HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1844

Írás összesen: 46409

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Haász Irén
2018-05-23 16:40:01

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: NortonFeltöltés dátuma: 2012-12-29

A tudomány és az élet ellentmondásai

A tudomány kizárólag a logikus bizonyítékokban hisz, miközben azt állítja, hogy az élet pusztán anyagi halmazok véletlenszerű kombinációjából jöhetett létre.

Erre persze nincs meg a logikus bizonyíték, mivel mesterséges körülmények között, halott anyagokból még senki nem állított elő élőt. (Mindössze a Frankeinsteinben szereplő tudósnak sikerült, de azt hiszem, őt kizárhatom.)

Kérdés: ha bizonyíték kell egy állításhoz, akkor miért állítanak olyasmit, amire nincs meg a bizonyítékuk?

Az élő organizmusok génekből épülnek fel, ez tény. A géneknek úgymond "szerepük" van. Az élet azonban nem létezhet csupán azért, mert vannak gének, mert így az a helyzet áll elő, hogy önmagával magyaráznak meg valamit:

Azért vannak a különböző életformák, mert vannak génjeik, és azért vannak a génjeik, hogy belőlük legyenek az életformák. Ez olyan, mintha azt mondaná valaki, hogy azért kék az ég, mert az ég kék.

Ezt hívják logikai zsákutcának. Teljesen értelmetlen magyarázat, ami sehová nem vezet. Márpedig elég sok materialista általában ilyesmivel érvel, ha az élet megmagyarázásáról van szó.

A tudomány felboncol, és elvész a részletekben. Ha pedig csupán az apró részleteket nézzük, akkor a komplex egésznek az összefüggéseit már észre sem akarjuk venni.

Pedig már az élő sejtek is meglepően összetett organizmusok. Cselekszenek és szaporodnak. De egyáltalán miért kell nekik osztódniuk? Feltételezhetően azért, hogy valami komplexebb rendszerbe szerveződjenek. Esetleg valami más szerepük van. A lényeg, hogy szerepük van, vagyis céljuk. De ha pusztán az anyag van jelen, akkor mi szükség van arra, hogy "lemásolja magát", aztán egy jóval bonyolultabb struktúrát vegyen fel?

Olyat még nem láttam, hogy egy holt anyagból kiváljon egy ugyanolyan, aztán ezek a részek nem fognak összeállni valami teljesen mássá, aminek céljai vannak. Gondolkodik és érez. A holt anyag nem másolja le magát. De miért is tenné?

Már pedig többmilliárd sejtednek kell együttműködnie ahhoz, hogy egyáltalán elolvashasd ezeket a sorokat. Ha azt hiszed, hogy szervezeted lenyűgözően összetett rendszere mindenféle tervezés nélkül létrejöhetett, akkor nem látod a fától az erdőt. Akkor materialista vagy. Csak a részletre tudsz figyelni. Az élet viszont nem a részleteket jelenti, hanem a részletek egységét.

Sok mindenen el tudnék gondolkodni az élet és a tudomány ellentmondásairól, de feleslegesnek tartom. Egy dologban ugyanis már teljesen bizonyossá váltam: halott anyagból önmagától sosem lesz élő! Mert jelen kell lennie hozzá egy láthatatlan "élő energiának" is, ami összevonja a részleteket.

Ez a mások számára hihetetlen megállapítás viszont felvet egy újabb kérdést: Ha élettelenből sosem lesz élő, akkor miért hisszük azt, hogy az élőből már lehet élettelen?

Egy kocsi is jól szerkesztett struktúra, de mégsem él. Csak akkor megy, ha vezetik, és arra, amerre az ember vezeti. Megfelel ugyan az energia megmaradás szabályainak, de nem rendelkezik szabad akarattal, és nem tűnődik a saját létezésén.

Ha az ember csak egy rakás gén, akkor miért fejlődik, és miért keres válaszokat?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7888
Időpont: 2013-01-11 09:52:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A "gondolkodó ember" általában nem tartja magát nagyon okosnak (????) - ám a gondolkodó filozófus igen. Ezért az előbbi általában óvatos a nagy kérdések megítélésében, míg utóbbi azt hiszi, ő tojta a spanyolviaszt. A filozófus ott fut bele saját eszméinek zsákutcájába, ahol a normál gondolkodó ember jobb híján feladja. Lehet, hogy ami végtelenül egyszerű, azt tudjuk összegabalyítani? (Hozzáteszem, nem találsz egyetlen filozófust sem, aki azt vallaná, hogy az ő nézetei zsákutcába torkolnak!)
Alkotó
Regisztrált:
2012-12-08
Összes értékelés:
249
Időpont: 2013-01-11 08:38:51

Kedves Bödön!

