje! Még ma is. Hosszasan mesélt nekem önről egyszer, amikor a teraszon ültünk, csak mi ketten. Nem tudom feledni a szemét azóta sem, ahogyan könnybe szökve mindent megosztott velem. Nem baj, ha olykor lopva gondolok önre én is?

Annyira friss még és egyszerűen hihetetlen is egyben. Megvan ám még a számod a telefonomban. Meg-meg! Az összes SMS-sel együtt őrzöm. Nincs szívem megválni tőlük. Emlékszel? Mi voltunk az öt szép Márki lány a faluban. Erre te elrontottad ezt az idillt.

Bármennyire is hihetetlen, de nekem nincsenek halottaim. Ameddig élek, bennem életre keltek, amikor csak én akarom. Lehet augusztus vagy február, akár május is. Nem kell hozzá sírhalom, kőkereszt, virág, koszorú se gyertyaláng. Elég egy gondolat, egy pillanat, egy illat, egy szó, egy mozdulat, s az visszahoz benneteket számomra az élők sorába.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
M Ilka
Regisztrált:
2012-10-04
Összes értékelés:
95
Időpont: 2012-11-19 22:59:49

Köszönöm Tibor.
Nem mindenki véli így, mint mi. Attól még tiszteletben tartom a mások nézeteit.
Üdv: Ilka
Alkotó
M Ilka
Regisztrált:
2012-10-04
Összes értékelés:
95
Időpont: 2012-11-02 21:02:44

válasz Kőműves Ida (2012-11-01 22:29:39) üzenetére
Így érzem Ida, a dologban az a szomorú, hogy ezt régebben írtam, és a lista idén bővült, mert megtört a idill.
Szeretettel: Ilka
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2012-11-02 00:06:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Helyes gondolkodás, kedves Ilka. Szerintem, virágot inkább az élőknek, mint a halottaknak! Szeretettel: István
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6635
Időpont: 2012-11-01 22:29:39

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Nagyon jó, ha így gondolod, kedves Ilka, magam is egyetértek Veled.
Hiszen, amíg mi vagyunk élnek a lelkünkben, a tudatunkban, az emlékeinkben...
Nagyon jó kis írás ez, nagyon tetszett!

Szeretettel
Ida

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Joszif Brodszkij: Honnan is jött hozzánk a tél... címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 59. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 59. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Csend és vihar című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Csend és vihar című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Csend és vihar című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Csend és vihar című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A köd mögött című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A köd mögött című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Hajléktalanok 1 című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Hajléktalanok 1 című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel A létezés 2 címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Emlékezve Szokolay Zoltánra című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch: Der fremde Hund / Kóbor kutya című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Hajléktalanok 1 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)