HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48857

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: majusfaFeltöltés dátuma: 2013-04-27

Az én vonatom

A semmi fogságából magamat kitépve,
végtelen küszöbén tétova létem fogódzót keres.
Esdeklőn nézek, de csak fintorog a Van, méltatlan dühöng:
Ez miért jött, nincs már szabad hely!

Csak meghúzom itt magam! - szégyenem szűköl -
én gáncsot nem vetek, azt sem tudom, hogy kell!
Egy próbát megérsz! A délceg vigyorgó erény
port rúg az arcomba, s a lihegő tüneménybe ölel.

Dobbanó ereim, muzsikát zsibongnak,
szemtelen látomás örvénye zizeg:
Jogom van a létre, maradhatok végre,
sorsom lesz nekem is, már kattognak a sínek!

Csak lassít a süvölvény, már ugranom kéne,
csupa-ránc sors pisszent: saját felelősségre!
...és fut a szél, gőgicsél, vasakon fütyül.
A fogódzót megkaptam, én tapasztalatlan.

Csak éhes ne lennék, és ez a rengeteg kellék,
rám aggatott emlék, mások kacatja ne húzna úgy!
Megszokások tára, legyen abraktarisznyája Pegazus csikajának?
Dohogj te gép, dohogj, veled dohogok!
Mást akarok, mást akarok!

Körülöttem szépek, tán ezrek is élnek, de
tömeges magányuk hőkölni késztet:Jó vonatra szálltam?
Megköveznének-e, ha sminkjüket lemosnám,
s ott állnának pőrén, ránc, ránc hátán mindegyikük bőrén?

S azoknak ott, kik szembe robognak, kél-e kedvük
pazarolni percet... de hiába merengek,
nem lassítanak, hogy hallják, húrjaink mit pengnek.
S mi maradunk dacos düheink buta árnyékában.

*
Állomások várnak, remények szállnak!
Talán a káoszból rendre ős álmom toppan,
s nem kérdezi honnan, merre futnak sínek,
bezárjuk a fülkét, miénk lesz-e sziget!

Odakünn, kártyázzák csak el a világot!
Tombolán bombát, divatokat rondát adjanak, vegyenek!
Nem nyitunk házalónak ajtót, vacakot mulandót
lelkünkre nem veszünk, csak hisszük,
hogy a párhuzamosok egyszer összeérnek.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
444
Időpont: 2013-05-13 20:35:44

Kedves Kankalin!
Örülök, hogy biztatsz, hogy szerinted idővel egyre jobban versnek lesz nevezhető, amit én versnek képzelek. De most hirtelen eszembe jutott a válasz arra, amit elsősorban hibámul rósz fel. Az én olvasatomban, a rím, és a szótagszám, (ritmus, zeneiség) csak dísze a versnek, alkalmazva őket szép verset írhatunk. Hát én valahogy megijedek, ha szépen zengnek a rímek, és a forma is... Voltak ilyen próbálkozásaim! Jó verset szeretnék írni egyszer, nem szépet! Lehet csúnyácska is, de a belbecs (tartalom) adjon neki tartást, tegye olyanná, hogy megálljon az olvasó egy percre, és érezze, talált valamit, amit nem akar elfelejteni. (Erről jut eszembe, a csúnyát egzotikus szépségnek titulálják, ha elnézők akarnak lenni vele, úgy hogy...) Írok itt nagyképűen, de azért csendben bevallom, ezt is, mint sok másikat, még nagyon sokáig javítgatom ám.:)))))))))
Baráti üdvözlettel Károly... ,vagyis hogy Májusfa))))))))
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6722
Időpont: 2013-05-12 19:52:50

Szia májusfa! :)
Adhatnék osztályzatot, de nem fogok, mert az a véleményem, hogy ha ilyent tudsz írni, akkor bizony fejlődőképes vagy.
Azért tetszik a versed, mert az utazgatásokat én is kedvelem, örök téma. Idén a nagyar érettségiben is megjelent. :)))
Versed tartalma nagyon komoly. Technikailag még fejlődnöd kell, mert a szótagok száma és a rímek tisztasága javítható, viszont örülök, hogy feltetted, mert fejlődést mutatsz.
Szerintem bátran írj verseket, jól áll neked! :)
Szeretettel: Kankalin
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
444
Időpont: 2013-05-01 20:41:58

Kedves Val'!
Ezt jól a fejemre olvastad!Mennyire igazad van!De azért hidd el, én már kinőttem a mókuskereket, bizonyítja az is, hogy van már vonatom. Ha jól belegondolunk, álarc mögé sem passzióból bújnak az emberek, inkább a félelmeik leplezése készteti őket. Persze, ha ottfelejtődünk a" ...dacos düheink buta árnyékában."akkor menthetetlenül a semmibe visz az a vonat. Azért megjegyzem, aki lélekkel ír, az hiába szeretne álarc mögé bújni, mert az akaratlanul is pőrére vetkőzik. A rímek? Jaaa! Hát ezek nem olyan rímek, mint amilyeneket az igazi rímfaragók szoktak alkotni. Te, ezek olyan tolakodó rímek! Még be sem fejezi az emberfia a mondatot, és már oda is pofátlankodik egyik másik. Nem szoktam kitörölni őket, mert hát ingyért vannak! Potya dísz.( Most megpróbálok kicsit belehúzni, hátha sikerülne odaérnem abba a végtelenbe, mert nagyon kíváncsi vagyok ám, hogy tényleg ott összeérnek azok a fránya párhuzamosok?)
Üdvözöllek Károly
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
444
Időpont: 2013-05-01 20:03:35

Kedves sailor!

Sok érthetetlen dologba botlunk életünk során. Egyik ilyen,hogy a tömegben is magányos lehet az ember. ...és még mennyi furcsaság!

Üdv. Károly
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-18
Összes értékelés:
171
Időpont: 2013-04-30 21:38:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Talán túlzás, de a vonat zakatolása és a Te érezhető zaklatottságod kellően összefonódik, és száz érzésben is csak egyet keresel, azt, amiben mégis tiszta maradhatsz.
Valamennyiünknek van egy saját szigete, ahol minden lehetséges, hol a számunkra fontos mind létező alakot ölt.
... és a természetes feltételezésed, hogy mások is küszködnek ilyen "kínnal", bár álarcot viselnek, és mást mondanak, pedig mindaz, amit te természetes igényként megfogalmaztál, mind láthatóvá válna, ha oda a máz róluk.
Megfogott a sok belső rím, mit sejtem, nem készakarva alkottál, mégis keresetlenül a helyére került.
Igen, egyszer minden párhuzamos találkozik a végtelenben, hiszem! 

Üdvözöllek:

Val'
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-18
Összes értékelés:
171
Időpont: 2013-04-30 21:37:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Májusfa!

Versben alig jártasként mindössze a sorok keltette érzéseimre támaszkodom, amikor apránként, pár sorban kicsi kéznyomot hagyok.
Sosem teljes egyetlen emberi élet sem, s gondolatban, tettekben azért indulunk útnak, mert valami kevesebb, valami hiányzik, ami eddig volt, lehetett vagy épp kéznyújtásnyira arra vár, hogy a "kezünkbe vegyük".
Valahol azt érzem, egy kör közepén állsz, körbefog Téged a világ olyan darabja, mi nem más, mint az az átok mókuskerék, miből kilépni nem tudhatunk, bár minden ízünkben arra törekszünk. Néha önnön-magunk vagyunk gátjai, hogy teljessé lehessen az apró milliő, ami örömet ad, néha visszahúz a makacs ragaszkodás a megszokáshoz, a felelősségérzet másokért.
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
4053
Időpont: 2013-04-30 21:23:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves majusfa!

"Körülöttem szépek,tán ezrek is élnek,de
tömeges magányuk hökölni késztet.Jó vonatra szálltam?"

Sokat,nagyon sokat mondanak a sorok!
Gratulálok:sailor

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Kell még lennie! című alkotáshoz

Magdus Melinda alkotást töltött fel Rozsdabarna sziklaszirt címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Azt hiszed felnőttél című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) memóriazavar című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Hazugság című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel memóriazavar címmel a várólistára

Szem Eszkör alkotást töltött fel Essz levele (7.fejezet) címmel a várólistára

Erdős Anita Andrea bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Nem akarok már mást című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi gondolatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti régi lombok! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)