HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 30 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51312 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2013-02-04
A mohácsi csatatér árva virágaEinstein relativitás elméletéről az emberek többségének van fogalma, de a mi Váradi Ottónk idővektor elméletéről eddig nem sokan hallottak, annyira új még. Dr.Váradi Ottó 1974-ben született Kiskunmajsán, egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem matematika-fizika szakán végezte, ott doktorált 2000-ben, majd UNESCO ösztöndíjjal Bonnba került dr. Joachim Kessel kísérleti részlegéhez tanársegédnek. Von Kessel abban az időben egy újszerű matematikai modellt állított fel az események időbeli bekövetkeztének valószínűségi változatai tanulmányozására. Ő az eseményeket "valószínűségi vektorként" definiálta, s tanulmányában ezek matematikai összefüggéseit próbálta körvonalazni. Váradi 2010-ben tért haza Bonnból kandidátusi fokozattal, s két év alatt tökéletesítette az elméletet. Időközben egy orosz tudós, bizonyos Viktor Bajmirov, Kesseltől és Váraditól függetlenül ugyancsak leírta a valószínűségi vektorok matematikai rendszerét. Az elmélet a New Yorkban megjelenő Scientific Issue-ban lett először közzétéve 2013. január 8-án, úgy, mint: "Bajmirov-Váradi ciklus". Átolvastam, de miután tömény matematika az egész, egy kukkot sem értettem belőle. Pontosabban, egy kukkot sem értettem volna, ha a tanulmány végén nem szerepel egy összefoglaló, értelmező leírás Váraditól, s egy konkrét példa a jelenség megértéséhez. Ezt írja Váradi: "Mi tehát az idővektor, s hogyan lehet elképzelni, értelmezni? A nagyközönség számára matematikai képletek nélkül is nagyon egyszerűen szemléltethető mindez. Az események, a történelmi eseményeket is beleértve, nem egy idősíkban játszódnak, hanem egyszerre, számtalanban. Ha például hétfőn reggel 8-kor elindulok a boltba kenyeret venni, akkor egy másik idősíkban nem 8-kor indulok, és nem kenyeret venni, hanem mondjuk 7-kor, a henteshez megyek húsért, egy harmadikban, pedig fel se kelek, hanem fejemre húzom a paplant és alszom tovább. Az idősíkokon jelentkező eseményvektorok különböző irányúak, és erősségűek. Hogy melyikükből lesz az a valódi esemény, ami ténylegesen megtörténik, a vektorelmélet, a kombinatorika, és a valószínűség-számításnak, a tanulmányban bemutatott matematikai eszköztárával meghatározható." Eddig az idézet. Aztán hoz egy konkrét példát. A mohácsi csatát 1526-ban a törökök nyerték. Az esemény valószínűségi vektora P=95%-os valószínűségi szinten 17 idő-esemény-factorális volt. Létezett azonban egy másik változat, ami szerint a magyar sereg győzött. A valószínűségi szint ennél a változatnál ugyancsak P=95%, az eseményfaktor azonban csak 14 factorális. A matematikai elmélet szerint a 14 factorálissal indikált csata a következőképpen játszódott le: A csata előtti estén egy fiatal tüzértiszt jelentkezett az őrt-álló vitéznél Tomori Pál sátra előtt. Feltétlenül beszélni akart a vezérrel. Némi huzavona után beengedték. -Érseki méltóságod milyen taktikát kíván alkalmazni a holnapi csatában? - kérdezte a fiú. Tomori végigsimított ezüstbe hajló szakállán. Tűnődött. -Azt hiszem - mondta végül - a magyar seregnek ugyanazt a kártyát kell kijátszania, mint Nagy Sándor seregének a gaugamélai csatában. -Vagyis? -Egyetlen esélyünk van! A páncélos lovagok meglepetésszerű rohamával át kell törnünk a török