Utálom Petri Györgyöt. Ma délután szerettem Petri Györgyöt, olyannyira, hogy 3000 Ft-ért, amiből vehettem volna szobanövényt, szoknyát, vagy akár jointot is, Petri György összest vettem. Hazajöttem. A villamoson nem volt gond, semmi konfliktus Petri Györggyel. De. Hazaértem. Petri György összessel a kezemben.
És: itt a hiba. Kinyitottam. Könnyű lapokon súlyos szavak: akár az enyémek is lehetnének, csak jobbak. Olvastam, lapoztam.
És ott állt. NYOMTATVA. Éldeklem. És akkor már tudtam, hogy Petri György ellopta a szavaimat. Hiába voltak súlyosak, nehezek, mint a kőszikla, ellopta őket, s most kérdem őt, hogy mivel vitte el. Targoncával? Tűzoltóautóval? Helikopterrel? Csak puszta kiváncsiságból. Elvégre is az enyémek voltak, és most ott állnak. Nem beszélve arról, hogy NYOMTATVA. Nem beszélve arról, hogy Petri György kötetben.
Ráadásul összesben.
Holnap megyek, visszaváltom a könyvet, veszek egy szobanövényt, szoknyát, vagy akár jointot, és utána újra szeretni fogom Petri Györgyöt.