HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47081

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2013-01-14

Bosszantó butaságok 4. Függünk

Úgy tűnik, egyre inkább függőek leszünk. Mitől leszünk függőek? Gyakorlatilag mindentől.
Pedig a függőség nem egy kényelmes, komfortos, szeretett állapot. Valamitől függeni kiszolgáltatottságot jelent, más hatalmának, parancsának, hatásának alárendelve létezni.
Kiszolgáltatva lenni, pedig nem egy pozitív dolog, mert a kiszolgáltatott ember védtelen, gyámoltalan.
Már olyan gyakran találkozunk a függőség szóval, mintha mindenki betegesen vonzódna ahhoz, amit, vagy akit szeret, akire, vagy amire szüksége van.
Néhány évvel ezelőtt kezdett nálunk ez a függőség szó befurakodni mindenhová, és lassan elborítja az egész életünket.
Régebben a kábítószerfüggés volt talán az egyetlen szenvedélybetegség, ahol a függőség szót használták. Aztán egyszer csak az alkoholisták alkohol függőek lettek. Már akkor sem értettem, hogy miért jobb az alkoholista szónál az alkoholfüggő kifejezés. Ezt még betudtam a tudományos publikációs kényszernek. Lehet, hogy tudományosabban hangzik az alkoholfüggő kifejezés, mint a régebbi, bár az is a tudomány köpenyéből bújhatott elő, mert normális ember nem mondta néhány évtizeddel ezelőtt a részeges szomszédjára, hogy alkoholista. Inkább részeg disznót, kocsmatölteléket, iszákost, vagy nagy piást mondott.
A következő a sorban talán a nikotinfüggő volt, ami felváltotta az erős dohányost, a bagóst, a lánc dohányost.
Amíg a függőség kifejezés megmaradt a kémiai szerek által kiváltott rabság kifejezésére, addig nem találtam különösebben zavarónak.
Először akkor kaptam fel a fejem, amikor a társfüggőség kifejezéssel találkoztam. Ez már kifejezetten bosszantott. Azt, aki saját igényeinek háttérbe szorítása mellett vállal felelősséget mások szükségleteinek kielégítéséért, azt addig önfeláldozónak hívták. Esetleg jó feleség, és jó édesanya, vagy nagyszerű apa volt a szó, amit alkalmaztak rá. Mindenesetre pozitív kicsengése volt ezeknek a szavaknak, amit ugyebár a társfüggőség szóról egyáltalán nem lehet elmondani. A szenvedélyes szeretet, a sírig tartó szerelem, az oltalmazó társ, a másokért vállalt felelősség, a támogató magatartás, az elkötelezettség, a visszahúzódó természet, az önuralom, vagy a társas lény kifejezéseket felváltotta a társfüggő szófordulat.
Az emberek döntő többsége társak között él, egy adott társadalomban, ahol valóban nagyon sok mindenben függünk egymástól. Az egész modern társadalom azon az együttműködésen alapul, hogy a tagjai elfogadják az alá-, és fölérendeltségi viszonyokat. A gyerek a szülőét, a beosztott a főnökét, a választók a kormányét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem hullámzanak ezek a viszonyok. A főnökből beosztott lesz, a kormány tagból átlagember - és fordítva -, a gyerekből szülő és a szülőben, idős korában, felerősödnek a gyermeki vonások. Ha képtelenek lennénk elfogadni ezeket a társadalmi viszonyokat, mindenki csak a saját érdekeit, igényeit követve önzően viselkedne: összeomlana a társadalom. Az emberek nem akarnának szülővé válni, a kormány nem törődne az ország lakosainak a véleményével, boldogulásával, a beosztott gyűlölné a főnökét, a főnöke megalázhatná a beosztottat, a munkavégzés hatékonysága siralmas lenne. A társas kapcsolatokat vezérelik a tagjai által felállított szabályok. Ha nem kellene betartani a jogszabályokat, a közlekedési szabályokat, egyáltalán semmilyen szabályt - amik azért születtek, hogy a társadalom működjön, hogy a tagjai meg tudják termelni a megélhetésükhöz szükséges javakat, és más emberek ezeket erővel, vagy törvénnyel ne vehessék el tőlük, vagy ha megteszik, akkor ezt a társadalom szankcionálja, és megbünteti őket - akkor ugyan nem függnénk egymástól, de elviselhetetlen lenne az életünk.