centrumot. Ha a roham eljut a szultán felállítási vonaláig, s elfogjuk, megöljük, vagy megfutamítjuk Szulejmánt, az ellenséges hadrend összeomlik. Ez történt Gaugamélánál is: a macedón négyszög, és a Barátok lovassága, súlypontot képezve mindent elsöprő lendülettel mélyen behatolt a perzsa haderő közepébe. Dárius a testőrségével megfutamodott, s a király futása magával rántotta az egész sereget. Úgy vesztettek csatát százezren, huszonötezer ellenében, hogy lényegében alig volt emberveszteségük. -Minden csata más - mondta a fiatal zászlós-kapitány. -Ez igaz. Hallgattak. Nem mozdult semmi, mélyen aludt a tábor. Odabenn a fáklyák kísérteties fénnyel világították be az egyszerű vászonfalakat. A zászlós szólalt meg újra. -Mi van akkor, ha elakad a roham idő előtt? -Hatezer kopját szegező, páncélos-lovag rohamának senki nem tud ellenállni, ha zárt hadrendben támadnak. Hunyadi csatái is ezt igazolják. Velünk szemben középen janicsárok lesznek. Ismerem Szulejmánt. A janicsárok jó katonák, de legázoljuk őket. -És, ha a janicsárok mögött Szulejmán ágyúi rejtőznek, s egyetlen sortűzzel lemészárolják nagyuram páncélosait? -Isten kezében vagyunk. -És a saját magunkéban! -Mit javasolsz? -Ne rohamozzunk. Induljon meg az, a hatezer lovas lépésben. Vagy a fele. Mögöttük, takarásban vonultassa fel érsek uram az ágyúit. Amikor már lőtávolságon belül leszünk, a lovagok középen ketté vállnak, s mi tüzet nyitunk a török centrumra. Az ágyúkból kilőtt láncos golyók elsöprik a szemben álló élő erőt, és megsemmisítik a török ágyúkat. Ez után jöhet a lovasság rohama! Tomori ivott a kupájából. Arca talányos volt a bizonytalan fényben. Nagy-sokára szólalt csak meg. -Ehhez a tervhez meg kell nyernem Lajos király jóváhagyását! Másnap augusztus 29.-e volt. A magyar tábort hajnali fél-háromkor riasztották! Egy, másfél órán belül felfejlődött a sereg a Mohács városától délkeletre eső lapos síkságon. A hadrend két lépcsőből állt. A jobbszárnyat Batthyányi Ferenc horvát bán 3000 lovasa alkotta, a balszárnyon ugyancsak háromezer lovassal Perényi Péter temesi főispán állt. A centrumban a 12000 főre tehető zsoldos gyalogság helyezkedett el. Mögöttük a második vonalban középen a királyi testőrség élén II. Lajos, az ágyúk, s tőle jobbra-balra nemesi bandériumok, és a könnyűlovasság egységei. Velük szemben a Karasica domb irányából kezdett felvonulni az oszmán hadoszlop. Elől jöttek a ruméliaiak, őket követte a szultán, az udvari, zsoldos hadakkal, melyek zömét a janicsárok képezték, s a sereg végén Musztafa pasa, az anatóliai beglerbég hadteste. Még sötét volt, és a mező laposabb részeit gomolygó párafelhők borították, amikor elkezdett szép lassan, lépésben előre nyomulni a síkság közepén Perényi páncélos hadoszlopa és mögötte lopva a tüzérség. A nehéz lövegeket ökrök vontatták, a kerekeket, a kezelő-személyzet olajjal, vízzel locsolta, hogy ne nyikorogjanak. A török sereg nagy része még menetben volt a felállítási helyére. A ruméliaiak átkeltek a Borza patakon, és hozzáláttak tábort verni a domboldal teraszain. A nap egyre magasabbra emelkedett, sugarai felszívták a síkon lappangó pára-foszlányokat. Dél felé járt már az idő, amikor az ellenség felfedezte a magyar lovasság furcsa hadmozdulatát, ahogy lépésben, és nem vágtában közeledtek! Nem tudták mire vélni, ilyet még nem láttak! A szultán a saját balszárnyáról Bali béget küldte az akindzsikkel ellenük. Az volt a parancs, hogy kerüljenek