HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 7

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49063

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: SelanneFeltöltés dátuma: 2013-02-03

A kincs

Esténként sötétedéskor magához vette a fémkeresőjét, és elindult. Amikor kipróbálta, izgalom járta át. A hobbi szenvedéllyé vált. Álmodozott, megváltozhatna az élete, ha belebotlana valódi értékbe. Régi korban elrejtett kincsre. Sokat olvasott, látott könyvekben televízióban. Van aki iszapban keresgél, vízben, szántóföldeken. Munkagépek is kifordítanak a földből sok-sok régiséget.

Felesége, csak motyogott amikor esténként cihelődni kezdett.
-Már megint mész kalandozni? Ej te ember! Ahelyett hogy a fáradt lábaidat megpihentetnéd.
-Ne zsörtölődj, egyszer meglásd úgy érkezem haza, hogy minden fáradtságot kárpótol majd az érték.
-Bolond beszéd. Ezzel az izével még mélyre sem lehet jutni.
Nem is fontos. Ha megleli csipog nekem, nem minden a föld gyomrában van. Lehet, hogy sokszor csiklandozza a csizma talpát a kincs, csak hát az nem detektor. Taposunk, taposunk, aztán csak elfáradunk.

Kint a szántóföldön a sötétség leple alatt, tevékenykedett, sétálgatott, olykor bukdácsolt a barázdák között, és vezette a fémkeresőt. Egyszer csak csipogni kezdett. Szinte földbe gyökerezett a lába. Izgalom járta át minden porcikáját. Milyen jó lenne, ha nem csak bronz érméket találna. Abból már egy kisebb szakajtóra való volt otthon. Azokat is szépen letisztogatta, a piszoktól, és mindegyikre nagyon büszke volt. Nem mutogatta nagyon, egy két barátja azért látta, mert milyen az ember? Dicsekvő. Meg büszke is valamelyest. Mégis csak olyan lelet, amelyet nem látni minden nap. Tudták róla, hogy ezt a keresést kedvtelésből teszi, aztán volt aki "vén bolondnak" tartotta. Olykor érezte, a felesége is, annak tartja.

Lehajolt, és beletúrt a földbe. Érezte , ahogy morzsolgatta széjjel a hantot, hogy a kezében marad az érme. Elővette a zseblámpáját, és megvilágította. "Bronz a fene egye meg"-dörmögte. "Nem adom fel azért sem. A közmondás szerint, ki korán kel, aranyat lel. Miért ne lehetne fordítva is igaz, ki későig fent van aranyat lel".
Mindig ezzel biztatta magát. Amikor pedig egy kis bronz pénzre lelt, olyan érzése volt, itt lapulhat arany is, a közelben. Bár mi megtörténhet. Sokszor arról is álmodozott, az újság címlapjára kerül, hogy -KOVÁCS ANTAL AZ ÉV SZENZÁCIÓJA ! KINCSKERESŐBŐL MILLIOMOS!- meg hasonló eszmefuttatások.

Nem voltak ők szegények. Az átlag ember életét élték. Azért a vágy a még jobb életre, reményt adott ezzel a kis hóborttal. Könnyűnek sem mondható, hiszen este sötétben tapogatózni nem a legkényelmesebb. Volt már hogy orra bukott, feltápászkodni sem volt könnyű, amikor jól beverte a térdeit. Ilyenkor el is futotta a méreg, és az útját haza felé vette.
Már jó ideje, mászkált, és elhatározta, mára elég. Holnap dolgoznia kell, a jószágokat előtte meg kell etetni, korai a kelés minden nap. Pihenni muszáj rá. Rozál is csak zsörtölődik ha éjszaka botorkál be a házba. Megfordult, és pár méterrel arább indult visszafelé.

Alighogy rátért egy másik útra, megszólalt a fémkereső. "Noazannyát! ez is ritka. Másodszor egy este? " Miközben magához beszélt, lehajolt, és belemélyesztette az ujjait a talajba. Elakadt a keze valamiben. Olyan karima félét érzett. "Ez nem lehet igaz, nem, ilyen nem lehet. Én képzelődöm. Ez olyan mintha valami edény féle lenne." Akkor már térdepelt, és érezte pezsdül a vére. Nagyon száraz volt a föld. Minden erejét összeszedve kapart. A körmei, és az ujjai fájtak. Lassan haladt lefelé. Legalább láthassa meg az edényt. Aztán kiderül, hogy egy lyukas fazekat talál, amit kihajítottak valamikor, és be lett tárcsázva a földbe. "Akkor leszek csak igazán mérges, ások itt mint egy vakondok, és a kezemben lesz a nagy semmi. Gyerünk"-biztatta saját magát.

A homlokán törölgette az izzadság cseppeket, az ing úját feljebb tekerte, és dolgozott. Végre elért arra a pontra, hogy meg tudta fogni a peremét teljesen az edénynek. A zseblámpán felkattintotta a gombot, és amikor rávilágított látta meg, hogy az edény, egy agyagköcsög az orra előtt, ami teli van érmével. Egyet kiszedett, köpködni kezdett rá, hogy megszabadítsa a kosztol. Kiszáradt szájából nehezen préselte ki a nyálat. Legszívesebben a szájába vette volna, és úgy tisztította volna meg. Köpködte, dörzsölte, köpködte dörzsölte. Végre megcsillant a pénz az ujjai között.

Ez nem bronz!-tátotta el a száját. Ez arany pénz! Olyan izgatott lett, hogy hirtelen azt sem tudta mi tévő legyen. Szinte sokkot kapott. Nem, ez nem lehet igaz. Eddig minden alkalommal tudta a dolgát. Haza sétált a pénzecskékkel,és kész. Most pánikba esett. Ennyi pénz, ez nagy érték. Összeszedve minden erejét, teljesen kikaparta a földből, kiemelte a köcsögöt, és sebtében belepakolta a szatyrába. Azt sem tudta hogyan ért haza.

A konyhában az asztalra terített egy öreg újságot, és kiterítette oda. Majd egy tálba vizet öntött, és belesöpörte a pénzeket. Míg azok áztak, keltegetni kezdte a feleségét.
-Rózsi, Rozál! Ébredj! Aranyat találtam. -keltegette
-A fenébe az arannyal, meg veled is, hagyjál már aludni. Mi? Mit találtál ? -ült fel sebesen.
-Aranypénzt! Egy köcsöggel! Nem hiszed mi? Csak gyere a konyhába, ott majd megfoglak, hogy el ne ájulj, amikor meglátod.

Kint már kellőképpen leázott a pénzekről a föld, és az edény alján pihentek a háborítatlan iszapban. Kiemelt egyet, és egy zsebkendővel megszárította. Római kori aranypénzt tartott a kezében. Rozál imára kulcsolta a kezét, úgy nézte férjével az érmét.
-Most mit fogsz csinálni?
-Nem tudom.
-Be kellene jelenteni, a múzeum fizet.- adta az ötletet az asszony.
-Megbolondultál? Dehogy adom a múzeumnak. Kiszúrják a szememet egy kevés pénzzel, aztán nesze neked Antal.
-Akkor nézegetjük életünk végéig? Meg aztán, én úgy tudom, jelenteni kell.-sopánkodott Rozál.
-Inkább eredj vissza aludni, elég most az én bajom ezzel.Na eredj már!
-Az is baj volt, hogy nem volt, most az is baj ha van?! - sóhajtozott, és elindult a szoba felé.
Nehezen jött álom a szemére, az öröm vegyült, a félelemmel. Nem is hallotta a férjét lefeküdni.

Reggel a vekker amikor megszólalt Antal már nem volt az ágyban. De még hogy az ágyban, az hagyján. Az egész ház üres volt. A kenyérfecniből látta csomagolt, a kolbásznak hűlt helye volt a hűtőben.

Ő már a TSZ-ben volt a munkahelyén. Zaklatottnak érezte magát. Jóska rákérdezett, mi a baja, mert valami nem stimmel úgy látja. Ebéd utánig kimagyarázta magát, aztán nem bírta magában tartani a dolgot.
Idefigyel Jóska! Mondok én neked valamit. Tudod tartani a szádat?
-Miért ne tudnám? -hökölt hátra egy lépést
-Hát idefigyelj! Este kincset leltem...-halkította el a hangját, és körbenézett.
-Hogy kincset? Milyen kincset Hol? Hogyan?
-Pénzt, te mamlasz, sok pénzt. Aranypénzt Római kor. Érted?
-Értem na, értem hát. És, mit kezdesz vele?
-Azt még magam sem tudom. De tartsd a szád. Megértetted?

Három órakor már az egész faluban azt pusmogták, hogy Kovács Antal rengeteg római korabeli pénzt talált, agyagedényeket, ékszereket, fegyvereket. Felbecsülhetetlen értékben.

Két hét múltán, egy autó állt meg a ház előtt. Kérdéseket tettek fel , majd felszólították adja át a talált pénzt a hatóságnak. A büntetés kiszabásáról értesítést kapott, bejelentési kötelezettség megsértése miatt bírságolták meg.

Az újságok főoldalon számoltak be az eseményről.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-02-08 22:19:06

válasz sailor (2013-02-08 21:48:08) üzenetére
Köszönöm szépen a soraidat!:-)

Szeretettel:Selanne
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
4303
Időpont: 2013-02-08 21:48:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Selanne!

Igazán ötletes írás!

Eltaláltad
...ábrándjainkat,sokszor igaznak tünö,de alaptalan,
söt talán ártalmas kilengéseinket!