A társfüggőség szó, az én véleményem szerint romboló hatású, az emberi kapcsolatokat fogságnak tituláló, azokat tönkretevő kifejezés. A Weinhold házaspár kutatásai szerint az amerikai társadalom 98%-a társfüggőségben szenved. Ez a mondat magáért beszél! Az egész társadalomnak rohanni kellene a "szakemberekhez", akik a társfüggőségre felírt gyógyszereikkel gyógyszerfüggővé változtatnák az egész társadalmat. Remek alternatíva a gyógyszeriparnak, és a pszichiátereknek: medikalizálni minden normális emberi érzést, és tevékenységet. Azonban bosszantó butaság az egész társadalomra nézve, mert egyedül senki sem találhatja meg önmagát, mert az ember nem önmagában létezik, csak a kapcsolataiban. Mindent valakiért csinálunk. Valakiért élünk, valakiért törekszünk. Csak önmagunkért nem érdemes. Nem lehetünk meg egymás nélkül, mert önmagunk megértése is csak másokon keresztül valósítható meg.
A társfüggőség kifejezés betörése után már szinte ömlött ránk a minden vágyat, szenvedélyt, szokást el értéktelenítő "függőség" kifejezések széles arzenálja.
A szorgalmas emberek munka alkoholisták lettek, a játékszenvedély játékfüggőséggé vált, az édes szájúak csokoládé függőek lettek, de már szinte minden cselekedetünkre ráragasztották a függőség kifejezést. Tessék! Lehet válogatni, még az előbbieken kívül: Internetfüggő, mobilfüggő, szex függő, videó függő, vásárlásfüggő, szerelemfüggő, pornófüggő, szolárium függő, orrcsepp függő, sorozatfüggő, reklámfüggő, sebességfüggő, sportfüggő, adrenalin függő, vitaminfüggő, stb. Mindenki gondoljon arra amit, vagy akit szeret, ami fontos az életben a számára, vagy kényszerűségből sok időt kell eltöltenie vele, vagy gyakran használnia: és tegye hozzá, hogy függő.
Kifejező, szép magyar nyelvünk ezerféle árnyalattal képes meghatározni az érzelmeink, viselkedésünk, vágyaink minden árnyalatát. Nem mindegy, hogy tetszik nekünk valaki, vagy valami, vonzódunk hozzá, fontos a számunkra, esetleg szeretjük, imádjuk, vagy akár meg is halunk érte. Ezeket a régi kifejezéseket használva mindenki pontosan tudja, hogyan viszonyulunk az adott személyhez, dologhoz. Míg ha azt a bosszantó butaságot hallja, hogy függőek vagyunk, csak lesajnál bennünket.
A lelki egészség apostolai azt sulykolják belénk, hogy a legegészségesebbek éppen azok lehetnek, akik rendszeresen külső segítséget vesznek igénybe. Ha problémád adódik, ne próbáld magad megoldani, mert abból úgy sem sül ki semmi jó. Ha pedig nincsen problémád az életeddel, ne legyél te csak elégedett, mert mi majd megmondjuk neked, hogy beteg vagy, és nem ülhetsz tétlenül súlyos következmények nélkül. Ha gyászolsz: depressziós vagy, ha gátlásos vagy, akkor szociális fóbiában szenvedsz, ha szorongsz valamitől, akkor pánik beteg vagy. Elveszik tőlünk az életünk egy részét, átnevezik rajtunk kívülálló dologgá, megfosztva minket a felelősségtől vagy a cselekvés értelmétől, és belehajszolnak minket a gyógyszeripar kínálta hamis megoldásba.
Az elmúlt évtizedek pszichológia tárgyú írásai folyton azt a pánik hangulatot erősítik, hogy a látszólag erős nyugati emberek többsége ilyen vagy olyan formában, de súlyosan sérült érzelmileg. Törékenyek vagyunk, gyengék és dependensek. A lelkünk süllyed, mint a Titanic, és sürgős megmentésre szorul. Beszivárog ez a pánik hangulat az elbulvárosodott média minden területére, mindennapi cselekedeteink, érzelmeink egyetlen szó, a függőség rabságában sínylődnek. Bárgyú, tehetetlen embereknek tüntetnek fel bennünket, akik nem kompetensek a saját életükben, mert a kapcsolataiktól, a vágyaiktól, a szokásaiktól függenek.
Pedig a vágyaink választanak és határoznak meg bennünket, és azon a napon, amelyen e vágyaktól megszabadítva felébredünk, nem győzünk majd csodálkozni, hogy mit műveltek velünk.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11977
Időpont: 2013-04-06 10:50:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz T. Pandur Judit (2013-02-28 17:57:58) üzenetére