harc-érintkezésbe az előrenyomuló magyarokkal. Igen ám, de Tomori, észlelve a magyar jobbszárny felé kibontakozó hadmozdulatot, utasította Török Bálintot, vonuljon ellenük a bandériumok elit egységeivel, és ne engedje őket Perényiék hátába kerülni. Dél felé járhatott már az idő, pokoli volt a hőség. Mennydörögve megszólaltak a török ágyúk, de rossz volt az irányzékuk, így magasan átlőttek a feléjük közeledő magyarokon. Az újra-töltés majdnem egy órát vett igénybe abban az időben, ezért Szelim pasa a janicsárok agája, parancsot adott a katonáknak, készüljenek fel puskáikkal a tüzelésre! Mint egy film képkockái, úgy peregtek tovább az események. A török sereg közepe a felvert portól nem látta jól a közeledőket. A janicsárok kétségbeesett sietséggel igyekeztek felporozni, s golyóval megtölteni a hosszú, szakállas puskákat. Már csak 100 méter volt a távolság, aztán már csak 60. Rikoltott a kürt, a lovasok karéja hirtelen kettévált. Mögöttük eldördültek az ágyúk. Egy perccel később, ahol korábban az oszmán centrum állt, nagy rés tátongott! Széttépett testek, és szétlőtt török ágyúk borították a csatateret. Szulejmán nem esett el az ágyútűzben, de elszörnyedve látta, hogy gyilkos vágtában közeledik testőrsége felállítási vonalához a magyar nehéz-lovasság mindent elsöprő rohama! Visszavonulót fúvatott, és néhány emberétől kísérve, lóhalálában futott meg Mohács síkságáról. A katonák, észlelve, hogy fut a szultán, szintén menekülni kezdek. Így dőlt el a csata a mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én, a 14 esemény-factorálissal jelzett változat szerint. Váradi ezután azt is leírja, miért csak 14 factorális ennek a változatnak az indikációs jelzőszáma, s miért kapott tizenhetet az a változat, amit a történelemkönyvekből valóságként ismerünk. Lajos, még az éjszaka haditanácsot hívott össze. A haditanácsban 8 szavazattal hét ellenében leszavazták a fiatal tüzértiszt javaslatát. Batthyányi Ferenc kardoskodott a legjobban ellene! Övé volt a nyolcadik, mindent eldöntő voks. Azt mondta: "a magyar lovas-katona nem tud lépésben felvonulni. Sem a lovat, sem a lovast nem erre képezték ki. Azon kívül, szakmailag az is kérdéses, hogy előre lehet-e vonni észrevétlenül az ágyúkat, és fel lehet-e állítani őket, hogy időben tüzeljenek. Nem javasolhatok felségednek ilyen kalandor akciót!" A többit tudjuk. Egyetlen ellenszavazat évszázadokra megpecsételte Magyarország sorsát. A tanulmány a záró részben kitér a jövőbeni felhasználás lehetőségeire. Rámutat arra, hogy idő-esemény-factor elemzéssel nagy biztonságban meghatározhatók lesznek majd a bekövetkező események, ami módot nyújt az emberiségnek a hosszú-távú tervezésre! Számomra nagyon érdekes volt, mindenesetre! Ezért tettem közzé. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi vihar című alkotáshoz magam alkotást töltött fel Tavaszi vihar címmel Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A varázsseprű című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A Föld napja című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz Bálint István alkotást töltött fel A téren vártalak címmel a várólistára Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Álmomban című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 4. címmel hundido bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Madarak- fák napja nálunk címmel a várólistára A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |