HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45246

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2013-01-23

Bandika

- Hé, Bandika ébresztő! Elkésel az iskolából - hallja anya hangját, de nincs kedve felkelni. Egész éjjel alig aludt valamit, rosszul érezte magát... olyan jó lenne ágyban maradni!
- Bandika, már szóltam, gyorsan pattanj ki az ágyból! Gyerünk, gyerünk egy, kettő!
- Ne, anya, nem érzem jól magam - mondja elnyújtott hangon. Anya ettől begurul, kiabál, hogy mindig őmiatta késik ő is, mert ki nem lehet verni az ágyból.
- Ezt a lusta kölyköt, azonnal pattanj és öltözz! - Kelletlenül kászálódik ki az ágyból, megy a mosdóba, szédül... most hogy szóljon anyának, mindig csak kiabál vele, no, majd a mosdóvízzel jól lehűti az arcát, hátha utána jobb lesz.
Néhány perc múlva készen áll. Anya sürgeti.
- No, indulás!
- Még nem adtam Zsandárnak reggelit - mondja félénken, de anya letorkolja.
- Nincs rá idő, na gyerünk! Majd apád ad neki, ha hazaér a munkából.
Ettől megnyugszik. Most már hányingere is van, ez a táska is dög nehéz, amikor felveszi a hátára majdnem hanyatt esik. Amikor kilép a verandára Zsandár üdvözli. Csahol örömében, körbeugrálja, és fut a labdáért, hívja őt játszani. Legalább szólhatnék hozzá néhány szót, hogy most nem lehet, megértené, a német-juhász kutyák nagyon értelmesek, Zsandár meg különösen az, de nem szólhat, nem meri kinyitni a száját, mert mindjárt elhányja magát... Anya kiabál, hogy csukja be a kaput... sajnállak Zsandár, tényleg, de most hagyj békén, jó? Tudom, hogy a gondolataim is olvasod, jó kutya vagy, nagyon szeretlek! Még jó, hogy megtanítottam, hogy ha felemelem az ujjam, akkor nem követhet. Itt kell maradnod Zsandár! Becsukta a kaput, s beült ő is a kocsiba.

Az iskola előtt kiszáll, anya csak annyit mond: vigyázz magadra, s elhajt. Alig bírja bevonszolni magát a tanterembe. Matek az első óra. Mindenki kipakolja a füzetét, könyvét, író eszközeit... neki nincs hozzá ereje. Milyen szerencse, hogy ilyen jó tanítónénije van! Gizi néni azonnal kiszúrja, hogy valami nincs rendben. Csak ránéz, s kérdi:
- Mi a baj Bandika? - ő nem válaszol, az asztalra hajtja a fejét... hányni kell... Gizi néni lépteit hallja közeledni, kezét a homlokára teszi, olyan jó hűs!
- Ne pakolj ki semmit a táskából, mindjárt szólok anyának, hogy jöjjön érted, lázas vagy! - de jó, hazamehet! Persze, ha rajta múlik, el sem jött volna.
A többiek kapnak valami feladatot a munkafüzetben, addig Gizi néni telefonál, aztán szól, hogy édesanyád azt mondta, szól édesapádnak, majd hamarosan jön érted!
Aztán mégis anya kopog be az ajtón, csak int neki, hogy menjen, nem akarja az órát zavarni. Gizi néni mégis kijön vele a folyosóra, fogja a kezét. Még mond valamit anyának, aztán elindulnak... Anya nem fogja a kezét, dühös. Morog, hogy hiába hívta apát, nem vette fel, pedig ő igazán ráér, s az orvoshoz is elvihetné, hiszen most jött meg a munkából, ennyit igazán megtehetne.
Egész úton morgolódik, mérges. Vissza kell mennie dolgozni, majd apával elmennek az orvoshoz. Amikor a ház elé érnek, akkor megint robban. Egy autó áll a kapu előtt, s miatta nem tud odaparkolni. A túloldalon áll meg. Így még többet kell mennie, cipelni ezt a dög táskát, csak a földön húzza, így is megszakad. Szerencsére a kapun belül már Zsandár segít, rá is hagyja - húzd Zsandár! Ő egyenesen a szobájába megy, lerúgja a cipőjét, s elnyúlik az ágyon.

A szomszéd szobából nagy lárma hallatszik. Összebalhéztak anyáék? Mintha idegen hangot is hallana... kit érdekel... Most jólesik, hogy lefekhetett. Valaki bejöhetett a szobába, mert betakarja. Ki sem nyitja a szemét... jó így lehunyva. Aztán valami nyüszítést hall, mégiscsak kinyitja, hát Zsandár úgy látszik belopakodott, itt a feje az ágyamon, s engem figyel. - Szia pajti, jó kutya vagy! Megsimogatom a fejét, milyen jó, ha van az embernek egy ilyen jó barátja.
- Szomjas vagyok, vizet, vizet! - Zsandár nyüszít, persze, csak ő van mellettem, anyáék még mindig ordibálnak... Ni csak, Zsandár hoz egy üveg vizet, jaj, de jó! Kincset ér egy ilyen kutya a háznál. Itt ül szemben velem, s nézi, hogy iszom... na jó, megsimizem, megérdemli.
Alighanem elaludt. Arra ébredt, hogy anya bejött s leült az ágya szélére. Aztán kikergette Zsandárt. Ő szólt hogy neee! Biztosan nagyon halkan mondta, s anya nem is hallotta meg. Most a homlokom tapogatja. Azt mondja mindjárt hoz lázcsillapítót, meg borogatást a homlokára. Az jó lesz, biztosan jóóó lesz!
- Ezt vedd be kicsim, meg teszek borogatást a homlokodra, aztán ha csillapodik a lázad, akkor elmegyünk a doktor bácsihoz, jó? - bólogat, hogy jó. Még megkérdezi, hogy éhes-e, de ő csak a fejét rázza, nem kíván enni, nem is bírna... aztán azt kérdezi, hogy teát főzzön, vagy gyümölcslevet hozzon, az utóbbit választja, no, az jól fog esni. Aztán kéri, hogy engedje be Zsandárt. De anya nemet mond... persze, tudom hogy nem szereti, ha bejön a szobába.
- Anya, tudod, hogy Zsandár takart be, és ő hozott vizet, amikor szomjas voltam, igazán lehetnél megértőbb! - Anya újra oda ül mellé, rácsodálkozik, tényleg ő takart be? Aztán azt mondja, hogy most feküdjek nyugodtan, hamarosan jobban fogom érezni magam, orvoshoz megyünk, azután majd bejöhet Zsandár is, ha annyira szeretném. Most egy nagy hurrá-t kiáltanék, ha nem érezném magam ilyen vacakul...

Egy nap, három szemszögből. Következik: Judit

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2013-01-25 20:02:39

válasz sailor (2013-01-25 19:19:58) üzenetére

Kedves sailor!

Örülök, hogy tetszett.
Nincs kutyám, de csak azért, mert nagyon szeretem őket.
Szeretem őket, és úgy általában az állatokat, mert tanyán nőttem fel. Nem tartok kutyát, mert panelben élek, s tudom, hogy nem állatnak való hely.:) (bár, lehet, hogy embernek se?) :)
Örülök, hogy itt jártál.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2013-01-25 19:56:59

válasz Selanne (2013-01-25 10:22:20) üzenetére

Ebben tökéletesen igazad van, Marietta, az állatoktól sokat lehet tanulni, a kutyák különösen értelmes lények. Örülök, hogy ez is elnyerte tetszésed.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3829
Időpont: 2013-01-25 19:19:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Nagyon tetszett!
Tudom,muszáj,hogy legyen kutyád,
csak azok tudnak ilyen szépeket
írni róluk!

Szeretettel gratulálok:sailor
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8287
Időpont: 2013-01-25 10:22:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szívemhez ér a történeted. A kutyák intelligenciája, sok esetben ámulatba ejtett már. Sokszor megkockáztattam már azt is, olyan okos némelyik, hogy szinte sok ember tanulhatna tőlük. És tanulhatna is:-))

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2013-01-25 09:42:52

válasz Istefan (2013-01-24 01:06:53) üzenetére

Köszönöm szépen, István!

Ma már feltöltöttem a harmadikat is.
Ott is szeretettel várlak!

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2013-01-24 15:09:24

válasz T. Pandur Judit (2013-01-24 00:18:19) üzenetére
Kedves Judit!

Nagyon köszönöm elismerő soraid, sokat jelentenek nekem. Nagyon tetszik a hasonlatod, "úgy bontakozik ki a történet, ahogyan egy virág nyílik ki..." - ezért külön köszönet, nagyon örültem... Köszönöm!

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2013-01-24 09:12:07

válasz Finta Kata (2013-01-23 23:29:16) üzenetére

Kedves Kata!

Az első rész, itt kicsit alább már olvasható, Zsandár címen.
Az ugyanis a kutyus szemszögéből láttatja ezt a napot. Bandika már a második, a harmadikat holnap töltöm fel, Judit címen.
Köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy elnyerte tetszésed. Ha szereted az állatokat, akkor mindenképpen olvasd el Zsandár, a kutyus szemszögéből megírt részt is. Talán érdekesnek találod majd. Nagyon örültem, s várlak a következőnél is.
Szeretettel
Ida
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1602
Időpont: 2013-01-24 01:06:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Várom a következő részt, addig is az ötösnél maradok! Szeretettel: István
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4463
Időpont: 2013-01-24 00:18:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Ez a rész szépen illeszkedik az előzőhöz. Azt olvasva, én nem gondoltam, hogy a kisfiú beteg, azt hittem csak nincs kedve iskolába menni. Lassanként bontakozik ki a teljes történet, ahogyan egy virág nyílik ki.

Ügyes, és jól megírt alkotás!

Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2013-01-23 23:29:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Valóban, történet bemutatja az állatok hűségét, és a betegségeket is hamarabb érzékelik mint az emberek. Gyakran tapasztaltam már az életben, és sok írás tanúskodik erről.
Érdekes a gondolat, hogy ugyanazt három szemszögből is be fogod mutatni. Azokat is olvasom majd, várom.
Szeretni olvasni a történeteidet.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2013-01-23 21:34:39

válasz pirospipacs (2013-01-23 12:04:28) üzenetére

Örülök, kedves Pipacs, hogy megérintett ez az írás.
Ez a történet három szemszögből lesz bemutatva, az első a kutya, Zsandár címszó alatt olvasható, a következő az édesanya szemszögéből láttatja ezt a napot.
Köszönöm érdeklődésedet.
Szeretettel
Ida
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2722
Időpont: 2013-01-23 12:04:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Azt hiszem a kutyák hűsége megkérdőjelezhetetlen. Olyan a lelkük, mint az emberé, megérzik a fájdalmat is, és az elesettséget. Jó, hogy vannak.
Az emberek olykor semmibe veszik egymást, de a kutyák sosem...
Szép írás, Ida, megérintette a lelkemet.
pipacs :)

Legutóbb történt

F János bejegyzést írt a(z) Rózsák című alkotáshoz

Kedves alkotást töltött fel Mikor megszülettél címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Petrucci alkotást töltött fel Jankó és az ördög címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Tritikáléföldön című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Napkellet című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea alkotást töltött fel Rózsák címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Heinz Erhard: A kukac címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)