Megnyugtattál.
Kata
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-02-28 17:57:58

válasz Finta Kata (2013-02-27 00:06:52) üzenetére
Kedves Kata!

Amivel régen foglalkozik az ember, és szeretettel csinálja, sok időt tölt el vele, az beleszövődik az életébe, az élete részévé válik. Az ő személyisége részévé válik. Persze, hogy hiányzik ez az elfoglaltság, ha sokáig akadályoztatva van benne.
Szerintem nem kóros, és nem is függőség, nevezzük inkább szeretetnek, vagy fontos szellemi tevékenységnek. A szellemet is táplálni kell, nem csak a testet.

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11977
Időpont: 2013-02-27 00:06:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz T. Pandur Judit (2013-01-18 23:50:46) üzenetére
Eszembe jutott, ezért leírom. Nekem is van függőségem, tudjátok-e, mi lehet az. Elmondom. Ha - mint pl. most is - napokig nem nézhettem be ide a Napvilágra, nem érzem jól magam... Most is nagyon el vagyok mással foglalva, ezért hiányzik, ha nem tudok legalább egy órára bekukkantani naponta, és megnézni, kik és mit alkottak közben...
Ez is függőség? Ha az is, legalább nem kóros!
Kata
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-28 23:58:48

válasz Zagyvapart (2013-01-27 16:48:11) üzenetére
Kedves Feri!
Régen is voltak, akik a valóság elől elmenekültek pld. a könyvek világába. Falták a könyveket, melyeket olvasva elbújhattak egy másik világba, más korokba, más életekbe.
Azt mondták rájuk, hogy szeretnek olvasni, esetleg azt, hogy művelt emberek, de rájuk a "legdurvább" kifejezés is talán a "könyvmoly" volt. Senki nem akarta kezelni őket, és eltántorítani a könyvek olvasásától. Mások a kocsmába jártak beszélgetni, megvitatni a világ dolgait, "osztani az észt". :) Azt mondták rájuk, hogy "kiengedik a gőzt" a kocsmai beszélgetésekben. Vagy ott kártyáztak hajnalig. Őket sem akarta kezelni senki. Most ezeket a dolgokat az Interneten teszik. Olvasnak, beszélgetnek, tapasztalatot cserélnek, játszanak. De most függők lettek...
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-28 19:39:01

