HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1887

Írás összesen: 49232

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-11 14:20:44

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: Poós GergelyFeltöltés dátuma: 2013-04-18

Létezik-e szabad akarat?

Agykutatók, biológusok, pszichológusok, biokémikusok ma egységesen azon az állásponton vannak, hogy emberi agyunk neuronhálózata által létrejövő tudat képzeli önmagáról azt, hogy szabad akarattal bír. Állítják, hogy agyunk egy sor - fizikai, kémiai, biológiai, genetikai - korábbi és jelenlegi hatás alatt áll, hatnak rá a fizikai, kémiai, biológiai, genetikai törvények és folyamatok, így a tudat képzete a szabad akaratról lényegében hamis. Azt mondják, tudatunk csak követi az agyunk cselekvését, valójában befolyásolással nincs rá. E tétel szerint tudatunk az igen bonyolult és fejlett neuronhálózatunk terméke, az agy készít tudatot, s így a tudat, s a szabad akarat sem objektív, hisz az a neuronhálózat működésének egy mellékterméke.
Ha a tudomány azt gondolja, hogy az ember biológiai életénél nem több, akkor csupán azt a biokémiai és bioelektromos mechanizmusok alapján működő agyat vizsgálhatja, mely azt a tudatot szüli, amivel önmagát és a világot megismerheti. Ennél nem többet. Ennél tovább nem megy hisz - tételei alapján - csak az valóságos, amit vizsgálni és megmérni tudunk. Szabad akarat nincs, agyunk produktuma - a tudat - megtéveszt minket, azt hiteti el velünk, hogy elhatározhatunk, dönthetünk, választhatunk, ám e szabadnak vélt tevékenységek mögött voltaképp agyunk neuronhálózatának biokémiai folyamatai figyelhetők meg csupán.
Ha ennél nem véli többnek magát az ember, akkor ezzel elismeri, végső helye és nyughelye a kozmosz, létezésének egyetlen és befejező színtere ez, s így elfogadja, hogy a halállal, biológiai élete végeztével: megsemmisül.
Mit is eredményez ez? Valami olyasmit, ami ma a világban tapasztalható. Ismerős - a médiában rengeteget hallható - szólamok juthatnak eszünkbe. Élj a mának, élj önmagadnak, önnön céljaidnak, bontakoztasd ki tehetségedet, szórakozz, politizálj, keress sok pénzt, vásárolj, fecsegj, légy sikeres, próbálj boldog lenni, hisz egyszer élsz és rövid időn belül nem vár más, mint a biológiai megsemmisülés. Életednek sem értelme, sem értéke, sem célja nincs, mert biológiai életeden túl nem vár más. Ha pedig nem több az élet, akkor szabad a vásár, szabad a rablás, megengedett az élet és a másik emberi személy kifosztása, meggyalázása, sárba tiprása. A szabad akarat sem az aminek eredetileg gondoltunk, sőt agyunk megelőző döntéseinek elviselői vagyunk. Megengedett tehát az értékek és nemesebb célok lefokozása, megsemmisítése, mert magasztos, világon kívüli cél nincs. Nem is lehet, az is csak agyunk neuronhálózatából fakadó tudatunk illúziója. Nem kell megigazolnunk, nincs morál, nincs üdv, az élet felfalásán és kizsákmányolásán kívül nincs egyéb élni-, és tennivaló. Ó, szörnyű világ!
De térjünk vissza a szabad akarathoz. Determinált vajon a körülöttünk lévő valóság, így az ember is, vagy az emberi személy szabadon dönthet életéről, sorsáról? Egy istenség, vagy a fizika törvényei miatt, eleve előre elrendelt-e minden, vagy nem?
A tudomány az emberi agy működésével próbálja bizonyítani, hogy nincs szabad akarat, hisz a tudatot létrehozó agy is a fizika törvényeinek engedelmeskedik, így szükségszerűen determinált. A szabad akaratban hívők a tapasztalati tényekre hivatkoznak, azt mondják, az ember élete során, a mindennapokban, a kisebb vagy nagyobb volumenű döntéseikor igenis képes önállóan határozatot hozni.
Ha a determinizmus fennállását bizonyítani tudnánk, az totális nihilizmushoz, teljes kiábrándultsághoz és közönyösséghez vezetne. Remélem tudjuk és értjük miért. Magyarázni sem szükséges. Ha azonban cáfoljuk a determinizmust, és hiszünk a szabad akaratban, azzal az emberi személy felelősséget és méltóságot nyer.
Az archaikus hagyomány szerint mivel mi magunk eredetileg szellemi lények vagyunk - hasonlatosak az istenséghez, hisz ő önmaga saját képmására formált minket - eredetileg is szabad akarattal bírtunk és bírunk ma is. Az istenségtől kapott legnagyobb ajándék, mellyel létezésünk igazi méltóságot nyert az épp a szabad akarat. E nélkül nincs valódi élet. Az ember e szabad akarata által hozta meg azt a döntést, aminek mai létezésben betöltött helyét és állapotát köszönheti. Ez az "első" döntés az ok, hogy ebben a világban, e keretek között élünk jelenleg. Ezt magunk akartuk, magunk szültük, magunk teremtettük, mert az ajándékba kapott létezésről kimondtuk "ez az enyém". Ez a döntés önzést, kapzsiságot, mohó vágyat szült, s az ezekből fakadó minden olyan bajt, amit ma a világban tapasztalatunk. Zavarodottságot és zűrzavart. Önálló, énközpontú életet, az élet jogtalan bitorlását.
Pedig a létezés valójában nem a mienk, így nem is akarhatjuk azt magunkénak. Az emberi élet feladata, mely igazán tőle függ, szabad akaratától, hogy az ajándékba kapott létezés magunkénak való tekintését feladjuk, elengedjünk mindent, mert a határtalan, befoghatatlan, végtelen létezés úgysem lehet a mienk, épp definíciója okán nem. Ezt birtokolni nem lehet, csak elfogadni és szétosztani. Az istenség saját létét is ekként osztja szét, hogy létrehívott létezőinek életet adjon.
Szabad akaratunk bizonyos, az ember Istentől kapott méltósága leginkább a szabad akaratban áll. Ha nem így lenne életünk egy fabatkát sem érne. A szomorú az, hogy vannak olyanok, akik azt próbálják bizonygatni, hogy ez nem így van. Kérdezzük magunktól az igazságot.... Mi feleljünk, megoldást sose másoktól várjunk.

