HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1885

Írás összesen: 49086

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-17 16:04:37

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2013-03-08

Fehér hölgy

Régen történt, amikor még voltak várurak. Kissé elhúzódott az esti beszélgetés, ittak is, nem keveset, és éjféltájt Lord Toekphey felajánlotta a vendégének, Duke Marmaduke-nak, hogy aludjon valamelyik vendégszobában. A Duke húzódozott, mert véletlenül nem hozta magával a kedvenc fogkeféjét, de aztán belenyugodott a változtathatatlanba, és nyugovóra tért a nyolcszögletű saroktorony smaragd termében.

Lord Toekphey figyelmeztette, hogy a várkastély úgyszólván tele van kísértetekkel, de nem kell aggódni, mert egyik sem veszélyes. No problem, felelte Duke Marmaduke, nekünk angoloknak egyenesen nemzeti kötelességünk, hogy őrizzük a hagyományainkat. Nekem magamnak is van egy koponyám odahaza, egy félreeső helyiségben, amely hangosan sikoltozik, ha ki akarják vinni a szabad levegőre. - A Lord elismerő fejbólintással nyugtázta a bejelentést. Hát igen, minden jobb angol hercegnek van legalább egy koponyája. Búcsút vett előkelő vendégétől, és visszavonult a konyhába, ahol ez idő szerint aludt, mert valamennyi hálószobát elfoglalták a kísértetek.

Közben a Duke fölvette a vendégpizsamát, és aludni próbált, de egyre jobban fázott. Ez bizony gyakran előfordul huzatos, fűtetlen toronyszobákban, télvíz idején. Mivel nem remélhette, hogy hajnali egy tájban bárki is befűt a kandallóba, először is magára húzta az összes takarót, de még mindig vacogott. Mordizom adta, gondolta a herceg, ha ezt előbb tudom, megiszom a harmadik üveg konyakot is. De mivel nem tudta előbb, nem is ihatta meg, és egy idő után már csak azért sem tudott aludni, mert túl hangosan koccantak össze a fogai.

Ennek fele se tréfa! Fölkelt, és körülnézett, mivel lehetne meleget teremteni. Egy szép nagy medvebőr hevert a sajnálatosan jéghideg kandalló előtt, és a herceg nem sokat gondolkodott - ami nehéz is lett volna, mert a koponyája otthon maradt. Engedve a hirtelen elhatározásnak, felöltötte magára a medvebőrt, itt-ott összekapcsolta a smaragd szobában szanaszét gurult smaragd kapcsokkal. Ez már döfi, állapította meg, hiszen régi igazság, hogy a súly is melegít. Éppen vissza akart csoszogni a smaragd papucsában a smaragd ágyhoz, amikor észrevette, hogy az ajtó kilincse lenyomódik, egyszerre mindig csak egyszer. A hercegben határozottan az a benyomás keletkezett, hogy valaki be akar hatolni az ajtón. Ezért úgy is, mint talpig úri-, izé, barnamedve, megindult az ajtó felé. abban a reményben, hogy a figyelmes házigazda talán utána küldött egy szobalányt, már úgy értem, kizárólag abból a célból, hogy jó alaposan befűtsön neki. Elfordította a smaragd kulcsot, és kitekintett a közönséges, szinte pórias carrarai márvány folyosóra. Mit tesz Isten, nem a szobalány volt, és nem is acélból, hanem valódi, békebeli, ködgomolyszerű ektoplazmából - ó jaj, egy kísértet! A fehér selyembe, vagy még inkább csipkefüggönybe csomagolt hölgy rémülten felsikoltott, aztán ahelyett, hogy egyszerűen átment volna a falon, a bonyolultabb megoldást választotta: leszaladt a lépcsőn.

A nagy sikoltozásra többen is felébredtek, szolgák vagy további szellemlények, ajtók csapódtak, fáklyák gyúltak, lábak dobogtak.

A herceg néhány tőmondatban fejezte ki a véleményét, persze csak halkan, mert a nemesség kötelez, aztán visszavonult, és a medvejelmezzel együtt bebújt a takarók alá. Most már tényleg elaludt, és egészen addig húzta a lóbőrt, amíg el nem jött a villásreggeli ideje. Mivel a Marmaduke-dinasztia mindig is arról volt híres, hogy ápolja a hagyományokat, szép lassan visszavedlett medvéből emberré, és elfoglalta a helyét a legnagyobb zabpelyhes tál mögött.

Lord Toekphey megállapította, hogy vendége kissé nyúzott, és aggódva kérdezte, jól aludt-e. Némileg, felelte a Duke diplomatikusan, láttam a folyosón egy Fehér Hölgyet, és csak annyit mondhatok, hogy gratulálok, igazán szép darab. - A Lord kénytelen volt bevallani, hogy nem az - van egy nagynénikéje, akinek sajnos rosszak az idegei. Telihold idején rendszerint a folyosókon császkál, és már az is előfordul, hogy úgy kellett leszedni a háztetőről. De nem kell félni tőle, nem árt senkinek!

Már jött is a nagynéni, és kísérteties sebességgel látott neki a reggelijének. Képzeljék, milyen rettenetes élményem volt az éjjel, jegyezte meg két nyelet között. Belebotlottam a folyosón egy barnamedvébe - óriási volt, csaknem akkora, mint egy ember!

Ööö, mondta a herceg, hogy időt nyerjen, én is láttam ezt a brummogó kísértetet! De nem kell félni tőle, nem árt senkinek.

Nem harap? - kérdezte a Lady.

Csak amikor eszik, felelte a Duke, és jó nagyot harapott a tükörtojással egybesütött szalonnából.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2013-05-12 15:28:25

canterville-i kísértet aranyos, nagyon szerettem
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8473
Időpont: 2013-03-08 09:57:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hát ez igazán üde, nagyon tetszett, eszembe juttatta a Canterwille Gost-ot, meg Szerb Antaltól a Pendragon legendát.

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Semmi címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télváró című alkotáshoz

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Vázába tuszkolt címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Nyelvem című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a meghallgatás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A fűzek alatt címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)