HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44930

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: IstefanFeltöltés dátuma: 2012-12-30

A hidegvérűek


Olyan meleg volt azon a napon, mint aratáskor szokott lenni, de meglehet, hogy egy fokkal melegebb is volt, mert a friss búzatarlón egy épkézláb kaszást se lehetett látni, bizonyára a forróság miatt elhúzódtak valamerre. Csak a félig megnyomorodottak rugdalóztak mindenfelé fél lábbal, vagy fél kézzel, de ezek számunkra teljesen értéktelenek voltak.
Mi hasznavehetetlen gyerekek voltunk akkoriban és azon versenyeztünk, hogy ki tudja elkapni a legnagyobb testű szöcskét, fajra és nemre való tekintet nélkül. Természetesen mindenikünk a szép zöld színű, nagy testű sáskaféléket kereste, ezeket nevezték kaszásnak mifelénk.
Hiába futkorásztunk az aratók után, nem sok szerencsével jártunk. Már delet kondított a toronyóra és semmi említésre méltó zsákmány nem került a dobozunkba. Ez szomorú tény volt, hiszen tudtuk, hogy következik az ebédszünet, utána meg a pihenő, amikor a gyerekeknek kuss a neve és hát nem olyan egyszerű csendben játszani, ha az embernek még egy szöcskéje sincs.
De a sikertelen szöcskevadászatra való tekintet nélkül, a harangszóra mintegy parancsszóra nagyapámék abbahagyták az aratást és a kalákásokkal együtt bevonultak a nagy vackorfa árnyékába, megkezdve a déli foglalatosságot.
Ez a kaláka íratlan törvénye volt, hiszen egy reggeli, egy jó ebéd, vagy vacsora volt a fizetés a munkáért, no meg természetesen alkalomadtán a segítséget is vissza kellett fizetni, ugyancsak segítséggel.
Nem is csodálkozom, hogy olyan nyugodt ember volt a nagyapám, hiszen nem fájt a feje az adóbevallás miatt!
Gondolom valahogy ilyenformán történt az adóbevallás akkoriban, persze csak szóbélileg, az írásbelit akkor még nem ismerték.
Adóellenőr:- na lássuk a bevételeket Jani bácsi!
Jani bá:-hát, kaptam egy kis segítséget, de vissza is adtam...
AE:- na, ne ilyesmit mondjon, hanem valamit, amit a kezével megfoghat!- vág a szavába az ellenőr.
Jani bá:- utoljára egy tenyérnyi paprikás szalonnát, egy fej vereshagymával, egy tányér lucskost, füstölt oldalassal és vacsorára egy kis túrót fokhagymával.
AE:- de mit dugott el a ládafiába?
Jani bá:- én semmit, az asszony dugdossa oda a pálinkásüveget, de én úgyis megkapom! Ide figyeljen! - És máris húzza elő a butykost, ami mellett aztán nyugodtan megegyeztek az adó ügyében.
De visszatérve a vackorfa árnyékába, ahol jókedvűen falatoztak a kalákások, fittyet hányva az adóellenőrnek, minket is ott lehetett látni, mert szerettük hallgatni a vidám történeteket, meg a vicces megjegyzéseket, melyekkel hol az egyik, hol a másik jelenlevőt célozták meg.
Ezt a részét szerettem az ebédszünetnek, de az utána következő emésztési szünetet már nem, mert ilyenkor csak a tücsök ciripelést és madárcsicsergést volt szabad hallgatni.
Ilyenkor félre is vonultunk mi gyerekek és ott pusmogtunk az árnyék másik oldalán, nehogy megzavarjuk valakinek csendes déli sziesztáját. Akkoriban nem volt annyi joga a gyerekeknek és bizony odaszalajtottak nekik egy-egy nyaklevest, ha nem tisztelték a nagyapjuk álmát.
Már nem emlékszem mivel foglalatoskodtunk, hogy a madárcsicsergést és a szundikálást ne zavarjuk, amikor olyan hangosan kezdett el visítozni valaki, hogy az összes madár elrepült a fáról, a tücsköknek földbe gyökerezett a lábuk, így aztán nem tudtak zenélni és mi rohantunk csodát látni.
Hiszen csoda volt, hogy valaki ilyenkor megengedte magának a hangoskodást.
Közelebb érve látom, hogy nagyanyám a szoknyáját szorítva visít és már azt is megértem, hogy kígyó. Körülötte férfiak, asszonyok sürgölődnek, tanakodnak, míg végül az egyik legbátrabb szomszédasszony óvatosan felemelve a szoknyát, megfogta a kígyó farkát -amelyik máig is ismeretlen okokból nagyanyám lábán igyekezett felfelé- és ettől lódította el a szemtelen hidegvérűt.
Nem a kígyó volt az egyetlen hidegvérű a környéken, mert ott volt nagyapám is, aki mindezt a legteljesebb lelki nyugalommal és hidegvérrel szemlélte, úgy emlékszem fel se ült jóformán.
A szemére is vetették miután a kedélyek lecsendesedtek:- te ember, képes voltál mozdulatlanul nézni, hogy a feleséged megmarja a kígyó!
Mire ő rendíthetetlen nyugalommal felelte:- nem harapni akart az, csak a lyukat kereste!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-06 13:15:16