válasz Rozán Eszter (2013-01-27 10:47:49) üzenetére
Kedves Eszti! Bizony nagy divat lett mindenre rányomni ezt a nem túl hízelgő kifejezést. Pld. hosszasan tudják ecsetelni, hogy a szerelem az miben hasonlít a kábítószer függőséghez. Én meg szétbosszankodom magam, amikor ilyeneket olvasok. Mert a szenvedély az ember természetes létállapota. Boldog, érzelem dús pillanatainkat, a szerelemben, kreatív alkotó tevékenységben éljük át, amikor az átszellemültség rendkívüli erővel mozgósítja belső energiaforrásainkat, elősegítve a teljessé válás, az önmegvalósítás élményét. A szenvedély felfokozott intenzitása megfelelő energiával vértez fel bennünket a nehezebb időszakok harmonikus megélésére. Rá lehet legyinteni, hogy a szerelem csak kémia, mert valóban biológiai és kémiai folyamatok játszódnak le, mégsem vitatható, hogy valami fenséges és csodálatos történt.
Judit
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2013-01-27 16:48:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Igen, a függőség manapság civilizációs betegség, sajnos egyre többen szenvednek valamilyen függőségben, ez a társadalmielhidegülés egyik velejárója. Azt, hogy túl sokszor, és néha feleslegesen használjuk ez igaz, bár azt személyt aki mindíg a számítógépe előtt ül nehezen lehetne találóbban jellemezni, mint hogy nettfüggő. Az azonban bizonyos, hogy a függőség komoly betegség amit kezelni kell.
Cikked figyelmfelkeltő munka.
Zagyvapart.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2013-01-27 10:47:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Írásod elgondolkodtató, bizony előfordul, hogy indokolatlanul mondják valakire, hogy függő. Nehéz meghúzni a határt, mikor válunk egy-egy kémiai szer, ember vagy akármilyen dolog rabjává.

Szeretettel: Eszti
Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
957
Időpont: 2013-01-25 14:42:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz T. Pandur Judit (2013-01-23 12:54:07) üzenetére
Semmi gond Juditkám. Aggodalomra semmi ok. Az indoklást megértem . Akiket említettél,
nem törődtek azzal, hogy önmagukat pusztítják , de a szívük az hatalmas volt,
és nem kis örökséget hagytak maguk után a nemzetüknek.
Zsófi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-24 12:44:07

válasz Istefan (2013-01-22 05:04:49) üzenetére
Kedves István!
A vágyak alakítják ki a fontossági sorrendünket, ez a sorrend formálja a döntéseinket, a döntések pedig, meghatározzák a tetteinket. A cselekedetben végződő vágyak határozzák meg, hogyan változunk, mit érünk el, és kivé válunk. Ezért írtam, hogy a vágyaink határoznak meg minket. Nincsen ebben semmi rossz! Az már a körülöttünk levő világtól, a neveltetésünktől, a műveltségünktől függ, hogy milyen vágyainkat helyezzük előre. Van, aki csak egy tál ételre vágyik, más, pedig pld. arra, hogy kötéltáncos legyen. Mind a kettő úgy alakítja a cselekedeteit, hogy elérje, amit szeretne, amire vágyik. Ha nem a vágyaink határoznának meg minket, még mindig barlangban laknánk, és tüzet csiholnánk!
Judit

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-24 01:16:56

Kedves Patyolat!
Olvastam a cikkben, ami róla szólt, hogy ő pipa- és mogyorós csokoládéfüggő, és munka alkoholista. Én ezt úgy mondanám, /és ez szerintem sokkal közelebb áll a valósághoz/ hogy szeret szertartásosan rápipálni, közben elmeditálni a problémákról, amik foglalkozatják. Valamint szereti a mogyorós csokit, és elhivatottan gyógyítja a kémiai szerek használatát túlzásba vivő embereket. Amit ő mond, azzal leértékeli magát, amit én mondok az pedig a valóság megfogalmazása. /Jah, tudom, én meg valóságfüggő vagyok! - szerinte/.
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-23 12:54:07

válasz festnzenir (2013-01-20 11:49:25) üzenetére
Kedves Zsófi!
Ne aggódj, kérlek! Vágyak, és szenvedélyek nélkül mit sem ér az életünk!
Csak Te fessél, és írjál, nehogy abbahagyd, valami eszelős függési teória miatt! :)
Irodalmi, történelmi, művészi nagyságaink általában nagy barátságban voltak az alkohollal, vagy a kábítószerekkel. A mai világban lehet, hogy leállítanák őket a szerekről, így meg sem születnének pld. Ady versei, vagy Gustave Klimt és Alphonse Mucha festményei. Érdekes lenne a hazai, és a világirodalom, /vagy festészet/, ha kivennénk belőle mindenkit, aki valamilyen kémiai szer /ide tartozik a dohányzás is!/ hatása alatt alkotott! Ki maradna egyáltalán?
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-22 23:45:53

válasz sailor (2013-01-18 12:25:49) üzenetére
Kedves Tengerész!

