HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45585

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / románc
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2012-12-10

A nagy meglepetés

Misi némi lelkiismeret furdalást érzett. Nem vesztek össze Katival, de elég határozottan megmondta neki a múltkor, hogy ő még nem akar gyereket, szeretné ha egy kicsit kettesben élveznék az életet. Kati akkor nem szólt semmit, azóta olyan lehangolt. Mégis megbántódott volna?
Butaság. Hát persze, hogy ő is szeretne gyereket, csak gondolta... Mindegy, hogy mit gondolt, megbántotta Katit és most szeretné kiengesztelni. Csak azt nem tudja hogyan. Hiába állna elé és győzködné, hogy egyetlen álma, hogy gyermekük szülessen... Ezek után Kati nem hinne neki. Valami meggyőzőbbet kell kitalálnia.

Kati másnap munka után nem ment haza, előbb elment Julihoz, a barátnőjéhez. Neki volt egy három hónapos kisbabája, élvezte az együttléteket a csöppséggel. Olyan tündéri volt, gügyögött, hangosan kacagott, olykor már ők is a hasukat fogták a röhögéstől, olyan jó volt együtt nevetni a babával.
Most aludt a kicsi, amikor megérkezett. Így hát eltudta panaszolni Julinak, hogy Misi nem akar gyereket, s legalább jól kisírhatta magát.
Juli hagyta sírni... Tudta most minden szó fölösleges. Mire végre felszáradtak Kati könnyei, előadta milyen kolosszális ötlete támadt.
- Figyelj! Ezt a bölcső baldachint én magam készítettem. Én hímeztem, horgoltam rá a csipkét, mit szólsz hozzá, neked tetszik?
- Igen, gyönyörű, de remélem nem ilyennel akarsz meglepni karácsonyra, mert amint látod nekem erre nem lesz szükségem - s újra sírva fakadt, Juli azonban nem hagyta annyiban.
- Jaj, ne kenődj már el annyira, és ne add fel ilyen könnyen. Egyáltalán nem azt akartam mondani, hogy neked is ajándékozok ilyent. Annál jobb ötletem van! Tudsz hímezni?
- Nem - szipogott Kati.
- És csipkét horgolni? - forszírozta tovább Juli.
- Azt sem, én már csak ilyen kétbalkezes vagyok - mondta Kati, még mindig szipogva.
- No elég az önsajnálatból. Elmondom mit fogsz tenni! Most november dereka, ha hozzáfogsz, elkészülsz karácsonyig. Ne aggódj, segítek! Megtanítalak hímezni, meglátod milyen gyorsan beletanulsz. Ezt fogod Misinek ajándékozni karácsonyra. Meglásd, ha látja mennyire vágysz egy kisbabára, meg fog enyhülni és ő is akarni fogja. Na, fel a fejjel, és hidd el nekem. Úgy lesz ahogy mondom!
Kati megadta magát. Tudta, hogy barátnője addig erőszakoskodik, míg el nem éri amit akar, hát legalább neki legyen meg az öröme.

Sok fejtörés után, Misinek remek ötlete támadt. Munka után azonnal ment is a boltokba, hogy megvásárolja a hozzávaló anyagot. A garázsban van gyalupad. Ezt még az édesapja hagyta rá. A rácsokat meg kézi faragással fogja elkészíteni... Bele kell húznia, hogy karácsonyra elkészüljön a bölcsővel... De azzal biztosan kiengesztelheti Katit. Milyen boldog lesz, ha a karácsonyfa alatt meglátja a maga faragta bölcsőt!... Már előre élvezte a pillanatot.
Mivel a feleségét nem találta otthon, amikor hazaért, azonnal munkához is látott. Iparkodnia kell, hogy karácsonyra elkészüljön vele, de megoldja valahogy, majd éjszakánként is kiszökik a garázsba, amikor Kati alszik.

Kati sokat túlórázott mostanában, így hát Misi jól haladt a munkával, nem kellett bujdokolnia.
Már kigyalult minden elemet a bölcsőhöz, kivagdosta a rácsnak valót és most azt kezdte faragni.
Ez lassú munka volt... közben gondolkodhat az ember. Ilyenkor eszébe jutott gyakran, hogy mostanában alig van itthon Kati, folyton túlórázik. Korábban ez ritkán fordult elő. Ha jól belegondol, talán éppen az a nap óta, amikor... gyorsan elhessegette a gondolatot. Badarság... legalább nyugodtan tud így a garázsban dolgozni. Lesz nagy meglepetés karácsonykor! Csak ez lebegett a szeme előtt. Mennyire fog örülni Kati, s biztosan kiengesztelődik!