2013. április 18.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Poós Gergely
Regisztrált:
2008-03-05
Összes értékelés:
398
Időpont: 2013-04-21 20:24:27

Kedves Norton, neked is köszönöm, hogy elolvastad!
Üdv,
Gergő
Alkotó
Regisztrált:
2012-12-08
Összes értékelés:
249
Időpont: 2013-04-21 19:07:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nekem is nagyon tetszett, mert elgondolkodtató írás. Olyan kérdéseket vet fel, hogy létezik-e sors, irányíthatjuk-e az életünket, vagy mindent csupán a körülményeink határoznak meg? Visszahatnak-e ránk a cselekedeteink, létezik-e igazság, és a többi. Gratulálok, tartalmas témát választottál.
Alkotó
Poós Gergely
Regisztrált:
2008-03-05
Összes értékelés:
398
Időpont: 2013-04-21 15:46:36

Örülök, hogy olvastad, kedves Bödön!!!
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8543
Időpont: 2013-04-19 09:19:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Jó téma, nagy érdeklődéssel olvastam! Én egyébként úgy tudom, hogy a tudat szabadságát a materialisták se tagadják. Bár az agy anyag, az agytevékenység eredménye, "terméke" a tudat, már szellemi dolog. Az alkotó munka, a művészeti tevékenység megléte ezt látszik igazolni. Az a megállapítás, hogy "a tudomány az emberi agy működésével próbálja bizonyítani, hogy nincs szabad akarat"..." stb vitatható, egyrészt nekem nincs tudomásom arról, hogy bármelyik tudomány-ág ilyesmit állítana, másrészt a "tudományról" általánosságban mondani valamit nagyon nehéz, majdnem lehetetlen. DE: nagyon tetszett az egész, a stílusa, a felépítése, a logikája, stb.

Legutóbb történt

bűvölet bejegyzést írt a(z) Veled című alkotáshoz

bűvölet bejegyzést írt a(z) Veled című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, VI. - igazán befejező rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

Szem Eszkör bejegyzést írt a(z) Akarom (5/5) című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Friedrich Logau:Eitelkeit című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Spruchgedicht von Friedrich Logau címmel

sailor bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

történetmesélő bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Kitti címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Emlékek a padláson című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent ajándéka című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)