Szertetettel gratulálok:sailor
Szép estét!
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-02-04 21:48:45

válasz dpanka (2013-02-04 20:42:17) üzenetére

Feltétlenül Pankám! Csak tartsd a szád, olyankor! DD

Köszönöm szépen, hogy jöttél!

Szeretettel:Marietta

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-02-04 21:47:16

válasz Jega (2013-02-04 18:43:22) üzenetére

De jó! Ha igyekeztél olvasni gyorsabban, akkor bele tudtalak vinni a történetbe. Ez számomra sokat jelent. Cél is! Köszönöm!:-)

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-02-04 21:45:19

válasz Millali (2013-02-04 18:28:54) üzenetére

Köszönöm szépen! Igen, tanulságos is lehet, aztán a kaland vágy, is megjelenik amelyre az emberek többsége vágyik. Aztán a szerencse, mert valljuk csak meg az is kell hozzá biztosan.
Az emberi tulajdonságokból ízelítő. Eléggé összetett.

Örülök, hogy tetszett!:-)

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5401
Időpont: 2013-02-04 20:42:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!
Na már most én már tudni fogom, hogy tartsam a szám. :-))) Jó kis sztori! Tetszett!
szeretettel-panka
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-02-04 18:43:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Az emberi gyarlóság hű rajza ez az írás. Nagyon tetszett, egyre gyorsabban olvastam a kíváncsiságom miatt. Gratulálok Jega Ibolya
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2124
Időpont: 2013-02-04 18:28:54

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Tanulságos írás. Sokféleképpen le lehet vonni a konzekvenciát, gondolom meg is teszik majd. Ki így, ki úgy, de véleménynyilvánítást generált a prózád, ez tagadhatatlan. Pontosan ezért tartom jó írásnak, meg azért is, mert olvasmányos. Emberi jellemeket, magatartásformákat ábrázol életszerűen.
Kedves Marietta, nekem tetszett, élvezettel olvastam.

Szeretettel:
Millali
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-02-04 10:17:42

válasz Kőműves Ida (2013-02-04 09:24:25) üzenetére

Jó ötlet? No, akkor rajta, aki szeretne melózni, és így, akkor hajrá! Az eredményről senkinek, egy szót sem tehát: psszt!! Csak nekem! DD

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-02-04 10:15:16


Valóban Judit, amit két ember tud, az már nem titok. Ami még jellemző, a kotyogás. Ráadásul nem mindennapi esemény, megtalálni egy köcsög aranyat. Én is valószínű sokkot kapnék, ha kitúrnék a földből valami régi értéket. Aztán falun jellemző az is, hogy nyolc percen belül, bolhából elefántot kreálnak az emberek. Ezt nevezik pletykának, de most be is kattant egy ötlet, itt a fejecskémben. Írok a pletykáról is : DDD

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-02-04 10:05:55

válasz Istefan (2013-02-03 23:20:01) üzenetére

Így is lehet mondani, István!:-)

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6075
Időpont: 2013-02-04 09:24:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Jó ötletet adtál az embereknek.:) Úgyis annyi a munkanélküli, most ráérnek fémdetektorokkal járni a földeket.:) Bár igaz, a szegény embernek fémdetektorra sem telik, úgyhogy, ez is megmarad a gazdagoknak...:)))
Izgalmas volt az írásod, s olyan életízű.
Szeretettel
Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5138
Időpont: 2013-02-03 23:57:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!
Erről az írásodról a Seuso-kincs megtalálása jutott az eszembe. Az a szegény fiatalember, aki megtalálta, az sem tudta tartani a száját, Polgárdiban mindenki tudta, hogy kincset talált, fel is akasztották érte a szőlőhegyen, a kincs meg hipp-hopp New-Yorkban került árverésre. Kovács Antal még örülhetett, hogy megúszta egy pénzbírsággal. :)
Milyen igaz a mondás, hogy: "Amit két ember tud, az már nem titok."
Nagyon jól írtad meg a kincs keresés izgalmát, és azt is, hogy milyen nehéz a titkot megtartani. Szegény embernek még a kincs is csak bajt hoz, mert nem tudja, hogyan lehet pénzzé tenni. Egyébként aktuális is az írásod, mert sokan keresnek fémdetektorral kincset. A Balatonban kezdték a hollandok és a németek évtizedekkel ezelőtt.
Judit
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1654
Időpont: 2013-02-03 23:20:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Látom a közmondásra alapoztál, mely szerint "aki sokat markol, keveset fog". Tetszett! Szeretettel: István

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Két temető című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Nyelvem címmel

mandolinos bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

marioatreides alkotást töltött fel Az aranyszőrű nyulak címmel a várólistára

inyezsevokidli alkotást töltött fel Averzió. Hogy miért? címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Vihar címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Eltaposott patakok címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Kis lak címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Madárcsontú öregasszony című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)