Im Herbst

Der schöne Sommer ging von hinnen,
Der Herbst, der reiche, zog ins Land.
Nun weben all die guten Spinnen
So manches feine Festgewand.

Sie weben zu des Tages Feier
Mit kunstgeübtem Hinterbein
Ganz allerliebste Elfenschleier
Als Schmuck für Wiese, Flur und Hain.

Ja, tausend Silberfäden geben
Dem Winde sie zum leichten Spiel,
Sie ziehen sanft dahin und schweben
Ans unbewußt bestimmte Ziel.

Sie ziehen in das Wunderländchen,
Wo Liebe scheu im Anbeginn,
Und leis verknüpft ein zartes Bändchen
Den Schäfer mit der Schäferin.
______________________________________


Ősszel

A nyár, a szép, elszállt sietve,
az ősz van itt, a dús barát;
most pókok szőnek-fonnak szerte
parádés, díszelgő ruhát.

A szorgos, míves hátsó lábak,
- az ünnepnap, hogy szép legyen -
sok fényest szőnek tündérfátylat,
mely ékszer berken, réteken.

Való, a könnyű szél csak játszik,
ezüstös szál ezer repül,
szelíden száll, lebeg sokáig,
egy cél felé, önzetlenül.

A cél: csodás-varázsos ország,
hol gyúl gyengéd szerelmi tűz,
mely pásztort és pásztorleánykát
lágy pókfonállal összefűz.
_________________________________