HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49057

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: SelanneFeltöltés dátuma: 2013-03-05

Tévedés?

Csak táblábolt, és tördelte a kezeit. Micsoda nap! Micsoda este!

Nagy betegség, hosszú szenvedés volt a drága férjéé. Mindent méltóságteljesen viselt, az utolsó pillanatokig. Amikor a kórházi ágyán ülve egymás kezét fogva, némán egymás tekintetét keresték, Laci kicsit erősebben megszorította Edit kezét. Az asszony összerezzent, ilyenkor attól tartott ismét egy fájdalomhullám érte el a férjét. Ezek voltak a legnehezebbek. A Morfiumot úgy várta, hogy hozzák, mint ha neki kellene. Osztozott a fájdalomban, és osztozott a megkönnyebüléskor is. Kérdően nézett Lacira, és szomorúan látta verejtékezik.

-Hogy érzed magad drágám? -kérdezte gyengéden.
- Elviselhetően. Valamiről beszélnünk kell. -mondta erőt erőltetve a hangján.
Valahogy elmaradt mindig , nem hozakodtunk elő azzal, miként alakuljon a halálunk utáni temetkezés.
Edit szóra nyitotta száját, de Laci intett felé a kezével, hogy várjon, még nem fejezte be a mondanivalóját.

- Nincs mese. Meg fogok halni. Nem a küzdésemmel van a baj, hanem azzal, hogy a mai orvostudomány tehetetlen a betegségemmel szemben, és tegnap, az orvosommal való beszélgetés megerősített abban, hogy a napjaim meg vannak számlálva. Mindegy, hogy holnap, vagy pár hónapig tart ez az egész, a lényegen mit sem változtat.
Nem búcsúzkodni akarok, mert ahhoz nem lenne lelkierőm. Viszont tudnod kell, téged szerettelek egész életemben, tisztán, őszintén.
Azt szeretném, hogy amikor meghalok, a hamvaimat szórd a Dunába, ott, ahol szerettem horgászni. A vízpart volt a második szerelmem, onnan vigyen a víz...

Edit torkát a sírás fojtogatta." Mi ez, ha nem búcsúzás?" Csak bólintani volt képes, és egy vékony hang tudott csak kipréselődni a torkán.
-Minden úgy lesz, ahogy szeretnéd, Kedvesem.

Másnap belemerülve a munkájába, megcsörrent a mobiltelefonja. Minden alkalommal összerezzent a csörgéstől. Számtalanszor, míg rá nem tekintett a kijelzőre az futott át az agyán, most kapja a megváltoztathatatlan hírt. Megkönnyebbült, amikor nem az orvos nevét írta ki a készülék. Most is az érzés hatalmába kerítette, és kővé dermedt ahogy meglátta, a dr Kiss nevet.
Felkapta , és remegő hangon szólt bele.
- Baj van? Nagyon sajnálom asszonyom... Mikor tud bejönni a kórházba? Azonnal, azonnal ott vagyok... -hebegte.

Odakiáltott a munkatársának, aki éppen a kávéfőzővel babrált, hogy most kapta a hírt, meghalt a férje. Kérte sietősen, hogy pakoljon mindent majd el az íróasztaláról. Már viharzott is a kórházba. Az autóból felhívta a gyerekeit, hogy menjenek ők is, ott találkoznak.

Mindent Laci akarata szerint végzett. A búcsúztató megtartása után, pár nappal csengettek. a Temetkezési vállalattól hozta egy férfi a hamvakat. Edit átvette, és pár napig a lakásban tartva sírdogált.

Egyik este rászánta magát, és szürkületben beült az autóba nehéz szívvel, teljesíteni a végakaratát a férjének. Lebotorkált a lépcsőn, és meghatódva szétszórta a hamvakat a Dunába.
" Most minden elveszett. Porból lettünk, porrá leszünk"-mormolta.

Egy héttel később, szokatlan időpontban csengettek. A gyerekei hétköznap telefonom érdeklődtek mindig, és a gyász miatt, még jobban bezárkózott lelkileg, nem igazán beszélgetett senkivel. A csendet, nyugalmat kívánta, a magába zárt gyászt. Az órára pillantott. Este hat óra volt.

Kinyitotta az ajtót, és szinte földbegyökerezett a lába.
A temetkezési vállalattól , egy férfi állt előtte, aki közölte, meghozta a férje hamvait. Edit megtántorodott, és reflexszerűen becsapta a férfi orra előtt az ajtót. Majd újra kinyitotta, és ráüvöltött a férfira.

-Vigye innen! Nem hallja ? Vigye innen! Azonnal. Én a férjemet már eltemettem.

Majd becsapta az ajtót másodszor is. Nekitámaszkodott az ajtófélfának, az ájulás kerülgette.

"Kinek a hamvait szórtam a Dunába? Örök kérdés marad számomra..."- zokogta.
Csak téblábolt, és tördelte a kezeit. Micsoda nap! Micsoda este

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-08 12:09:47

válasz pirospipacs (2013-03-08 09:37:28) üzenetére

Ez egy valóban nem fényezett történet. Tényszerű, sajnálatos állapot. Én is azt gondolom, hogy bármennyire is tisztázódott annak idején az eset, mert biztosan le lett zárva valamiképpen, mégis felteszem a kérdést. Ez képes elmúlni úgy, hogy ne hagyna nyomot az érintettben?

Köszönöm szépen!

Szeretettel:Marietta
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2719
Időpont: 2013-03-08 09:37:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Vannak tévedések, melyek olyan sebet vájnak, amit ember már nem tud helyrehozni. Kegyetlen történet, de az írás nagyon jó. Egyszerű, nem fényezett, emberi. Átsüt a dráma a sorokon.
Marietta, jól csináltad.
pipacs
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-08 08:25:40

válasz dpanka (2013-03-07 17:00:26) üzenetére

Nem akartalak felkavarni... Ok, majd egyszer elmondod, ha szeretnéd.

Puszi:Marierta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-08 08:24:33

válasz Susanne (2013-03-07 10:26:34) üzenetére

...hát bizony, az megtörténhet, amire azt hisszük, tutira nem. Köszönöm!

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5401
Időpont: 2013-03-07 17:00:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!
Nekem most nem az adminisztrációs hiba az ami felkavart. Épp egy éve ... ááá nem tudom még leírni sem. Majd elmondom.
szeretettel-panka
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5673
Időpont: 2013-03-07 10:26:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szinte hihetetlen kedves Marietta !
Hitelesen adtad át a történetet. Sajnos minden megtörténhet mai világunkban.
Szeretettel gratulálok: Zsu
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-06 19:13:11

válasz Istefan (2013-03-06 18:51:20) üzenetére
Ez adminisztrációs hiba lehetett, de egy biztos. Valamit nagyon elcsesztek. Gondolom korrigálták mert valakinek, ha átveszi újból, nem érkezik meg. Brrrr...

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1654
Időpont: 2013-03-06 18:51:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szerintem mindenkinek totál mindegy volt ez a hamucsere. Csak azt nem értem, hogyan küldhettek ugyanarra a címre két adag hamut. Szeretettel: István
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-06 18:28:08

válasz szusi (2013-03-06 16:10:24) üzenetére

Annyit tudok, hogy tisztázták a helyzetet, és azt tudom, hogy már kételkedett abban, hogy most kinek a hamvait is szórta a vízbe? A másodikat nem nézte meg, mert elutasította, hogy ott bent az urnában milyen adatok szerepeltek, nem tudom. Hogy a vizsgálat során mi is lett a végkifejlet nem tudom.

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-06 18:21:35

válasz Haász Irén (2013-03-06 15:17:22) üzenetére

Valóban nem kell írói fantázia ehhez, és megvallom hősiesen, nem is jutott volna sosem eszembe, megcsavarintani, egy hamvasztás történetét.

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2013-03-06 16:10:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nemhiába a kedvenc mondásom az, hogy Ami megtörténhet, az megtörténik. Bugyuta kérdésem az, hogy nem derült ki végül, hogy mi is történt valójában?
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3347
Időpont: 2013-03-06 15:17:22

Szegény asszony...(ok)
Szegény férj.
Nem kell írói fantázia, az élet olyan dolgokat produkál, de olyanokat...!!!
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-06 09:56:01

válasz Millali (2013-03-06 09:43:56) üzenetére

Köszönöm szépen. Igen! Hihetetlen is akár, és mégis...

A döbbenet engem is , és mindenkit utolért annak idején.

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2124
Időpont: 2013-03-06 09:43:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

És micsoda írás! Én elhiszem, hogy megtörtént, hiszen az élet produkál ennél még hihetetlenebb helyzeteket is.

Szeretettel:
Millali
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-06 08:26:46

Tegnap, amikor Judit hozzászólt az írásomhoz, rákerestem a hamvasztás menetére. Elolvastam, és valóban olyan precízséget olvastam a folyamat véghezvitele szerint, hogy elképzelhetetlennek tartanám én is, ha...nem történt volna meg!
Mulasztás történt, az biztos. A külső adminisztrációnál lehetett a baj.
Az írói fantáziám, nem tudott volna eddig szárnyalni, mert eszembe sem jutott volna ilyen, annyira kis "mazsola vagyok".
Beszélgetés közben jutott eszembe, mert a hamvasztás szóba került, valami kapcsán, a minap.

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3101
Időpont: 2013-03-06 07:20:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!
Nagyon megrázó történet, de sajnos előfordul,
és lelkileg kikészülnek a hozzátartozók...
Puszillak! Lyza
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-06 00:01:09

válasz T. Pandur Judit (2013-03-05 23:21:51) üzenetére
Szia Judit!

Azt én nem tudom, hogyan történhetett ekkora mulasztás, ez az eset megtörtént. Sajnos. Valamiért duplán címkéztek ezek szerint. Az volt a baj, hogy kétszer kivitték. Hogy kinek a hamvát először, és kiét másodszor, azt nem lehet tudni. Biztosan megnézte rendesen az elsőt. A másodikat nem, mert át sem vette. Bonyodalom lett belőle, és egy életre szóló lelki probléma.

Szeretettel:Martietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-05 23:41:37

válasz Jega (2013-03-05 20:48:06) üzenetére

Nem tudom Ibolya, az igaz, hogy a hamvak csak hamvak. Itt a lényeg az, hogy kétszer vitték ki a feleségnek. Hát? A leli része, az biztosan nem volt mindegy. Sőt, nem is volt az. Emlékszem nagyon megviselte , és mindenki döbbenten állt az eset hallatán.

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-05 23:39:11

válasz Kőműves Ida (2013-03-05 19:31:23) üzenetére

Egyébként, Ida pont Pécsett történt az eset. Talán Te is ezt hallhattad. Elképzelhető...

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2013-03-05 23:37:25

válasz Finta Kata (2013-03-05 18:00:59) üzenetére

Igen, Kata, ez megtörtént. Nagy bonyodalom származott belőle. Az eset a 80-as években történt, édesanyám kolléganőjével. Nem színeztem ki az esetet, igyekeztem hű maradni a valósághoz.

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5137
Időpont: 2013-03-05 23:21:51

Kedves Marietta! Szomorú történet, megfejelve a mindenhol általában jellemző fejetlenséggel. Ez mind az írói fantáziád javára írandó.
Azonban amikor nem az irodalom berkeiben keressük a szomorúságot, és a fájdalmat megcsúfoló rendetlenséget, akkor azért el kell mondani, hogy nálunk - mert itt játszódik a történet - a hamvakat nem közvetlenül az urnába teszik, hanem egy műanyag edénybe, amit légmentesen leforrasztanak. A dobozra az elhunyt adatait tartalmazó matrica kerül, és egy emléklapot mellékelnek hozzá, amin szintén rajta van, hogy kinek a hamvasztása, mikor történt, és milyen számon. Így a valóságban, ha a Dunába szórná a feleség a hamvakat, akkor ki kellene vennie az urnából a műanyag edényt, hogy felnyissa, és az azon lévő matrica akkor is megmutatja, hogy kinek a földi maradványait tartalmazza, ha az emléklapot nem is olvasná el esetleg. /Ha az emléklapot, és a műanyag dobozt nem dobta a Dunába, akkor utólag is meg lehetne állapítani, hogy kinek a hamvai voltak./
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-03-05 20:48:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem semmi történet, de ha belegondolok, a hamvak, csak hamvak. Az ember emlékeinek nincs semmi köze a hamvakhoz. Szeretettel Ibolya
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6075
Időpont: 2013-03-05 19:31:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Magam is hallottam már hasonló esetről, sajnos...
Szomorú a te történeted is Marietta.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2013-03-05 18:00:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!
Még a hátam is borzong, hogy ilyen megtörténhet. Elképzelni is rossz, hát még átélni ilyet, amit felelőtlen emberek tévedése, figyelmetlnsége okozhat a gyászolónak.
... s ez valóban megtörténhetett?
Szeretettel: Kata

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Madárcsontú öregasszony című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/A tragédia című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Belső nyugalom című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/Kutyából nem lesz... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Este Pesten címmel

Magdus Melinda alkotást töltött fel Holdfény szonáta címmel a várólistára

Balog Marianna alkotást töltött fel Lehet még... címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Boldognak lenni... című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Ősz van címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Üzenet (őszre, virágra, szívre) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) szégyen című alkotáshoz

Habib alkotást töltött fel MegtÉRTEM címmel a várólistára

Habib bejegyzést írt a(z) Játsz-Ma című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)