HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51266

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2021-03-02 19:59:26

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Cikkek / jegyzet
Szerző: Poós GergelyFeltöltés dátuma: 2013-01-29

Reggeli gondolatok

Hiúság, öntetszelgés, önmagunk folytonos kondicionálása és az az állandó lihegés, kaparás jellemzi életünket, mellyel azon dolgozunk, hogy a társadalom bizonyos létráján megálljunk, hogy arról le ne csússzunk. Nos jelenleg ezek a mai ember mozgatórugói a civilizált világban. Az élet bármely területére és sajnos cselekedeteink nagy részére igazak ezek. Kit mi mozgat? Ki mit ért el, ki mit szeretne teljesíteni?

A társadalmi elvárás és egzisztenciánk fenntartása lihegést és kaparást eredményez és folytonos önkondicionálást, mely az életet megmételyezi. Az önkondicionálás látszólagos eredménye öntetszelgést és hiúságot szül. Az öntetszelgés és hiúság pedig hamis tükör.

És ott van még az a fránya, meg nem szűnő és önirányultságú és állandósuló boldogságvágy, mely soha ki nem elégíthető, mert az önboldogság nem boldogság. A "jól érzem magam a bőrömben", a "sikeres és elégedett vagyok" érzése még nem boldogság. Nem hogy nem boldogság, hanem épp annak az ellenkezője: önkielégítés. Az önkielégítés pedig torz és hamis.

Olyan ez, mint az elvarázsolt kastély. Varázslatos mert elbódít miliője, mégis kiábrándító, mert ugyan nagyon érdekes, vonzó és tetszetős, de jellegéből adódóan nehezen szabadul belőle az ember. Ez egyfajta rablánc, amit persze minden ember maga kényszerít magára - ezt ne feledjük.

A boldogság az, ha nem én, hanem körülöttem mindenki más boldog. Még egyszer: saját magam boldogsága önkielégítés. Nem az én boldogságom, jólétem, kényelmem, üdvöm fontos, hanem mindenki másé. S ha mindenki tudná ezt alkalmazni - gondoljunk csak bele - valami azért mégiscsak változna.

Az anyagi javakat ugyan elő kell teremteni, de nem mindenáron és nem úgy, hogy másokon élősködöm és másokat megrövidítek és másoktól elszívom, amijük van, hogy nekem több legyen, és nem lihegve és nem kaparva, mert ez igen torz módot formál arra, ahogyan az "anyagi javak" előteremtéséhez "mostanában" hozzááll az ember.

Mi az ember, ha csak azért él, hogy megéljen, ha csak azért él, hogy elérjen valamit, ha csak az mozgatja, hogy megmaradjon legalább annak, amit elérni vágyott, mi az ember, ha boldogsága önkielégítés, mit ér az, ha tetszeleghet magának és másoknak is?

Kevés olyan ember van, aki ki tud lépni e sorból. Aki hátrébb tud lépni, hogy ne kényszerüljön bele ebbe a hajszába és e hajsza eredményezte önkínlódásba. Mert ez az egész folyamat végeredményben az. Ez igazán és valóban csak elhatározásunkon múlik.

Tessék kissé hátrébb lépni és tessék a tükörbe nézni. Mit látunk? Fürkésszük azt a valakit akit magunkban megismertünk. Nap mint nap mindig és folyton fürkésszük, és ha kell - márpedig kell -, csípjünk fülön őt. Mindig minden helyzetben, mikor tetszelgünk, lihegünk, kaparunk, és boldogságot akarunk magunknak kicsikarni. Ennél több, sokkal több az élet.

Az életet el kell kissé engedni, hogy igazán a kezünkbe vehessük. El kell engedni, hogy ne pórázán éljünk, ne a világ és annak zajos és hamiskás elvárásainak feleltessük meg magunkat, hanem megtaláljuk azt a valamit, ami nem mulandó és mely a romlottságon kívül áll, hogy aztán ahhoz igazítsuk magunk. Minden helyzetben és minden vonalon. Létezik örök és igaz objektivitás és létezik örök igazság és el nem múló rend, és e rendnek ismerjük mértékét és arányosságát. Tudomásunk van róla. Az igazi objektivitás rajtunk kívül van, mégis igazán magunkban. Ez maga az igazság. Nem a szubjektív igazság, vagyis nem az enyém és nem a tied, tehát sem kitalálni sem kreálni nem lehet, hanem objektív és változatlan és mindig adott és mindig mindenre és mindenhol alkalmazható. De igazán és elsősorban saját tevékenységemre, gondolataimra, szavaimra és tetteimre. Létezhet olyan élet, nap nap után, melyben nem hazudunk sem magunknak, sem másnak, sem magunkról, sem másról. Nem tetszelgünk benne sem magunknak, sem másnak.

Az emberiségnek újra fel kellene fedezni azt az egyetlen hiteles embert, akihez igazodni tud. Hisz oly sok mindent próbáltunk már... Amit magára vett és magára alkalmazott az ember az elmúlt évszázadokban, annak látjuk sajnálatos eredményét. Nézzünk körül: korrumpáljuk az életet, és azzal a hazugsággal biztatjuk magunkat, hogy ez így rendben van. Oly sok hamis, torz, rossz, helytelen kép, látvány, hang, cél, motiváció képzi életünket, hogy ebben mára mi magunk egészen összezavarodtunk.

Ám az egyetlen hiteles ember megadatott nekünk. Láttuk és hallottuk őt. Keressük fel újra és próbáljuk magunkra alkalmazni őt. Legalább próbáljuk meg. Minden nap és minden szellemi-lelki és testi tevékenységünkben. Ez az egyetlen hiteles megoldás az emberiség életére.

"Aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött". Világos és egyértelmű beszéd, de az eddigi kétezer év "értelmezései" félrevezetőek lehetnek, ha nem látjuk be: ezek a mondatok szó szerint értendőek. Úgy tud az ember Istenben újra megjelenni, ha Isten megjelenhet benne. Ez - azt hiszem - igen-igen világos.

Adjunk időt magunknak és ebben se váljunk kényszeredetté. Tekintsünk rá és próbáljuk megvalósítani ugyanazt, amit ő. Ne ijedjünk meg, nem fog egyszerre menni. Csak szépen lassan. Nézzük meg: mi történik?

2013. január 29.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9528
Időpont: 2013-02-02 08:45:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Istefan (2013-01-31 22:15:49) üzenetére
Amit fejtegetsz, az alapvetően. hitbéli kérdés. Beszéljünk nyíltan. Ha nem hiszel Istenben, vagy nem úgy hiszel, ahogy azt a keresztények (általában) teszik, akkor igazad van, Akkor azt mondhatod pl. Istenben hiszek ugyan, de Jézus Krisztusban nem, mert azt olvastam valahol, hogy nem is létezett, de, ha létezett is, nem I. fia volt, meghalt, de nem támadt fel, mert azt olvastam valahol, h földi maradványait föllelni vélik majd a sírboltban. Ebben az esetben, nyilvánvalóan neked van igazad, ha nem létezett, vagy létezett, de nem I. fia volt, akkor amit mondott, vagy nem is mondott valóban csak mese habbal. De nem mese habbal azok számára, akik hisznek benne. És ezen nem is lehet vitatkozni, hiszen áthidalhatatlan a különbség. Üdv: én
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-31 22:15:49

válasz Poós Gergely (2013-01-31 06:49:09) üzenetére
Ez a gond az újdonsült megtért "hívőkkel", hogy mindent a bibliai idézetekkel akarnak megmagyarázni. Még egyszer mondom, az az ember aki jól érzi magát saját bőrében és nem akar se más ember, se isten lenni az boldog ember, ezt statisztikai adatok is alátámasztják. Az általad világosnak tartott beszéd nem is annyira egyértelmű, és eddig még senki nem tudott egy elfogadható magyarázatot adni rá. Ki látta és ki hallotta? Az önkielégítésre néha szükség van, ha nem akarod, hogy alhasi fájdalmak gyötörjenek, végig a földi pályafutásodon. Nem mindent lehet mesével elintézni, ezt érdemes megjegyezni. István
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7473
Időpont: 2013-01-31 09:09:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Elgondolkodtató írás, de úgy gondolom, önmagunk boldogsága is fontos, mert csak úgy tudunk mások felé fordulni, ha saját magunkkal rendben vagyunk.

Szeretettel: Eszti
Alkotó
Poós Gergely
Regisztrált:
2008-03-05
Összes értékelés:
399
Időpont: 2013-01-31 06:49:09

Az anyagi javakról: részben igaz amit írsz Bödön, de a hangsúly azon van, hogy nem mindenáron és nem lihegve és nem kaparva, mert ez igen torz módot formál arra, ahogyan az "anyagi javak" előteremtéséhez "mostanában" hozzááll az ember.
A boldogság szerintem az, ha nem én, hanem körülöttem mindenki más boldog. Még egyszer: saját magam boldogsága önkielégítés. Nem az én boldogságom, jólétem, kényelmem, üdvöm fontos, hanem mindenki másé. S ha mindenki tudná ezt alkalmazni - gondoljunk csak bele - valami azért mégiscsak változna.

Köszönöm, hogy írtatok...
Alkotó
Poós Gergely
Regisztrált:
2008-03-05
Összes értékelés:
399
Időpont: 2013-01-31 06:47:40

Kedves Bödön,kedves Istefan,

Muszáj lenne legalább megpróbálni hasonlatossá válni ahhoz az egyetlen hiteles emberhez, akiről beszélek. Legalább megpróbálni. "Aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött". Világos és egyértelmű beszéd, de az eddigi kétezer év "értelmezései" félrevezetőek, ha nem látjuk be: ezek a mondatok szó szerint értendőek. Minél inkább megpróbálsz hasonlatossá válni hozzá, annál inkább megjelenik benned az Atya, aki őt is elküldte. Úgy tudsz Istenben megjelenni újra, ha Isten megjelenik benned. Ez igen-igen világos.
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-31 04:17:30

Vannak benne helyes gondolatok, de helytelenek is, meglehet egy kicsit álmos voltál reggelibe. Pl. ha az ember jól érzi magát a saját bőrében, az az igazi boldogság, hiszen elégedett és nem kell állandóan "kaparjon és lihegjen", mert más bőrébe kívánkozik. Egy kissé nagyon utópista hangulatú írás szerintem. Üdv. István
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9528
Időpont: 2013-01-30 09:34:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyszerű gondolatok az emberről. Tudunk-e eszerint élni? Azt hiszem: nem! Miért nem? Mer emberek vagyunk! Az állandó lihegés és kaparás része annak a küzdelemnek, amelyet folytatunk, a létért való küzdelemnek! Ez több, mint enni, inni, aludni, több, mert nem csak kenyérrel él az ember. A javakat meg kell szerezni, magunknak és a családunknak. Ha a gyerek új játékra vágyik, apuka meg fogja venni neki minden áron, ha úgy tetszik: kapar érte, s ez helyes!!! Azt az embert, akit említesz, nehéz követni. Én nem is ismerek senkit, aki képes lenne. Elgondolkodtató eszmefuttatás. Tetszett. Itt-ott vannak benne ismétlések, ezeket sztem érdemes lenne kiszűrni! Üdv én

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Merengő lombhullatás című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A táncoló című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Bikavers címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) A táncoló című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Afanaszij Fet: Eljöttem köszöntésedre... címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Nincs semmi baj velem című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (4/8) című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

C E Shepherd alkotást töltött fel Té mint Tündér (tudományos cikk) címmel a várólistára

Madár bejegyzést írt a(z) Utolsó napokra című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Imádság (helyett) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (6/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Töredék című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 01. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pilinke és Motzsa királyfi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Ábránd című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Čezare Paveze: Doći će smrt i imaće tvoje oči című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)