HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1849

Írás összesen: 47203

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: PecásFeltöltés dátuma: 2013-04-07

Az Alföldről

Nemrégen láttam a tv-ben egy filmet az Alföldről. Ezt a sokszínű, de a kívülállónak egysíkú világot pejoratív értelemben, csak a rossz oldaláról mutatta be a tv. Természetesen, mint sok mindennel kis hazánkban történtek rossz, negatív dolgok is. Maga a Nagy Alföld egy zárt, öntörvényű világ. Ugyanakkor ez a látszólag sík, ,,unalmas" terület nekem nem unalmas, mert ha az Alföldünkre gondolok, akkor megindul a képzeletem. Magam elé képzelem a múlt történelmének küzdelmeit, küzdelmes mindennapjait. máris ,,megtelik" ez a látszólagos üresség. Megelevenedik képzeletemben a már romos csárda, megtelik iszogató betyárokkal éppen úgy, mint az est leszálltával itt átmenetileg szállást kereső és találó utasokkal, vagy a nehéz munkából egy kis esti borozgatásra, pipázásra betérő parasztemberekkel éppen úgy, mint a hajdan az Alföld betyárjaira vadászó pandúrokkal, pusztázókkal. De máris itt a reggel és a ménes, a gulya ébredezik, pacsirta víg dalával a pásztort, a juhászt, a kondást ébreszti és egyből indulnak ki a legelőre. Ilyenkor átmenetileg elnéptelenednek a pusztai falvak, mert csak az öregek, a gyerekek és az asszonyok, maradnak otthon, meg a pap, ahol volt az orvos és a tanító, a postás meg a modern korunkban már kiépülő vasútvonalak miatt a vasutasokká átvedlett parasztnép, hiszen Őket munkájuk első sorban már nem az állataikhoz, hanem a már másik hivatásukhoz köti. Előbb ott végzik el a munkát, de a gyökereiket meg nem tagadva utána visszatérnek az állataik közé. Bár egy faluban laknak, mégis ,,kétlaki" életet élnek. Parasztok és már mégsem azok. De hát a puszta átalakulni is képes és ugyanúgy maga A pusztai ember is. Lehet, hogy nekik már csak kiegészítő foglalkozás az, amit az őseik hivatásukként végeztek, ahol a gyökereik vannak. De a Puszta alatt a Föld maga is mozog, alakul! Itt gyógyvíz, amott meg gáz keres és talál utat a föld felszínére mindannyiunk örömére és ez maga is ,,magával hoz" olyan új foglalkozásokat, amelyek mintegy ,,feszegetik" a régi, megrekedt paraszti társadalmakat, valóságos ,,robbanást" okozva a régi családi kötelékekben. Hiszen a megjelenő új szakmák kinyitják a világot, mivel új igényeket, új lehetőségeket, új és más műveltséget kívánó szakmákat hoznak a Pusztára. Ez magával hozza az egyetemek, a főiskolák alapítását és fenntartását, új települések, új városok kialakítását, megszületését. Tehát emeli a műveltség átlagszintjét, de ez nem jelentheti azt, hogy meg kell szűnni az ősi paraszti foglalatosságoknak! Nem ,,múzeumi tárgyak" Ők, hanem az Ő munkájukra is szükség van! Az új lehetőségekkel csak a paletta szélesedhet, de nem szűnhet meg az ősi foglalkozáskultúra és nem tűnhetnek el az ősi szakmák, mert nagy szükség van rájuk is! DE meg kell tanulni együtt élni az újjal, a fejlettebbel, amelyik éppen a régi paraszti foglalkozásokra épül, vagy arra épülhet, esetleg azokból alakult ki és és fejlődött a mai formájára! A Puszta tehát egyáltalán nem egyhangú még akkor sem, hogyha látszólag annak is tűnik. De a Puszta él és itt semmi sem szab határt a gondolatnak, annak a szabad szárnyalását semmi sem gátolja! A Puszta éppen úgy gondolattermő vidék, mint pl. a hegyek, vagy egyéb más tájak. Csak a Puszta határtalan fizikailag és gondolatokban is! Számomra a szépsége és varázsa ebben a határtalanságában rejlik és mutatkozik meg leginkább! Ezért csodálom és amíg élek csodálni is fogom a magyar Nagy Alföldet, általában az alföldeket, de a mi Nagy Alföldünknek ismerem leginkább a történetét. Többek között innen (is) fakad a vonzalmam iránta!

Pestszentlőrinc, 1999. január 13.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Novemberi című alkotáshoz

Ready alkotást töltött fel A jövő hírnöke 01. címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel N. L. halálára címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 4. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Este van címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Elveszett szonett című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Az albatrosz (Charles Baudelaire) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Az albatrosz (Charles Baudelaire) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)