Köszönöm kedves Panka! Szinte elájultam, mikor hozzászóltál! (azért nem ájultam el). Remélem még találkozunk! Szeretettel: István
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5348
Időpont: 2013-01-05 21:42:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Na ezt jó volt olvasni, a végén a csattanó is frappáns volt. Gratulálok! Ez egy jól megírt ízig vérig novella! Tetszett!
szeretettel-panka
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-04 22:36:31

válasz Norton (2013-01-03 06:08:50) üzenetére
Ejnye- bejnye pedig hányszor megkértem, hogy javítsanak ki amikor hibázok! Egyébként, amikor nem értesz egy mondatot, érdemes elolvasni a következőt, ez talán ad rá magyarázatot. Sajnálom, ha sokat ismételgettem, nem akarattal történt, bizonyára Bilobil hiányom vala! (ez nem "volt") Egyébként, én csak ilyen elemis szinten tartok egyelőre az írás terén, inkább a gondolatokat szoktam boncolgatni és nem a vesszőket. üdv. István
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-01-04 22:32:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Istefan (2013-01-04 22:27:07) üzenetére
Ez már igaz. Mindent meg lehet szokni, ha úgy adódik. Remélem egyszer leírod vagyis megírod. Boldog Új Esztendőt kívánok neked én is.

Barátsággal: Ági
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-04 22:27:07

válasz Krómer Ágnes (2013-01-02 20:34:24) üzenetére
Mindent meg lehet szokni Ági kedves. Pl. a patkányokat se kedvelem, de volt olyan helyzet amikor kénytelen voltam velük együtt élni és ebből a kellemetlen helyzetből egy kígyó mentett ki. Lehet alkalomadtán majd elmesélem. Addig is szeretettel kívánok Boldog Új Esztendőt! István
Alkotó
Regisztrált:
2012-12-08
Összes értékelés:
250
Időpont: 2013-01-03 06:08:50

Már a legelső mondat szóismétléssekkel kezdődik. A "volt" szó például indokolatlanul sokszor jelenik meg a történetben. De ez csak egy példa. Második mondat:

"Csak a félig megnyomorodottak rugdalóztak mindenfelé fél lábbal, vagy fél kézzel, de ezek számunkra teljesen értéktelenek voltak."

Itt is szóismétlések vannak, ráadásul nehezen érthető, hogy mit is akarsz közölni. Szóismétlési, fogalmazási és vesszőhiba is akad, már ebben a rövid szövegben is.

Nem akartam szólni, de meglepett, hogy ilyen elemi dolgokra sem hívják fel a figyelmedet.

A hangulata ettől függetlenül tetszett, de inkább nem pontozom.
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-01-02 20:34:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A kígyó egy rusnya állat :) Ne szokd meg. Én félek tőlük. Még a Vízisiklótól is.
Itt a nagy pusztában ahol lakom szerencsére kígyócskák nincsenek. Vagy én nem találkoztam velük. Nem is akarok.

Ági
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-02 19:45:31

Én nem igazán szeretem a kígyócskákat, fogdosni sem szoktam őket, de remélem a tavaszra majd megszokom!
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-02 19:42:34

válasz T. Pandur Judit (2013-01-02 18:51:04) üzenetére
Köszönöm Judit kedves! Üdv. István
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-01-02 18:57:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia István!