Köszönöm a hozzászólásaidat, és örülök neki, ha ennyire foglalkoztat ez a téma. A hit azonban sajnos nem adhat megfelelő választ egy konkrét kérdésre, mivel a hit nem a tényeken alapszik. A valódi válaszhoz bizonyosság kell, az pedig meggyőződésből kell, hogy jöjjön, ami túlmutat a puszta hiten. Vagy igazi tapasztalat kell hozzá, vagy logikai bizonyíték. Ezért is megosztó ez a téma, mivel az ember a tudománytól várná az egyértelmű válaszokat az ehhez hasonló kérdésekre. Sajnos azonban sok minden kívül esik a tudásunkon, vagy a felfogóképességünkön. Egyébként érdekes dolog, hogy az ember általában nagyon okosnak tartja magát, de még azt se tudjuk teljesen biztosan, hogy miért vagyunk egyáltalán ebben a világban, vagy épp hogyan jött létre maga az élet. Sőt még magunkat sem ismerjük igazán. Ez kicsit paradox dolog szerintem.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7888
Időpont: 2013-01-10 13:32:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Attól persze még könnyen elképzelhető, hogy a világ létrejöttével, és az élet keletkezésével kapcsolatos kérdésekre a hit adja a megfelelő választ. Egy megjegyzés: az élet alapegysége a sejt. A sejtek fehérjékből állnak. A fehérjék óriási aminosav-molekulák. Az átörökítés a génekben lokalizált kromoszómákhoz köthető. A kromoszómákban DNS és RNS molekulák találhatók. A DNS (dezoxiribonukleinsav) óriási méretű, térben csavarvonal felépítettséggel rendelkező aminosav molekula. Szabad gyökein kémiai kötések formájában vannak lokalizálva a tulajdonságok. Az M-RNS (messenger-ribonukleinsav) a "küldönc" r. lemásolja a DNS kódját és átviszi az új sejtbe, hogy az ennek megfelelően épüljön fel. Így történik a reprodukció az élővilágban! (Ha nem teljesen pontos, bocsánat, elég régen tanultam). Részleteiben végtelenül bonyolult, de lényegét tekintve pofon egyszerű! Jó cikk!!! -én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7888
Időpont: 2013-01-10 13:31:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A tudomány és a hit között azonban alapvető a különbség. Egy tudományos tételt minden kétséget kizáróan bizonyítani kell. A valószínűség-számítás pl. matematikai képleteket használ, a statisztikai tömegjelenségek vizsgálata szintén matematika, amelyben 2x2 mindig négy. (Elég hosszú ideig foglalkoztam statisztikai tömegjelenségek matematikai elemzésével, P= 95 % -os szinten szignifikánsan!:) A káoszelmélet, viszont nem tudományos tétel (egyelőre), csak hipotézis, vagyis nincs bizonyítva. Ezért hipotézis, s ezért nem tudományos tétel. Ebben tehát nincs igaza Istefánnak! A hit más. Ott nem kell bizonyítani, illetve a "bizonyítás" más természetű. Egy hittétel bizonyítása matematikailag, vagy egzakt kísérletek által nem lehetséges.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7888
Időpont: 2013-01-10 13:30:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Azt hogy hogyan jött létre az élő anyag, és az élő anyagból a gondolkodó ember, EGÉSZEN BIZTOSAN senki nem tudja!!! A materialisták azt mondják, az anyagok kölcsönhatása révén véletlenszerűen. A hívők meg azt: Isten akaratából. Melyik állítás igaz? Mióta világ a világ, vitatkoznak ezen az emberek. Ez az örök vita, az örök nagy kérdés. Tény és való, h a materialistáknak is szembe kell nézniük olyan érveléssel, hogy egy furcsa formájú kő létrejöhet pl. véletlenül, de egy laptop nem! De az istenhívők is szorult helyzetekbe kerülhetnek egy-egy logikai vitában, amelyben nem az, a végső érv, hogy "csak" (A laptop-példád nagyon jó, kíváncsi lennék, mit mond rá egy vérbeli (hozzáértő!) materialista).

Alkotó
Milton Gray
Regisztrált:
2012-11-25
Összes értékelés:
17
Időpont: 2013-01-01 11:01:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tudod Norton, a tudomány olyan mint a jó film, amelynek végkifejletét az olvasó fantáziájára bízza a szerző.

Nos, ezt a fantáziát akár hitnek is hívhatjuk!

Alkotó
Regisztrált:
2012-12-08
Összes értékelés:
249
Időpont: 2012-12-29 18:23:42

Engem egy kérdés érdekel csupán az élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban: kialakulhat e, egy összetett, önfenntartó szervezet, (például az emberi test) véletlenül? Erre két válasz lehetséges: igen vagy nem. Hogy melyikre van nagyobb esély, ahhoz meg kell vizsgálni a szervezet összetettségét. Minél összetettebb valami, annál kisebb esély van a véletlenre. Ha például találsz egy furcsa formájú követ, azt létrehozhatta a véletlen, de ha találsz egy laptopot az utcán, az valószínűleg nem jöhetett létre véletlenül. Az emberi test pedig sokkal bonyolultabb, mint például egy laptop. Vagyis terveznie kellett valakinek, vagy valaminek. Erre akartam rámutatni. Egyébként van egy ilyen elmélet is, ami szerintem igaz. Ám a hivatalos álláspont (ha jól tudom) még most is a "véletlen".
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1630
Időpont: 2012-12-29 18:06:42

Szerintem túl kemény fába vágtad a kis baltád és bele is szorult. A tudomány nem csak a logikus bizonyítékokban hisz. Ott van pl. a valószínűség-számítás, vagy a káoszelmélet, hogy csak kettőt említsek, egyik sem a logikai bizonyítékokban hisz. Az indeterminisztikus tömegjelenségeket nem lehet csak a logikára alapozni, hiszen mindig ott a véletlen, amit a tudomány számításba vesz.
Ezt a téma túl komplex ahhoz, hogy csak ilyen egyszerűen letárgyaljuk és nekem egy kicsit furcsának tűnnek olyan kérdések, hogy "miért hisszük, hogy az élőből lehet élettelen?" ebben mi a logika? Üdv. István

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Vándorélet című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Sikerstory címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Vágyakozás címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK I/1. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Május című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szállj, szállj katicabogár című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szállj, szállj katicabogár című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Mindegy címmel a várólistára

Bálint István bejegyzést írt a(z) Május című alkotáshoz

Saskó Éva alkotást töltött fel Tűzmanó címmel a várólistára

festnzenir bejegyzést írt a(z) Május című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Vándorélet címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Esik - epigramma címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK I/1. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)