Kati munka után rohant Julihoz. Kicsit furdalta a lelkiismeret, hogy hazudnia kell Misinek, hogy túlórázik, de hát a karácsonyi meglepetés érdekében teszi, talán megbocsátható. Jól haladtak a hímzéssel. Igaza lett Julinak, gyorsan beletanult. Főleg, amikor ránézett a bölcsőre és látta a gyönyörű hímzett, finom csipkével díszített baldachint, akkor szinte szárnyalt. Ő is olyant készít Misinek karácsonyra! Micsoda meglepetés lesz... A szívét is belehímezi ebbe a kis ruhadarabba, Misi meg fogja érteni mennyire fontos neki, s biztosan ő is akarni fogja a babát. Ó... bárcsak karácsony lenne már! Amikor Julinak éppen semmi dolga nem akadt, ő is leült Kati mellé és együtt hímeztek, hogy biztosan elkészüljenek vele időre.

Lázas munka folyt a garázsban, és Julinál is. Kati egyre később ment haza. Egyre csillogóbb szemmel készítette a meglepetést, s amikor hazament, még mindig ragyogott a szeme, érezte, Juli ötlete telitalálat, alig bírt magával, alig várta az ünnepet!
Misi egyre gyanakvóbban figyelte Katit. A garázsban, fafaragás közben volt ideje gondolkodni.
Feltűnt neki, hogy Kati a rengeteg túlóra után sem fáradt, szinte felüdülten jön haza, a szeme is csak úgy csillog. Itt valami nincs rendben. Már egyszer meg is jegyezte a feleségének, de akkor azonnal leplezni próbálta a jókedvét és fáradtságot színlelt. Itt valami nincs rendben, ismételgette magában, s úgy döntött, hogy ennek utána jár.

Másnap felhívta a céget, ahol a felesége dolgozott.
- Hajdú Katalint keresem a jogi részlegről - mondta a portásnak.
- Uram, vége a munkaidőnek, nincs már senki az irodaházban. Volt szerencsém! - Nekem annál kevésbé, gondolta Misi. Senki sem dolgozik, tehát nem túlórázik Kati, lehet, hogy egyáltalán nem túlórázott eddig sem? Ja, csak a szeme ragyogott, hát nem a túlórától annyi szent. Lehet, hogy a felesége megcsalja? Egek! Amíg én itt a bölcsőt készítem... a közös jövőnket... Mikor idáig jutott gondolatban, Misi majdnem sírva fakadt. Aztán dühében kettétörte az éppen befejezett faragást: minek, kinek csinálja ő ezt? Közben a felesége ki tudja kivel hempereg? A düh kerekedett felül, ennek a végére fog járni!