Ezen jót lehet röhögni. Tetszik. A kígyó biztos "hímnemű volt" :))) Vagy előző életében férfi :) Jó történet.

Barátsággal: Ági
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4420
Időpont: 2013-01-02 18:51:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves István!
Már a címválasztás nagyon jó! /Bár ez csak a történet végére derül ki! :) / Hidegvérű a kígyó, és a nagypapa is :D.
A magyar hiedelemvilágban nagy szerepet játszott a kígyó. Nem rettegtek tőle, mint manapság. Azt tartották, hogy minden háznak van egy kígyója, ami a küszöb alatt, vagy a falban lakik. Védi a család nyugalmát, ha idegenek közelítenek, jelez: fütyül, csörög, vagy ketyeg. Ha előbújik, akkor tejjel kell táplálni, mert ha a kígyót valaki bántja, vagy agyonüti, akkor a házat szerencsétlenség, vagy tűzvész éri, meghal a gazda, vagy a gyermeke.
Nem tudom, hogy ismered-e ezt a hiedelmet, de nagyon tetszett, hogy nem agyonütik a kígyót, hanem csak eldobják. Remek!!! No az aratásnál azért a vaskos humor is jelen volt, ezért a csattanó is telitalálat.
Judit
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-02 15:25:40

válasz Kőműves Ida (2013-01-02 10:13:14) üzenetére
Sajnos ez van kedves Ida, ami rég természetes volt, ma már elérhetetlennek tűnik. Olyan szomorú érzésem van, hogy sose érünk meg ismét olyan időket, hacsak be nem ad nekünk egy modern rigolya és visszapattanunk egy pár évtizedet. Köszönöm, szeretettel: István
u.i szegény nagyapámra ne haragudj, hiszen csak rám hasonlít és erről nem tehet!
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5052
Időpont: 2013-01-02 10:13:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Élmény volt olvasni ezt a visszaemlékezést a gyermekkor egy darabkájára. Valóban, az volt gyönyörűséges abban a korban, hogy együtt volt több generáció, valahogy a gyerekek mindig szem előtt voltak, nevelve voltak, példákból tanultak, szemlélői és tanúi voltak az "életnek" magának... Ez esetben a nagypapádra én is haragszom (miként Marietta), de az írásod nagyon tetszett!
Szeretettel
Ida
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-01 06:50:51

válasz Takács Gyula (2012-12-31 15:02:58) üzenetére
Köszi Gyula! BUÉK! Üdv. István
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-01 06:48:21

válasz Selanne (2012-12-31 14:42:15) üzenetére

Nagyapám csak egy nyugodt ember volt kedves Marietta, nagyon szerette nagyanyámat, csak tudta, hogy ami nem szalonna, nem fogy el! Szeretettel: István
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2013-01-01 06:46:56

válasz Bödön (2012-12-31 13:20:16) üzenetére

Pálinkás BUÉK kedves Bödön! Reggel korán kívánom ezt, mielőtt még kipárolgott volna belőlem a jókívánság. Nem tudom ez, hogy áll nekem, majd később meglátom! Üdv. István
Alkotó
Regisztrált:
2012-12-29
Összes értékelés:
77
Időpont: 2012-12-31 15:02:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Gördülékeny, csattanós :)
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8290
Időpont: 2012-12-31 14:42:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Hidegvérrel állítom, sokoldalú vagy írás terén, és ez jó. Nem skatulyázod be magad. A történet jóóó:-)

De a kígyótól kirázott a hideg, és a nagyapád pedig kegyetlen:-) igeeeen!

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7435
Időpont: 2012-12-31 13:20:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon eredeti! Sokkal jobban áll, mint egy elmélkedős cikk, ami után a tanulatlan olvasónak (nekem) kérdőjelek tömkelegei maradnak a fejében. Jó, aztán a hozzászólásodban mindig megmagyarázod, és én megértem. De ha az ember vállon felül gyenge (én) akkor egy ilyesmin, mint ez, sokkal jobban szórakozik!!! BUÉK -én

Legutóbb történt

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Tavaszra várva... című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Jó lenne című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch:Im Sommer című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Tavaszra várva... című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Anyegin levele 2017 című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Tavaszra várva... címmel

KMária alkotást töltött fel bodzatea címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Rőt levelek között című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Anyegin levele 2017 című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Anyegin levele 2017 címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Becsületbeli ügy című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)