A bosszantó butaságok sorozatom a mérgelődéseimről szól. Sokoldalúan tudnak felbosszantani, így sokoldalúan tudok mérgelődni! :)
A mérgelődés nálam olyan, mint a vihar, ami megtisztítja a levegőt, mert kitisztítja a fejemet, és nem rágolódok a problémán tovább.

Judit
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1641
Időpont: 2013-01-22 05:04:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Látod kedves Judit az a gond, hogy a vágyak határoznak meg és nem fordítva. Mert aki uralkodni tud egy kicsikét vágyain sose válhat függővé, csakhogy ezt nemigen reklámozná senki, sőt! Szeretettel: István
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-21 19:31:35

válasz Zarzwieczky (2013-01-17 14:58:43) üzenetére
Kedves Zarzwieczky!
Örülök minden beugrásodnak! :)
Szeretem, ha elgondolkodnak az emberek a körülöttünk lévő világról, mert sajnos annyira fásult mindenki.
Mostanában keveset írok, amit feltehetnék, mert belefogtam egy hosszabb lélegzetű alkotásba. Azonban visszakértem az Alexandra Kiadótól a meséskönyvemet, amin másfél éve ültek, és elkezdem majd feltenni a Napvilágra. Ha a mesék is érdekelnek "Dordinka meséi" valóságos, modern mesék. A mai világ gyermekeiként a valóság birodalmában kell helytállnia két kislánynak, két testvérnek. Ígérem, a meséken is el lehet gondolkodni!
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-20 23:27:30

válasz Haász Irén (2013-01-16 19:32:28) üzenetére
Kedves Irén!

Dr. Zacher Gábor nyilatkozatai verték ki nálam a biztosítékot, mert őszerinte mindenki függő. Van, aki az anyagiaktól függ, van aki a külsőségektől, kapcsolatoktól, a civilizáció adta lehetőségektől, anyám kínjától...Endorfin, adrenalin függő. Hogy a kommersz addikciót okozó szerekről már ne is beszéljünk. Majd mindenki járhatna terápiára. Azok is, akik kitalálják ezeket a francos neveket. Ők meg az elnevezésfüggők. Értük újra megnyithatnák Lipót kapuit.

Judit

Alkotó
Regisztrált:
2012-09-01
Összes értékelés:
957
Időpont: 2013-01-20 11:49:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit !
A cikkeidet mindig nagy szeretettel olvasom mert kitűnőek, gondolatébresztőek és nevelőszándékúak.
A függőség meghatározására különféle anyagi dolgok rászokására hívtad fel a figyelmet.
Azokon kívül megismertetted a szociálisan kialakult függőségeket is. Azt a következtetést vontam le, hogy sajnos az ismétlés nem csak a tudás atyja hanem a rászokásé is, azaz
ha valaminél nem tartjuk be az egészséges mértéket, bizony kialakul a függőség. Bár azt hiszem ez egyénenként változó méretű és figyelemreméltó az egyén érzékenysége is.
Mindenesetre aki tudja magáról, hogy függősége van, a legjobb, ha azonnal abbahagyja és
más valami után kezd érdeklődni de vigyázzon, nehogy megint függőségbe essen. Mindenesetre ezek után érdemesnek tartom kissé elgondolkodnom, mi az amit a legkevesebbszer teszek és igyekszem magamat tevékenységemben és érzelmileg is megosztani no nem azért mert függőségben szenvedek.
Szeretettel gratulálok, Zsófi.

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-20 00:52:55

válasz szusi (2013-01-16 15:03:14) üzenetére
Kedves Szusi!

Irigyellek! Ezek szerint se gyanta, se borotva, csak azt kell mondanod, hogy "sztár"... :)
Most elég sok írni valóm van, de egyszer csak erről is írok majd a kedvedért!

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-18 23:50:46

válasz Finta Kata (2013-01-15 23:14:24) üzenetére
Kedves Kata!

A stílus maga az ember. A megnyilvánulásunk tükrözik a személyiségünket. Aki a nyelvi környezetet silányítja, az azt használó embert silányítja, mert a szótól egyenesen a szívig vezet az út. Vannak olyan szavak - és a függő is egy ilyen szó - amelyik adattá silányítja a nyelvet, és az embert.

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3818
Időpont: 2013-01-18 12:25:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Sokoldalúságod mindig meglep!
Szintén hozzáállásod a dolgokhoz
Érezni,hogy rengeteg információval rendelkezel!

Nagyon sok nézet létezik és azoknak száz és
száz mellék-ágazata!
Tetszett világos,öszinte feleleteid rájuk!

Szeretettel gratulálok:sailor

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-18 02:01:32

válasz Kőműves Ida (2013-01-15 22:19:01) üzenetére
Kedves Ida!
Az egész pszichoanalitikus hókuszpókusz, a a pszichoanalitikus iskola megalapítója Freud hazugságain alapul. Itt lehet olvasni róla:
http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/freud-hazugsagai.php
Már amikor életemben először hallottam róla, akkor elképesztőnek találtam az egész rendszert, hinni sem akartam, hogy ilyen beteges közhelyekkel /pld. a gyerekek szexuális vonzalma az ellentétes nemű szülőhöz/, és Freud kokain függő elméjének a szüleményeivel bárkit, bármiből meg lehetne gyógyítani. Azt hiszem, egyetértünk benne, hogy egy jó baráttal folytatott /ingyenes!/ beszélgetés a problémáinkról többet ér a "varázsszereknél" amiket nyakra-főre felírnak, ha kell, ha nem.
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
984
Időpont: 2013-01-17 14:58:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszett a szerkezete a mondanivalója stb. Azért szeretek olykor "beugrani hozzád" mert elgondolkoztatsz.
Grt.Z
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-17 12:43:20

válasz aLéb (2013-01-15 17:56:21) üzenetére
Kedves aLéb!

Nagyon örülök a hozzászólásodnak! Milyen korrektül megfogalmaztad az írásom egyik fő lényegét!

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3295
Időpont: 2013-01-16 19:32:28

Remek gondolatsor, nagyon igaz! Gratulálok, Juditkám!
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-01-16 15:03:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Most jutott eszembe Judit, hogy minden maradék szőröm kihullik a SZTÁR szó hallatán...
Írj már erről is légyszi.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11977
Időpont: 2013-01-15 23:14:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Remekül megfogalmaztad az igazságot. Sokan egy-egy szót - legyen az idegen, vagy magyar kifejezés - felkapnak, utána válogatás nélkül mindenféle formában alkalmazzák, akár illik, akár nem abba környezetbe.
Korábban főleg idegen szavakat hoztak divatba, nyelvtudásukkal dicsekedve, mert az volt a sikk. Ma is divatban van!
Nagyon jó példákat hoztál fel több helyen, hogy bizonyos kifejezéseknél, mostanában a függőnél, mennyivel szebb, jobb, kifejezőbb magyar szó található édes anyanyelvünkben, hiszen - ha nem is minden jóban, de a szavakban, dúsgazdagok vagyunk világviszonylatban!
Mégis, sokan szeretik az ilyen felkapott szavakkal zsugorítani, szegényesebbé tenni a magyar beszédet.
Jól mutatja mindezt, az alkoholfüggőségre és másra is általad felhozott sok magyar kifejezés.
Írásodhoz gratulálok!
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5552
Időpont: 2013-01-15 22:19:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Judit!
Az a nap ne jöjjön el! Egyszer régen, láttam egy riportot egy amerikai nővel (fogalmam sincs ki volt), az azt mondta, hogy: csak pszichiáterhez soha, ha normálisak akarunk maradni! Régen volt, de valahogy jól az emlékezetembe vésődött. Ezt igazolja a Te írásod is. Bár, én még nem hallottam "társfüggőség"-ről (biztosan én vagyok tájékozatlan), de valóban, ha bármilyen panasszal orvoshoz fordulunk, bármikor előfordulhat, hogy a pszichiátrián kötünk ki. Annyira kiszolgáltatott a beteg, küldözgetik össze-vissza mindenféle szakrendelésre, csak éppen a betegség mibenléte nem akar sehogyan sem kiderülni, hát kreálnak belőle pszichiátriai esetet, s már ott is vagyunk... Ennyi! Judit, ismételten beletrafáltál, s nagyon jó témát hoztál. Remek írás!
Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-15 19:44:02

