Мы не умеем прощаться...

Мы не умеем прощаться, -
Все бродим плечо к плечу.
Уже начинает смеркаться,
Ты задумчив, а я молчу.

В церковь войдем, увидим
Отпеванье, крестины, брак,
Не взглянув друг на друга, выйдем...
Отчего все у нас не так?

Или сядем на снег примятый
На кладбище, легко вздохнем,
И ты палкой чертишь палаты,
Где мы будем всегда вдвоем.
___________________________________


Kószálunk, válni képtelen...

Kószálunk, válni képtelen,
s nem válnak kezeink se szét.
Sötétedik. Ahogy nekem,
neked is terhes a beszéd.

Templom... Betérünk, hallgatunk;
épp esküvő, keresztelő.
Egymásra nézni nem tudunk...
Velünk mért nem fordult elő?

Havas temető, lábnyomok,
a hóra sóhajtva ülünk,
egy házat rajzol rá botod,
ott mindig kettesben leszünk.
________________________________