HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 8 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51255 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Hajgató LázárFeltöltés dátuma: 2013-03-02
Karcolatok éjfél után (1.0 verzió- Sugárutak)Ma ismét megakadt egy apró fogaskerék mechanikus álarcom karcolatán, és a szívem újra dobbant, valamikor éjfél után. Levettem ázott pórázát és figyeltem (újabb) sétáját a szilánkos álmok partján. Ma éjjel, még egyszer- utoljára még legyen szabad, míg én merülni vágyom a buja kárhozattal. Odabent a bárban hangok vízhangoznak az ázott kristálypoharakon át, lassan az ajkakat is kifeszítik, mint a tű pereméről leszivárgó, neon ízzel teli, illúziókba vágyó: rúzsfoltokkal, kéjnedvekkel, sóhaj-buborékokkal, szubsztancia nyálkákkal dekorált elegy. Minden az érintés - bizsergető leheletében- csupán egy távoli mentális szimuláció szintetikus eufóriája. A plasztik matériájú felszolgáló két cappucino közötti térben, diszkréten böfögte, hogy a lépcső mögötti WC-ben, még az érkezésem előtt elbújt a redukálható tudat, de némi szubjektum számomra még kapható a pult alatt... Hiába, az új kormányrendelet óta, a valóság mélységeibe, már nincsenek sugárutak. A látszat pózol, és arat: magunkra kent disztópia, bulvár lapok emészthetetlen kavalkádja egy nemzet hulladékaiból, retro- vasalt konzumidiotizmus és tőkésített tamponok, a kötelező széles vásznú kelléktárakban... Az éjszakai pillangók ágyékomba fúrnak egy penge vékony fénnyel: specifikusan szúr, és ambróziaízesítésű impulzusokat fecskendez befelé... de kopog a mellemben valami, talán a nyirkos, ódon illatú angol zakózseb legkonspiráltabb fényképe, talán ismeretlen szeretőm nosztalgiába omló tincse újrahasznosított kubista hajlakk pernyéjével.. esetleg a bájosra torzult képzelet, mely finom női lépteivel keresztülfúrja magát az Írisz mögötti lágy szöveteken. Vörösben ringatott ajak suttogja-, hogy a kátrányfelhőket hámozó ismeretlen ízű, kócosan tüskés költő valóban én vagyok-e? Buja mosolyom- olcsó Júdása, de a verbális viszketés most elmarad.. válasz sablon koncepcióm helyett, gyáván- tovább csiszolom a kéjbe mártót, finoman szabott húsketreceket- és a gyűrött elme, már semmit, semmit sem tehet... Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Felmereng a múlt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tükör című alkotáshoz csiszkovics bejegyzést írt a(z) Tükör című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Szelek terelnek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) 2020.12.14. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) 2020.12.14. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a mai ember című alkotáshoz Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ignácz Gyurihoz címmel a várólistára Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tükör című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz csiszkovics alkotást töltött fel Tükör címmel a várólistára A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |