Egész nap olyan sírós volt az ég, néha pityergett, máskor csak vonulgattak a felhők, csak az ég kékje sehogyan sem mutatta meg magát, olyan igazi enyhe március eleji idő. Az enyhe fuvallatnak is esőszaga volt, a járdán apró pocsolyák képződtek, a fák ágai még kopáran nyújtóztak, csak a fű zöldült erőteljesen. Neki tetszett ez a bő lére eresztett kora tavaszi enyhe idő, s egyedi zöld színén megakadt a szem, a lábak is gyorsabban kopogtak a járdán, mintha némi remény költözött volna a szívekbe, már ettől a parányi idevarázsolt színfolttól is.
Kedvetlenül, tétován indultam el, az égre néztem, hátha mégsem esik, nincs kedvem visszamenni az esernyőért, pedig sok elintéznivaló szakadt rám hirtelen, nem is csoda, hiszen egy hétre kivont forgalomból az influenza. Még most is erőtlen vagyok, már nem is az esernyő a legnagyobb gondom, azon tűnődöm, elinduljak-e egyáltalán, futja-e az erőmből a sorban állásra, várakozásra a hivatalokban. Még az egészséges embernek is komoly megpróbáltatást okoz, tudom jól, hát még ilyen legyengült szervezetet milyen hamar kiállít a sorból. Nem veszem magam komolyan, elindulok. Mindig gyalog járok, most elgondolkodom, hogy buszra szálljak-e, aztán mégis a gyalog utat választom. Kell egy kis séta a friss levegőn, mentegetőzöm. Hol látsz te itt friss levegőt? - kérdezem, ugratom magam, ezzel is leplezve kissé bizonytalan lépteimet. Mindig a hosszabb utat választom, csendes kis mellékutcákon suhanok végig, nem számít mennyire kerülő az út, csak kerüljem a szmogot, amennyire lehet, a lábaim jól bírják, nem kímélem őket...
Most ez is gondot okoz, alig teszek meg néhány száz métert, máris leülök az első padra erőt gyűjteni. Szemerkélni kezd az eső, szétnézek az égen, látom a hatalmas fekete felhőgomolyt közeledni. Mi lesz ebből? Mégis csak kellett volna az az esernyő. Vissza kell mennem érte... még tétovázom, aztán eldöntöm, s indulok visszafelé. Zuhogni kezd. Mire elérem a ház kapuját a hajamból is csorog a víz. Az emeletre már alig tudom felvonszolni magam.
A lakásba érve ledobom a kabátom, lerúgom a cipőm, előkapok egy törölközőt, amivel a hajamat törölgetem, fejemre csavarom, s elnyúlok az ágyon...
Már csak egy takaró kellene, de nincs erőm felkelni, még szerencse, hogy jó meleg van a lakásban.
Mit mondjak, jó fejmosás volt... Ezt elintéztem, jól elintéztem!