válasz szusi (2013-01-15 17:43:35) üzenetére
Kedves Szusi!
Valóban divatszó van bőven! A nyakra-főre használt kifejezések /celeb, piacorientált, médiamogul, volumen, megmondóember, szőke, stb./ tömegtájékoztató eszközök és neves közéleti személyiségek által állandóan használva, belopakodnak a közbeszédbe is.
Némelyiket ki nem állhatjuk, némelyiket magunk is használjuk, némelyik meg nem zavar bennünket.
Az elharapózó "függő" szó nálam az első kategória. Elég hosszasan fejtegettem, hogy miért. :)
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4366
Időpont: 2013-01-15 17:56:21

Nagyon bölcs írás, szívemből szólt. Azt érzem, a rosszul értelmezett individum felébresztése, az egyén elszigetelése, a felelősség kirakása, mai divatszóval "elengedése" jóval több kárt okoz, mint, ahogyan te is zártad az írásod, önmagunk vállalása minden erényünkkkel és gyengeségünkkel, beleértve azt is: sok dolog fontos a számunkra, és ezért képesek vagyunk adni - önmagunkból. Remek írás, nagyon tetszett!
aLéb
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4770
Időpont: 2013-01-15 17:46:56

válasz Selanne (2013-01-15 14:46:50) üzenetére
Kedves Marietta!

Pipacs hozzászólása a hármas számú bosszantó butasághoz, ihlette nálam ez a jegyzetet. :)
Nagyon jól látod a "függőségünket", csak bólogattam, amikor elolvastam a hozzászólásodat.
Köszönöm!

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-01-15 17:43:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hm. Időnként bedobnak szavakat, amelyeket egy darabig folyamatosan használnak, egymástól átvéve. Amolyan divatszó lesz. Régebbről megemlíteném az evidenst, manapság pedig, ilyen a függő is. Ha bárki, kettőnél többször csinál valamit, az már függő, valamilyen összetételben. A másik az, hogy bizonyos dolgokat nem nevezünk (ki tudja miért) a nevén.
Nem mondjuk azt, hogy részeg, (?) hanem azt mondjuk, hogy alkoholfüggő. Mintha az alkoholfüggő nem azt jelentené, hogy részeg...Én időnként mosolygok is egyiken-másikon, mert a nagy igyekezetben, meglehetősén körmönfont és "kacskaringós" kifejezéseket kreálnak, a már meglévő, ámde valamiért mellőzendő, egészen pontos meghatározások helyettesítésére. Tegyék. A részeg, részeg marad akkor is, ha holnaptól pandamacinak hívják.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2013-01-15 14:46:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Érdekes dolgokat boncolgatsz, és most is a "függőség" kifejezés kapcsán, egy pillanatra megálltam, és belegondoltam ebbe a szóba, és belegondoltam abba, valóban divat lett alkalmazni egyre többször. Sok esetben találkozom hozzákapcsolva egy-egy tevékenységhez.
Vannak valójában függőségek, viszont azok általában betegség tünetei. Az már képzavar sok esetben, amikor valamit többször alkalmazva, valakire egyből rányomják a bélyeget. Addig ameddig nem káros, nem kórosan sok a tevékenység, a környezetre, vagy saját magunkra, akkor ez a jelző egy módi, egy kor őrültsége. Hm, haladunk egy irányzat felé, bezsebelve ezt is, mint oly sok mindent.

Marietta

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Nincs helyem a kollekcióban? címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Porszem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/8 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Temetés című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Temetés című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Temetés című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Létünk című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/8 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/7 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Porszem című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Furcsaságok, fura álmok című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Temetés című alkotáshoz

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Porszem című alkotáshoz

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Porszem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)