HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1862

Írás összesen: 48256

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: eszesgFeltöltés dátuma: 2013-01-03

Villanyfényben

A fémes hidegből izzássá változik az üvegbe zárt tér. Az átlátszó falon keresztül vakító fénysugarak törnek ki. A pupillát kicsire szűkítik, fájdalmat okoz a nézésük. Nem is lehet sokáig elviselni, muszáj becsukni a szemet. A világosság ereje a szemhéjon keresztül is behatol az agyba, ahol mindenféle színes alakzatok kelnek életre. A káprázat lenyűgöző, villódzó fények a tudat színpadán. Minél tovább nézem ezt a fényszínházat, annál jobban belém ég a kép. Egy izzószál képe, ami egyenletes hullámzásával egy lágy szellő borzolta tavat idéz fel bennem. Hatalmas tavat, ami körülvesz engem. Lebegek. Fel-le, a hullámok hátán. Aztán egyre melegebb lesz, rájövök, hogy a hullámzást a forróság okozza, a forróságot pedig az elektromosság. Megrázkódom a gondolattól. Muszáj kinyitni a szemem. Felrobbanok a fényben. Eltűnnek a hullámok, a tó egy szempillantás alatt elpárolog, a tűz lobogva terül szét a mederfenéken, az ösztöntől vezérelve csukom be újra szemem, mielőtt megsemmisülnék. Megint a fényjátékot nézem, de most már vigyázok arra, hogy ne csapjon be. Amikor eljutok az elektromossághoz, engedem, hogy a borzongás kikerülje minden érzékemet. Nem nyitom ki a szemem, hanem megvárom, hogy a tűzhullámok lecsillapodjanak, a villódzás egyre gyengébb pulzálássá váljon. A világosság most már egyenletesen tölti be agyam mozivásznát. Megszületik a nyugalom, a nyugalomban pedig elkezd dolgozni a fantázia. Gondolataim szorgos méhkasként rajzanak ki az univerzum rétjeire, hogy begyűjtsék egy láthatatlan világ virágporos impulzusait. Ide-oda cikáznak, elrepülnek, visszatérnek, a kaptárban pedig pépesre gyúrják a világesszenciát, táplálékot biztosítva a neuronoknak. A lakoma alatt elkezdem érzékelni a mindent, ami megszünteti a körülöttem lévő valamit. De mielőtt meglátnám a minden arcát, mielőtt tudatosodna bennem, hogy mi is az voltaképpen, mindig történik valami. Álommal vonja be a tudatot, vagy úgy intézi, hogy egy halk kattanás kíséretében megszűnjön körülöttem az egyenletes világosság. Kiszakadok a nyugalomból, félek, hogy örökre elveszítem azt a másik világot. Újra a valóság parányi részletében kezdek létezni, és rádöbbenek, hogy valaki lekapcsolta a villanyt.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2013-01-16 17:36:38

válasz T. Pandur Judit (2013-01-09 19:51:48) üzenetére
Kedves Judit!

Örülök, hogy az izzószál az alkotáson keresztül is képes elkápráztatni. :-)
Hamarosan nekifogok bepótolni a még nem olvasott műveidet, így legalább nekem is kijut a káprázatos mondatokból. ;-)

Üdvözlettel:
Sanyi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4889
Időpont: 2013-01-09 19:51:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sanyi!
Gyerekkoromban én is belenéztem a villanykörtébe / pedig tiltották a felnőttek/, és élveztem, hogy utána a csukott szemhéjam alatt milyen színek, és formák villóznak. Előbb csak az izzószál spirális képe, mindenféle színekben, aztán szétesik, elfolyik, összeáll, újra meg újra! Gömböcskék lesznek belőle, vonalkák... Már egészen elfelejtettem ez alatt a néhány röpke év alatt :D, ezt. Most, hogy tőled olvastam, elkápráztatott újra, de ezúttal nem az izzószál, hanem a leírásod! Az utolsó mondatod is telitalálat, remek lezárás.
Judit
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2013-01-06 20:53:07

válasz eszesg (2013-01-06 20:42:54) üzenetére
Elnézést, ha félreérthető voltam. Azért írtam le a gondolataimat, mert ez jutott az eszembe, amíg olvastam a soraidat. A játék mindig jó. Nekem ez az eredmény tetszik. Lehet, hogy nem írtam le? Nem bizony! Akkor most leírom. Tetszik amit játszottál.
:)
Tudod, addig jó, amíg az alkotó játszik, mert ha már munkának tekinti a "mondatok gyúrását", esetleg kényszerből görcsöl a sorok felett, akkor az már minden, csak nem művészet. Munka legfeljebb annyiból lehet, ha a helyesírást javítjuk. Esetleg finomítunk a szövegen. Az már nem az alkotás folyamata, de mindenképpen fontos része ennek a csodálatos hobbinak.
Szóval, játssz még!
:)
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2013-01-06 20:42:54

válasz Artúr (2013-01-04 18:35:46) üzenetére
Kedves Artúr!

Valami ilyesmi motoszkált az én fejembe is ennek a stílusgyakorlatnak a játékos írása közben. Igazából tárgyleírásnak indult, de a tárgyon elgondolkodva az objektivitást elnyomta a tárgy kapcsán keletkezett fantázia.
Jó játék volt! De mikor nem az a mondatok gyúrása? :-)

Üdvözlettel:
Sanyi
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2013-01-04 18:35:46

Hm!
Olyan érzést keltett bennem az írásod, mint amit akkor érez az ember, amikor elszunyókál a kényelmes fotelben, de felébreszti valaki azzal:
" Menj és feküdj le az ágyadba aludni."
Amikor pedig szót fogadunk ennek a valakinek és elhelyezkedünk a megszokott ágyunkban, az már nem ugyanaz a varázs, amit ott a fotelben éreztünk.

Legutóbb történt

hundido alkotást töltött fel Zsuga Zsiga kalandja 9. rész címmel

Tóni alkotást töltött fel Karay Ilona: Vágy / Begierde címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Cserebere című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Cserebere című alkotáshoz

Jártó Róza alkotást töltött fel Anyáknapi merengés címmel a várólistára

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Káin megölte Ábelt címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Édes otthon címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság: Epilógus I. című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Gotthold Ephraim Lessing: Gnóma S.P. doktorhoz címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Szeszélyes május címmel a várólistára

Netelka bejegyzést írt a(z) Didaktikus dal című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Maszatos szeretet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)