Kati késő este jött haza ezúttal is. Mint aki titkos utakon jár, úgy lopózott be a házba. Nagyon meglepődött, mert mindenütt sötét volt. Megnézte az órát, majdnem kilenc óra. Tényleg jól elmaradt most, de hol lehet Misi. Körbejárt a házban, Misit szólongatta, de az nem volt sehol.
Hirtelen került elő, azt sem tudta honnan, csak rátámadt.
- Hol jártál ilyen késő estig? Elárulod végre, de az igazat akarom hallani - Misi hangja ellentmondást nem tűrő volt. Kati hirtelen azt sem tudta, mit mondjon annyira zavarba jött.
- Ugye, nem azt akartad mondani, hogy eddig túlóráztál? Ne fáradj, kerestelek az irodában - közben Misi egy pohár vizet töltött magának, s felhajtotta. Élvezte, hogy Katit sarokba szorította, látta, hogy szinte levegő után kapkod, megszólalni sem tud.
- No, ki vele, ki az, akivel le akarsz cserélni? - Ez már sok volt Katinak. Hát ennyire nem bízik benne? Pedig a hétvégét sem töltötték együtt, és az igazán nem rajta múlott. Itt csetlett botlott a házban egész nap egyedül, mert Misinek folyton a garázsban akadt dolga, egész késő éjjelig... a fene sem érti mi a csudát lehet egy hülye garázsban takarítani annyi ideig. Ő maga az egész házat kitakarította, nem egy nyavalyás garázst. Egyszer le is ment a szuterénbe, még csak azt sem mondhatja, hogy rend volt. Ennyi takarítás után? Sőt, tele volt a garázs valami forgácsfélével, szanaszét mindenütt. Nem is maradt ott sokáig, nehogy még ezt is neki kelljen felsöpörnie. Ő a nagytakarításnak nyomát sem látta... Hm, férfiak! S emiatt nem mentek el együtt sehová, s már nem is ez volt az első hétvége, és még ő vádaskodik, meg is mondta neki, jól a fejéhez vagdosta mindazt, ami a szívét nyomta. Összevesztek! Az egyik erre pakolt a hálószobából, a másik arra. Nem is szóltak egymáshoz. Kati végig sírta az éjszakát, most mit tegyen? Holnap felhívja Julit, most adjon tanácsot, ha már megfogadta a hülye ötletét... igen, Juli az oka mindennek...
Misi egész éjjel a sötét plafont bámulta. Most mi lesz? Mindennek vége? Minek csinálja tovább a bölcsőt, kinek kell, hisz Kati megcsalja... nem is tiltakozott, csak vádaskodott... mindennek vége...

Másnap reggel mindketten olyanok voltak, mint a kifacsart citrom. Egyik sem szólt a másikhoz. Némán készülődtek, majd egyik jobbra, másik balra ment. Kati már az utcán felhívta Julit, rázúdította panaszát, haragját, mindent... Juli az egész zagyvaságból csak annyit értett, hogy összevesztek. De hogy min? Azt nem értette. Ahogy összevesztek, úgy ki is békülnek gondolta, ő ugyan nem avatkozik bele senki életébe, a végén még ő lesz a bűnbak.

Munka után Kati Julihoz ment. Haza minek menjen, Misi szóba sem áll vele, azt hiszi megcsalja.
Hát csak higgye, ha ilyen konok. Most Julinak is megmondogassa, az ő hülye ötlete tönkre tette a házasságát. Legalább bántsa őt is egy kicsit a lelkiismeret. Az egészet ő találta ki, neki köszönhet mindent! Nincs most már férje, ne legyen barátnője sem. Most jól beolvas Julinak. Úgyis vége mindennek, vége a boldogságának...

Juli örült Katinak, most Kornél is otthon volt vigyázott a picire, s úgy tervezte, hogy együtt fognak hímezni egész délután. De mikor barátnője savanyú ábrázatát meglátta, megdöbbent.
- Kati mi van veled, bántott valaki? Olyan savanyú vagy - Ezekre a szavakra Kati Juli karjaiba vetette magát, s végre szabadjára engedte könnyeit, amik egész nap majd szétfeszítették.
Juli próbálta vigasztalni, de tudta, hagynia kell, hogy kisírja magát, addig nem tud meg semmit tőle, hogy valójában mi az a nagy baj.
- Csak sírd jól ki magad, azután majd elmondod mi bánt, tudod rám mindig számíthatsz! -
Na, amikor ezt hallotta Juli szájából, akkor Kati támadásba lendült. Hirtelen a sírása is elakadt, s röpködtek a vádak Juli fejéhez, hogy bizony ő az oka mindennek, az ő hülye ötlete volt a karácsonyi meglepetés Misinek, s most tartsa meg ezek után magának azt is, mert neki úgysem lesz szüksége rá többé. Aztán hirtelen gondolt egyet, s indulni készült. Juli próbálta visszatartani, beszéljék meg, nem olyan tragikus az ügy, mint amilyennek látszik. Kati ettől még jobban kiborult, meggondolta magát. Elővette a félig kész baldachint, becsomagolta, el sem köszönt Julitól csak bevágta maga után az ajtót. Szegény Juli szinte földbe gyökerezett az előszobában, s a szája is tátva maradt a csodálkozástól. Mégis ő lett a bűnbak!

Kati gyalog vágott neki az útnak. Loholt dacosan, durcásan, dühösen. Haragudott az egész világra. Mintha minden és mindenki összeesküdött volna ellene. Egy pillanat alatt omlott össze a házassága, az egész élete. Loholt egészen hazáig. Az arca lángolt a futástól, a dühtől, a haját jól összekuszálta a szél. A leginkább egy boszorkányra hasonlított, amikor az előszoba tükrében megpillantotta magát.
Ledobta táskáját és a csomagot, majd a fürdőszobába ment, megmosta az arcát jó hideg vízzel. Jólesett. Azután kicsit rendbe szedte a haját is. Ahogy kilépett a fürdőszobából, szembe találta magát Misivel. Szó nélkül akart elmenni mellette, de Misi goromba hangja megállította.
- Panaszkodtál Julinak? Lehet, hogy ő arról is tud, amiről én még nem? Kivel csalsz meg és mióta?
Kati szembefordult Misivel, a szemei villámokat szórtak felé... azután lemondóan legyintett egyet s bement a nappaliba. Misi utána.
- Jól van, ha így akarod, ám legyen! - felvette a telefont, s tárcsázni kezdett. Katit már semmi sem érdekelte, kiment a konyhába. Egyszerre iszonyú éhséget érzett, akkor jutott eszébe, hogy még nem is evett aznap egy falatot sem.

Juli dühösen vette fel a telefont. Éppen csak ez hiányzott még neki, akárki legyen is, megkapja most tőle a magáét. Misi hangját hallotta. Ettől kicsit megrettent. Mindjárt Kati után érdeklődött, haza ért-e, nem esett-e baja, merthogy olyan nagy dérrel, dúrral haraggal rohant el. Azután még hosszan beszélgettek.
Kati ez idő alatt nyugodtan vacsorázott a konyhában. Mindent kirakott a hűtőből, s evett, csak evett, egészen belefeledkezve. Sokat evett. Majdnem torkán akadt a falat, amikor Misi megszólalt a háta mögött.
- Bocsáss meg a vádaskodásért! - Kati nem értette ezt a pálfordulást, rámeresztette szemeit Misire.
- Meg tudsz bocsátani? Én már mindent tudok, de te még nem. Gyere mutatok valamit - a kezét nyújtotta Katinak, felhúzta a székről és húzta maga után a garázs felé. Kati mint a holdkóros követte.
- Juli mindent elmondott a karácsonyi meglepetésről, úgy fair, hogy te is tudj az én meglepetésemről.
Közben leértek a garázsba, s Kati szeme megakadt egy félkész bölcsőn. Az agya még nem működött, s nem értette mit lát. Misi segített. Elmondta, hogy ez a bölcső lett volna az ő karácsonyi meglepetése, ezen dolgozik annyit a garázsban. Azt is elmondta, hogy most már tud róla, hogy lesz a bölcsőre szép hímzett baldachin. Kati szeme előtt végigperegtek az elmúlt hetek eseményei. Most egyszerre mindent megértett, eszét vesztve ugrott Misi nyakába. Boldogsága határtalan volt.

Ezután nem kellett titkolózniuk egymás előtt. Kati is otthon folytatta a hímzést, csak a csipkehorgolással nem boldogult, de azt Juli boldogan vállalta. S közben Misi is elkészült a garázsban a bölcsővel. Igaz, az ajándék már nem volt meglepetés, mégis nagyon boldogan álltak gyertyafényben a karácsonyfa előtt, ami alatt ott volt a szép faragott kis bölcső, gyönyörűen hímzett, csipkés baldachinnal letakarva. Boldogságuk határtalan volt, mert abban a hitben álltak ott, hogy már a bölcsőlakó is velük van.
- Boldog Karácsonyt! - mondták szinte egyszerre, s összeölelkezve álltak, hosszan...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2012-12-20 10:18:10

válasz Finta Kata (2012-12-19 17:12:48) üzenetére

Kedves Kata!

Köszönöm, hogy olvastad ezt a romantikus történetet, és örülök, hogy tetszett. A karácsony előtti titkolózások, olykor félreértéseket szülhetnek.:) Viszont a nagy kibéküléseknek is megvan a maguk varázsa.
Köszönöm Neked az ünnepi jókívánságokat!
Áldott karácsonyt és boldog új évet kívánok Neked!

