HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 43 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51323 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2013-03-07
Fordított világ (18+)Szép tavaszi délután volt. A Fiú és a Lány egy kopott, régi kőpadon ültek a Városligeti Tó mellett, és csókolóztak. A Vajdahunyad Vár csipkés bástyái, karcsú tornyai romantikus hátteret adtak e kedves képhez. A Fiú egyik keze a Lány vállán, másik keze a Lány derekán volt, a Lány mindkét kezét a Fiú nyaka köré fonta. -Szeretlek édes - mondta a Fiú, amikor ajkaik szétváltak. -Én is téged - súgta a Lány. Szerelmes tekintettel néztek egymás szemébe, szerelemmel és vágyódással. -Beszéltél a papoddal? - kérdezte hosszú hallgatás után a Fiú. -Igen. -Mit mondott? -Azt mondta, hogy bűn minden érintés, ami vágyat kelt. És te? Te beszéltél a te papoddal? -Igen. -És? -És lényegében ugyanezt mondta. Azt mondta, hogy ha csókolózás közben testi reakció jelentkezik, akkor az már paráznaságnak számít. De már az is paráznaság, ha a válladra teszem a karomat, vagy, ha megfogom a kezedet. -És, az, ha...ha mondjuk, átkarolom a nyakadat? -Igen, ha vágyat érzel közben. -Azt hiszem, akkor én az előbb paráználkodtam - mondta elpirulva a lány. Tűnődve hallgattak. Madárdal szólt a fák irányából, méregzöld volt a tó vize. -Még három hosszú év az egyetemen - mondta halkan, tűnődő hangon a Fiú. - Huszonöt évesek leszünk, mire rendben összeházasodhatunk, és egymásé lehetünk, mint férj és feleség. Nem tudom, hogy bírom ki addig. -Én sem -sóhajtotta a Lány. -Ó, ha fordított világban élhetnénk - nevetett fel kényszeredetten a Fiú. - Ahol erény az, ami itt bűn! -De jó lenne - borzongott bele a Lány. Kacsacsalád úszott keresztben előttük a vízen, a hím nyaktollai kékek, zöldek, pirosak voltak. Elől úszott a kacsapapa, mögötte a kacsamama, s a kacsamama mögött a kicsi kacsák. Sárgarigó szállt le melléjük a gyepre, félrehajtott fejjel nézett rájuk. Könnyű szél kerekedett, táncba kezdtek az öreg fák friss, élénk-zöld levelei. S, mintha a szél súgta volna az ötletet, megszólalt a Lány. -Van egy Ajtó. Azon túl a Fordított Világ országai vannak. Ha átmegyünk...minden dolog szabad lesz, ami most tilos! -Keressük meg az Ajtót! - mondta a Fiú. Mielőtt beléptek volna, megálltak egy pillanatra, a Fiú a Lány szemébe nézett. -Biztos vagy benne, hogy jó ötlet? -Biztos. -Akkor ne habozzunk! Áthaladtak a bejáraton, körülnéztek. Csodálkozva látták, hogy ugyanott vannak, ugyanabban a városban. Semmi nem változott. Ott volt a tó, a park, a fák a virágok. Még a kacsacsalád is ott úszott keresztben a sétány előtt a vízen. -Fura - mondta a Lány. -Nem változott semmi. Ez a Városliget! -Igen! De nézd csak! A szomszédos padon fiatal pár ült, pont olyanok, mint ők. Szeretkeztek. A férfi hátát a pad támlájának támasztotta, kicsit lecsúszott, a nő vele szemben az ölében, szétvetett lábakkal, lovagló-ülésben. Ütemesen mozogtak, elragadtatott kiáltások törtek ki az ajkukon. -Hűha! - mondta a Fiú. -Kedvem támadt utánozni őket - mondta a Lány. -Nézzünk előbb egy kicsit körül - mondta a Fiú. Felálltak, elindultak befele a parkba. Ahogy így mentek, mendegéltek, egyszerre csak apácákat vettek észre az egyik tisztáson. Az apácák riadtan menekültek, papok üldözték őket. A papok utolérték az apácákat, letépték róluk a ruhát, leteperték és megerőszakolták őket. Észrevettek egy egyenruhás rendőrt, a rendőr szemük láttára kilopta egy padon ülő néni táskájából a pénztárcát. Egy másik rendőr pedig, éppen ölt, kését forgatta egy földön fekvő, rúgkapáló idős ember hasában. -Fordított világ, fordított világ - ujjongott a Lány. -Gyere, szeretkezzünk itt és most! Körülöttük a gyepen többen is ezt tették. Voltak köztük furcsa párok, férfiak és nők egymással, de fiatal nő öreg férfivel, öreg nő fiatallal, gyerekek, gyerekekkel páronként és csoportban. Egy ősz-hajú nagymama tíz évforma unokájával fajtalankodott, nem messze tőlük aggastyán állt letolt gatyával, előtte térdelt egy egyetemista fiú. -Kipróbálnám a rendőrrel, aki ölt -mondta a Lány szemérmes sóhajjal. -Menj csak. Én a nagymamára vetettem ki a szememet. Olyan izgató, ahogyan a gyerekkel