HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1887

Írás összesen: 49232

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-11 14:20:44

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2012-11-30

Falsa tempore ac spatio vanescunt



Tudjuk, hogy a régi görögök - és ha valamit mégis elmulasztottak volna, még mindig ott vannak a kevésbé régi, de szintén tiszteletreméltó rómaiak. Ők aztán mindent megmondtak, amit érdemes volt, és jobban is értjük őket. Keményen erőltetik a reáltárgyakat, mert csak az informatikus ember, meg esetleg egyes mérnökök; az egész bölcsészkar ruhatár és büfészak; hallgatóiról több vicc van forgalomban, mint Arisztidról, Taszilóról és Mórickáról együttvéve; a tarisznyás bölcsész szitokszónak számít, de a klasszikus műveltséget még mindig nem sikerült teljesen kiirtani.

Néha egészen váratlan helyeken bukkan fel egy latin idézet, és nem azért nem fordítják le, mert nem értik - ellenkezőleg, az írástudók között az a konszenzus, hogy hát ezt mindenki érti. Mert csak.

Így találkoztam a minap Tacitussal egy politikai napilapban. Persze nem az egész valójában jelent meg, csak egy mondás erejéig tette tiszteletét. Az ilyen mondásokban rejtőzik az igazi nagyság. A kutya se emlékezne Tacitusra, ha csak a Római Birodalom krónikása, vagy aktív politikus. Egykor hatalmas konzulokat és tartományi kormányzókat porszemekként fúj el az idő szele. Életművek omlanak össze, míg egyes mondások megmaradnak, például a következő:

Falsa tempore ac spatio vanescunt.

A hamisságok idővel semmivé foszlanak. Vagy kicsit szabadabban: A hamis dolgokat a hely és az idő megrostálja.

Nagy vigasztalás ez. Minden sikertelen ember - és legalább egy dologban mindenki sikertelen - abban reménykedik, hogy majd a következő nemzedék - majd az utókor - ha a hálátlan emberek nem is, de majd igazságot szolgáltat az idő. Amely igaz, és ledönti, mi nem az. Sokszor és sokféle módon írtuk már körül ezt a jámbor óhajt. És az idő nagyszerű tréfákat enged meg magának: például felborogatja a bálványokat. Megmutatja, hogy az évtizedeken, vagy akár évszázadokon át csodált nagy ember igazából piti senki, még a kutyája előtt sem volt becsülete. A szent ember hírből sem ismerte az erényt, és a tanulóifjúság elé állított példakép ugyanolyan mocskos disznó volt, mint azok, akiket jó hangosan elítélt.

Néha előfordul, igaz, nagyon ritkán, hogy az idő belenyúl a porba vagy a sárba, és előrántja a csiszolatlan gyémántot. A gyémántnak persze már mindegy, és lehet, hogy maga tiltakozna a legjobban. Most sztároltok, amikor már..? Bezzeg annak idején - bár lehet, hogy elmarad a bezzegelés, mert az Emily Dickinsonokat nem érdekli, hogy mit tart a verseikről a profán tömeg, és a Gulácsy Lajosok sem térnek vissza szívesen Nakonxipánból.

A hamisságok idővel semmivé foszlanak. Jól hangzik, de van egy rossz hírem. Nemcsak a hamisságok tartoznak bele ebbe a foszlós kategóriába. Minden szertefoszlik, előbb vagy utóbb, és kiderül, hogy nemcsak mi vagyunk pótolhatók, de az egész bolygó, a naprendszer, az univerzum, és ha létezik ennél még nagyobb, hát akkor az is.

Tacitus, "a hallgatag," még sehol se volt, amikor a Buddha már ezt tanította Váránasziban, Rádzsagrhában, Kausámbiban és még sok helyen:

Ami keletkezik, az el is fog múlni.

Egészen úgy hangzik, mint egy Murphy-törvény.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2013-03-19 14:07:25

szeretem, ha senki nem szól hozzá. a hallgatás beleegyezés.

Legutóbb történt

bűvölet alkotást töltött fel Lehet címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Friedrich Logau: Önteltség címmel a várólistára

bűvölet bejegyzést írt a(z) Veled című alkotáshoz

bűvölet bejegyzést írt a(z) Veled című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, VI. - igazán befejező rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/5) című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Friedrich Logau:Eitelkeit című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Spruchgedicht von Friedrich Logau címmel

sailor bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

történetmesélő bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Kitti címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)