HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46825

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KedvesFeltöltés dátuma: 2012-12-16

Fagyos november

Visszafele nyelem a feltörő könnyeimet, tekintetem homályos, és a túlcsorduló érzelem megnyitja a fátyolos szemeim könnycsatornáit. Idén is, mint minden évben, kimentünk a temetőbe, és megállapítottam, hogy a nagymama hiánya, úgy tűnik csak nekem fáj ennyire. :( Legalább is csak én voltam megint kint a sírjánál, és ez nagyon fájt nekem...) Hisz nem csak velem törődött oly sokat!
Hullott a hó nagy pelyhekben, s mint mindig, most is a gyerekek vittek ki a temetőbe.
Mikor megláttam a csupasz virágok nélküli nyughelyet, a torkom elszorult, és sírva fakadtam, mint minden évben. A feltörő emlékek a sok sok szeretet, a kötődés, és az elmúlás emlékei törtek rám. A lányom egyből vigasztalni akart, de ettől még jobban potyogtak a könnyeim. Már rég elment, de még mindig ugyanúgy fáj ha rá gondolok. "- Anya mi itt vagyunk, ez csak ez számít!" elhelyeztük a virágokat, meggyújtottuk a gyertyát, és megint rám tört a sírás. Megkértem a gyerekeket, menjenek, hagyjanak egyedül vele.. Elmentek, de távolabb megálltak és onnan néztek.
Üres volt a fejem, csak a könnyeim potyogtak. Miért is sírok? Nem tudom, Egészen mélyen valami fáj! Mély levegőt vettem, és nagyokat sóhajtottam, a sírkőre borulva.
Megállt az idő! Az emberek jöttek, mentek, de csak alakokat érzékeltem. Kis idő múlva letöröltem a könnyeimet, megsimogattam a fejfáját, és némán elköszöntem tőle.
Amikor odaértem a gyerekekhez, a lányom megszólalt. Anya! olyan rossz volt nézni, ahogy a sírkőre borulva láttam a sóhajod, és bár az arcod nem láttam, mégis tudtam hogy sírsz. Anya! Én nem akarok így sírni a te sírodnál! Légyszives ne halj meg! Még bele gondolni sem akarok!

Akkor könnyes szemekkel mosolyogtam! Nem fogok elmenni! Amíg a szívedben élek, ott leszek veled!

Minden évben leírom újra és újra, de nem lesz könnyebb...
Viszont írtam egy verset, ha mégis megpihenne a testem, akkor hogy gondoljanak rám a szeretteim.

Így gondolj rám
Mikor itt az idő, s a halál eljegyez.
Érzem hűvös csókját, az ajkamon megpihen.
Már nem félek tőle, megyek lassan vele!
Hagyom, hogy vezessen, lépkedelek mögötte.

A sötétben biztosan halad; meg -meg áll, hátra néz,
Megkínzott testem elhagyom, s megyek a nirvána felé.
Ne sírjatok értem; hisz a nap is ragyog!
Eső áztatja a földet, s a szél fallevelet hord!

A madarak trilláznak, a természet él!
A levél ma fölre hull, de később életre kél.
Holdanyó arca most is mosolyog,
Az éj sötétkékjében, csillagom felragyog!

Egy viharos reggelen, földi porhüvelyem
Vidd a hegytetőre, add át szellőnek!
Szabadon szárnyaljak, a földdel lélegezzek!
Esővel öntözzek, új életre keljek!

Mikor esténként a kék égre nézel,
Csillagom ott ragyog, fénye ölel téged!
Mikor könny csordul bánatos arcodon,
A széllel rohanok, rögtön felszárítom.

Látod kedves! Ne sírj! Most csak mosolyogj!
Nem hagytalak én el! Mindenütt ott vagyok!
Hajnalban az első sugárral érkezem,
Átölellek téged itt vagyok melletted!

Mikor bánatos vagy, én is könnyet ontok.
S vigaszul neked szivárványt bontok!
Halk dalt dúdolok a fák levelével,
Hisz benned élek, a szeretet fényével.

2009

2012-12-16

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2013-01-11 10:01:22

válasz Selanne (2012-12-17 12:06:40) üzenetére
kedves Selanne: köszönöm, bár úgy tűnik ez amíg élek sajgó seb mely nem gyógyul,
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2012-12-17 12:06:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Mélyen fájdalmas sorokat tártál elénk. Szép a versed a végén Anikó. Könnyebbülést kívánok számodra.

Szeretettel:Selanne
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2012-12-17 00:17:10

válasz Vesztergom Andrea (2012-12-16 18:55:05) üzenetére
Kedves Andrea!
Igen......
A temető meg a hiány is ... szóval nem lett könnyebb, hiába irtam ki.... :(
szeretettel ölellek.
Anikó
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2012-12-17 00:14:54

válasz szusi (2012-12-16 17:05:12) üzenetére
Kedves szusi!
Nem tudom .. nekem mindig mázsás kő nyomja a szívem, mikor rá gondolok, és rendszerint sírva fakadok.... szerettem, és hiányzik..
köszönöm hogy olvastál. szeretettel ölellek
Anikó
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
837
Időpont: 2012-12-16 18:55:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves!
Minden sorodat és szavadat értem, érzem.
Talán csak annyi, hogy...szóval, amikor nagyon gyengének érzem magam, akkor egyedül megyek. Ne lásson senki.
A Kisfiam egyszer azt mondta: "nem szeretek temetőbe menni, mert csak ott látlak sírni, ezzel meg nem tudok mit kezdeni"
Értettem ezt ott.
Gyönyörű megemlékezés, és szerintem jó, hogy kiírtad.
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2012-12-16 17:05:12

kedves, lehet, hogy meglepőt írok, de én úgy gondolok azokra az emberekre, aki nagyon közel álltak hozzám, de már elmentek, hogy milyen szerencsés vagyok, és milyen jó volt, hogy olyan sok időt tölthettem velük...Jó lett volna többet, de ezt sajnos nem mi döntjük el...

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Még álmodom ébren... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) temető című alkotáshoz

Etelvaria alkotást töltött fel A motorosbanda címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Balatoni kikötő című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) temető című alkotáshoz

Daniel bejegyzést írt a(z) Hangya doktor című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Még álmodom ébren... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A május megfogant című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Balatoni kikötő című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Örökre elfáradunk című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A nyár könnyei című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Még álmodom ébren... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Még álmodom ébren... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Egyszerű mese című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)