csinálja. Nem volt nehéz beleilleszkedni ebbe e fordított világba. Minden szabad, volt, s minden jól esett, ami szabad volt. Barátaik figyelmeztették őket: nem jár érte büntetés, ha valaki erkölcsösen él, de kinézik a társadalomból, elveszíti az állását, ellehetetlenül, hajléktalanná válik. Teltek az évek. Gyerekeik születtek: Folyamatosan csalták egymást, a Fiú soha nem tudta biztosan melyik gyerek az övé, s melyik más férfié. Szerették egymást, példás családi életet éltek. Gyerekeikkel kora gyerekkoruktól kezdve vérfertőző kapcsolatot létesítettek. Együtt éltek más férfiakkal és nőkkel, nyíltan, biszexuális szimbiózisban, ez volt a társadalmi elvárás. A Fiú a Kormányhivatalban dolgozott, itt hozzájuthatott államtitkokhoz. Egy nemzetbiztonsági titkot eladott külföldre. Az országot idegen hatalmak rohanták le, legyilkolták a lakosság felét. Megdicsérték érte, s előléptették. Öltek, loptak, csaltak, hazudtak. Ez volt a társadalmi elvárás, s ők maradéktalanul megfeleltek ennek. Egy nap aztán azt mondta a Lány a Fiúnak: -Figyelj, menjünk templomba, dobáljuk ki a szentképeket, a keresztet, faragott bálványokat tegyünk a helyükre, s azokat imádjuk! El is mentek, s megálltak a téren a templom bejárata előtt. Fellegek jártak fenn, esni kezdett. Dörgött, villámlott. Egy cikázó nagy villám hatalmas csattanással belevágott a templom tornyába, szikrát vetett odafenn a kereszt. -Nem tudom megtenni - mondta a Fiú. -Elég ebből! Vissza akarok menni a normális világba! A Lány ránézett. Hosszan nézte. Szerette a Fiút. Számára az volt a fontos, ami a Fiú számára fontos volt. -Gyere - mondta végül - nekem is elegem van. Szeretlek. Keressük meg az Ajtót. Szép, tavaszi délután volt. Lágy szellő lengedezett, s kísérte vissza őket a padjukhoz. De a padon már ültek, így kerestek egy másik helyet. Madárdal szólt, méregzöld volt a tó vize, A Vajdahunyad Vár csipkézett falait, tömzsi bástyáit, karcsú tornyait a pad előtt álló fűzfa lelógó lombja takarta. Két hattyú úszott a tavon, egyik elől, a másik mögötte. Bekapták a kenyér-galacsinokat, amiket a partról dobáltak nekik. A Fiú átölelte a Lány derekát, a Lány két karját a Fiú nyaka köré fonta. -Mi most paráználkodunk? - kérdezte a Lány a Fiútól. -Az attól függ, hogy mit érzel - mondta a Fiú. -Érzel vágyat, vagy nem érzel vágyat? -Érzek! - mondta a lány. -És te? -Én is - mondta a Fiú, és megcsókolta a Lányt. Jó, hosszú ideig paráználkodtak ott így egymással, de nem történt más. A délutánból este lett. Amikor éhesek lettek, elindultak hazafelé. A Fiú hazakísérte a Lányt, a kapuban megint paráználkodtak egy kicsit és ez alkalommal kicsit messzebb mentek. Nem árulom el, mi történt, próbáljátok kitanáni! Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz T. Morin alkotást töltött fel Csókollak!- ott is címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Versike című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Stephan von Millenkovich:Enttäuschung : című alkotásho ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Áprilisi eső című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A szívek kövein című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Reményik Sándor: Estére / Am Abend című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Művészvilág című alkotáshoz Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben szhemi alkotást töltött fel Pandémia sokk ( sok ) címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Fáj a fejem című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Reményik Sándor: Estére / Am Abend című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 80. című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Reményik Sándor: Hová / Wohin *** Hová?? *** Haza? Hová?? Hová indu Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 80. címmel ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Fáj a fejem címmel a várólistára ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Mi a baj velem? című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) [...és nincs] című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Virágzó fák alatt című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |