HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1832

Írás összesen: 45802

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Milton GrayFeltöltés dátuma: 2012-12-09

Mobil szerencse - III.rész - Találkozás

A következő hétnek is hamar vége lett. Bár igyekezett leplezni, egyre izgatottabban várta a szombatot. Mi lehet olyan különös abban, hogy egy memória kártyát visszajuttatott a tulajdonosának? Vajon mit tartalmazhatott az a lapocska? Na, és persze legfontosabb kérdés, hogy mit is fognak bemutatni? A memória kártyát? Szombatra virradó éjjel szinte alig aludt valamit. Nem hogy rém álmai voltak, de még álom sem jött a szemére! Már pirkadatkor a fürdőszobai tükör előtt simogatta frissen borotvált arcát, és bosszúsan próbálta a hajszárító meleg levegőjével jobb belátásra bírni azt a komisz hajtincsét, amely minden áron a homloka fölé kunkorodott. Valamivel később, amikor kiszaladt a félig sem telt szemetes kosárral, meglepetten állapította meg, hogy az utca mennyire kihalt szombaton "délelőtt félhétkor". Az indulásig hátralévő idő valahogy nem akart múlni, pedig az újságot is oly lelkesen forgatta, mint ebben az évben még soha. Bár, ha valaki rákérdez, hát, komoly fejtörést okozott volna. Kétszer is kiment a garázsba. Először megnézni, hogy az este lekapcsolta-e a villanyt, másodszor pedig azért, hogy utoljára ráfordította e kétszer a zárat. Felesége, Martha, egy ápolónő türelmével figyelte, és próbált mindenben kedvére tenni. Lassan eljött az ebédidő és a majonézes rántott gombafejek feloldották feszültségét. Jóllakott bágyadtsággal roskadt foteljébe. A televízió távirányítójával babrált egy kicsit, aztán a National Geographic csatornáján, a Serengeti Nemzeti Park távolba vesző síkságán vágtató antilopokkal, bivalyokkal és zebrákkal tudata, az álmok világába révedt.

- Karl! Karl drágám! - ébresztgette Martha, óvatosan simogatva arcát
- Igen! Huh! Hát nem elaludtam? - nyújtotta ki lábait óvatosan Karl.
- Készülnünk kell, mindjárt itt van Waldheim!
- Mennyi az idő?
- Két perc múlva egy óra.
- Akkor bizony készüljünk!

Jürgen Waldheim pontosan érkezett. A sötét metálzöld Audi A8-as méltóság teljesen, hangtalanul gördült a kocsi beállóra.
- Karl! Vendégünk van! - szólt be a szobába Martha
- Jövök!
Az előszobaablak függönyének résén figyelte az érkezőt. Az autóból, fiatal kora ellenére őszülő férfi szállt ki. Egy pillantást vetett a házra, majd visszahajolt és kiemelte kabátját. Gyors mozdulattal vállára vetette, belökte a kocsi ajtaját és elindult a bejárat felé.
Martha a második csengetés után nyitott ajtót.

- Jó napot kívánok! Jürgen Waldheim vagyok! - és kimért mozdulattal kezet csókolt.
- Jó napot! Martha Martin! - köszönt vissza apró fejbiccentéssel, majd Karl felé mutatott. - A férjem, Karl Martin! Kérem, jöjjön be!
- Tiszteletem Martin úr! Hát eljött a találkozás pillanata.
- Üdvözlöm! Karl Martin. - és kezet nyújtott. - Igen. Már én is nagyon vártam. Annál is inkább, mert fogalmam sincs, hogy mi az a nagyon fontos dolog, ami rám, - Marthára pillantott - pontosabban ránk vár!

Jürgen Waldheim titokzatos mosollyal hol Karlra, hol Marthára nézett, de nem válaszolt. A hirtelen jött csendet végül az asszony törte meg.

- Megkínálhatom egy kávéval Jürgen? Ugye szólíthatom így?
- Megtisztel vele asszonyom, de kávét, köszönöm nem kérek. Lassan indulnunk kellene, mert egy társaság vár ránk. Önök nélkül nem kezdődik a rendezvény.
- Még mindig nem tudhatom, hogy miről van szó? - próbálta Karl tovább faggatni vendégét.
- Ha kérhetem, legyen meglepetés. Ígérem, nem fogja bánni!
- Ha nem, hát nem. Kis türelmet kérünk, rögtön kész vagyunk. Szabad? - nyújtotta kezét, s miután a fogasra akasztotta vendége kabátját, a nappaliban álló kényelmes, vastagon párnázott barokk fotelhez vezette.
- Foglaljon helyet.
- Köszönöm.

Karl felsietett az emeletre átöltözni. A nadrágszíjat kényelmesen tágra csatolta, az öltöny zakóját viszont kigombolva hagyta. A nyakkendővel bíbelődött egy kicsit, mert a csomó sehogy sem akart háromszögletűre sikeredni, de mire Martha végzett a fürdőszobában, már Waldheimre segítette fel a kabátot. Kifelé menet visszapillantott, hogy nem maradt e bekapcsolva lámpa, a TV, majd gondosan kettőre zárva a bejárat ajtaját elindult Waldheim és Martha után. Az Audi szokatlanul kényelmes tere, és a légfrissítő kellemes illata annyira lekötötte figyelmét, hogy észre sem vette, amikor kifordultak az utcára.

Az út Stuttgartig alig negyed óra volt. Az Ibis Hotel előtt, a számukra fenntartott parkolóban álltak meg. A Marienplatz lombja vesztett fáinak ágai között a feltámadó novemberi szél suhogott, a végállomásra beálló fogaskerekű fékeinek csikorgása, és ütközőinek csattanása elnyomta, a teret körül ölelő utakon haladó autók hangját. A hotel bejárata előtti négy lépcsőt Waldheim fiatalos lendülettel vette, majd bevárta Karlékat. A recepciónál rövid időre megálltak, míg néhány szót váltott az egyik alkalmazottal, majd az első emeleti konferencia teremhez vezette vendégeit.
- Odabent néhány barátom várja érkezésünket. Valójában most kezdődik a meglepetés. Minden rendben Martha, Karl? Mehetünk?
- Igen, azt hiszem. Mehetünk. - válaszolt Karl, Martha beleegyező pillantásától kisérve.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Kristályszárnyon című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Handabanda című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Új fejezet című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel Fuit címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Követem az időjárást híven... címmel a várólistára

Őrő Emese alkotást töltött fel Szonett akart lenni címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Nem eszi meg a kutya a telet... címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Shakespeare búcsúja című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Dalszövet című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Dalszövet című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/10 című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/8. című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) A ma öröme című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) A ma öröme című alkotáshoz

Milton Gray bejegyzést írt a(z) Időnyom - Az első pályára állítási kísérlet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)