Sok szeretettel
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2012-12-19 17:12:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Annak ellenére, hogy a főszereplők dühöngtek, félreértették egymás távollétét, nagyon kedves írással laptél meg. Jó volt olvasni. Ilyen az élet, gyakran félreértjük a hozzátartzóink legjobb akaratát is. Én is azt mondom, mint itt, a többiek, hogy mégis csak az a legjobb történet, ami jól végződik, mégha az már nem lenne divat, akkor is.
Boldog karácsonyt kívánok Neked
szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2012-12-14 20:39:31

válasz Selanne (2012-12-14 12:02:41) üzenetére

Jajjj, ne is mond. Én az ajándékokat dugdostam a gyerekek elől, amíg kicsik voltak. Előfordult, hogy olyan jól sikerült, hogy meg sem találtam, csak hónapokkal később... így hát születésnapi ajándék lett belőle.:)

Köszönöm, hogy olvastad, Marietta.
Örülök, hogy tetszett.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2012-12-14 20:15:39

válasz T. Pandur Judit (2012-12-14 00:31:14) üzenetére
Kedves Judit!

Örülök, hogy levett a lábadról ez a történet.:)
Nagy tolongás nincs. Akik megijednek a 10 ezer feletti karakterszámtól, hát azokat nem fogja levenni a lábukról.:)
Örülök, hogy jónak találod. Köszönöm a gratulációt.

Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8287
Időpont: 2012-12-14 12:02:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Tud galibát okozni, egy titokzatos készülődés. Én egy alkalommal, addig dugdostam a pénzt, hogy mire odakerült a sor, hogy sutyiba mehetek vásárolni, törtem a fejem fél órát legalább, hogy hova tettem. /Alzheimer kór?/ Minél jobban kerestem, annál inkább idegesebb lettem. A lányom hazaért, látta rajtam. Kérdezte, neked meg mi a bajod anya? Elhadartam, aztán leroskadtam, pár percre. Egyszer csak hopp, beugrott. Még jó, hogy az aktuális évben.:-)

Tetszett a történeted.

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4498
Időpont: 2012-12-14 00:31:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

A romantikát kedvelő nő olvasókat mind levetted a lábukról a történeteddel. :) Engem is! :) :) :)
Nagyon aranyos történet! Gartulálok!

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2012-12-12 22:51:00

válasz Istefan (2012-12-12 17:21:03) üzenetére

Ebben az esetben duplán megköszönöm, István!:)

Szeretettel
Ida
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1612
Időpont: 2012-12-12 17:21:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Kőműves Ida (2012-12-11 21:42:30) üzenetére
De Ida kedves én most komolyan gondoltam, mert tényleg csak azt szeretem, ha valaminek jó a vége! Ezért véletlenül se remegett a kezem, miközben a csillagokat osztottam! Szeretettel: István
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2012-12-11 21:42:30

válasz Istefan (2012-12-11 17:29:20) üzenetére
Szia István!
Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál..., vagy nem is?:)
Tudtam, tudtam, hogy éppen a kedvedre való lesz!:)

Milyen különös, hogy a férfiak nem szeretik a happy end-et, legalábbis olvasni.
Erre mérce az én két szép gyermekem. Az egyik novellám olvasása közben a lányom agyon izgulta magát, s a végén megkönnyebbülve felsóhajtott, de jó, hogy jó a vége!
A fiam élvezte a humoros részeket, aztán a végén meghökkent, azt mondta, nem hitte, hogy happy end lesz. Hát mégis mit kellett volna tennem, kinyírni? - értetlenkedtem. Hát minimum!-mondta ő nagy bölcsen. Hát ilyen aranyosak, látod!
Köszönöm, hogy elolvastad, és külön köszönöm a csillagokat, mert tudom, nagyon nehezedre esett.:)
Szeretettel Ida
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1612
Időpont: 2012-12-11 17:29:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Ezer szerencséd, hogy happy lett az end, mert különben mérges lettem volna! Én a románcot csakis így kedvelem! Szeretettel: István

Legutóbb történt

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Bolond világ (Rögtönzések) című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Ímé az Úr elközelge című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Ez van karácsonykor címmel a várólistára

Cipike alkotást töltött fel Szerelemkút címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Félelem-TESZT (részlet) című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Bár tudnám merre jársz című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) A lakás című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szakadt szövetkabátban címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Wilhelm Busch:Glaube címmel

F János bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Árvai Emil alkotást töltött fel Szereplők címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)