HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44946

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2013-05-07

A nagybetűs ÉLET 5/4.rész

Ismét eltelt öt év!
A négy barátnő 33 éves. Rohan az idő!
Mivel a barátnők mindegyike megfordul Zsófi szalonjában, így jóformán mindegyik, friss információkhoz jut, régi barátnőivel kapcsolatban. Tudták, hogy Zsófi szült még egy kislányt, aki most már három éves. A nagyobbik viszont már hatodik osztályos, még mindig Ágnes iskolájában, aki végig vezette a négy osztályon, azután ő is szülni ment. Kisfia jelenleg másfél éves, de már úton van a következő baba, mert nagyon szeretnének egy kislányt is Danival. Eszter házassága romokban hever. Olyan se veled, se nélküled házasság. Hédi vígan éli világát a fővárosban, s teljesen elégedett a sorsával.

Verőfényes júliusi nap volt. Csak úgy szikrázott a nap, igazi kánikulai hőség. A presszó kerthelyiségében egy satnya fácska némi árnyékot vet az asztalra, ahol Zsófi helyet foglalt, de ő kért egy napernyőt is, hogy ne kelljen senkinek szenvednie a tűző napon. Jöttek a többiek is sorban: Ágnes, majd Hédi, végül Eszter érkezett. Ágnes azonnal észrevette, hogy Eszter mennyire megöregedett, vagy csak kimerült, fáradt, még inkább megviselt, talán a házassága körüli hercehurca következményeként.
Helyet foglaltak, jó hideg limonádét kértek, és persze nem maradhatott el a konyak sem Hédinek.
- Ebben a hőségben? - méltatlankodik Zsófi - hogy tudsz töményet inni ilyen pokoli hőségben? -
válaszra sem várva, gyorsan Ágnes felé fordult.
- Hogy van a baba? Megsimogathatom? - s óvatosan helyezi kezét Ágnes pocakjára. Azonnal érzi tenyerével a rúgást, felkacag... - Eszter, tedd csak ide a kezed! Ez futballista lesz Ágnes, akárki, akármit mond.
- Eszter is ráhelyezi a kezét, érzi a rúgást, kedvesen, érzelgősen elmosolyodik.
- Mennyire szerettem volna én is még egy gyereket... Milyen felemelő érzés, jaj Ágnes, úgy örülök neked! - mondja, és könnybe lábad a szeme. - Mikorra várod, bocs, várjátok?
Szeptember közepe táján érkezik... remélhetőleg! - Ágnes boldogan mosolyog. Szeretné valahogy Esztert megvigasztalni, de nem talál szavakat. Majd hirtelen Eszter Hédihez fordul.
- Te mindig konyakot iszol? Mi benne a jó?
- Nem értitek ti ezt, ez a gazdagok itala! Finom francia konyak... nincs is ennél jobb?
- Akkor nyilván mindig ugyanazt a márkát iszod. Ugyan melyiket kedveled ennyire? - kíváncsiskodik Eszter.
- Mire mész vele, úgysem ismered, nem is iszol. Egyébként a Courvoisier francia konyak a kedvencem, neked nyilván semmit sem árul el.
- De... azt hiszem mindent elárul!... - mondja Eszter, s szemlátomást egyre idegesebb lesz.
Ágnes is, Zsófi is észreveszi, csak Hédi nem. Ő még szívesen fecsegne a konyakról, amit annyira szeret, de Zsófi hirtelen másra tereli a szót.
- Te, Ágnes egyáltalán mikor kezdesz te újra tanítani? Mégis mit gondolsz, mi lesz az én Nórikámmal, ha te folyton csak szülsz, meg megint csak szülsz...?
- Hány éves is most a kislányod? Három, három és fél. Nem kell kétségbeesned, éppen mire iskolába indul akkor kezdek újra dolgozni. Remélhetőleg elsősöket kapok. Ne aggódj szólok idejében. Elintézem! - Zsófi megnyugodva Eszterhez fordult.
- Tudod te mennyire szerette Lilike Ágnest. Hú, már kezdtem nagyon féltékeny lenni rá, amikor még tanította, jobban szerette őt, mint engem. Hallod te ezt? Hahó! Eszter! Hol jársz? - s kezével csapkodni kezdett Eszter szeme előtt.
- Jaj, de elbambultam! Ne haragudj, hallottam ám minden szót, tudom, hogy csak viccelsz.
Egyébként nem csodálom. Ágnest mindenki szereti.
- Na, azt mondjátok meg, hogy ki hová megy nyaralni? Gyönyörű nyár van, bizonyára csodálatos helyekre mentek! - Ágnes kapott a szón.
- Hát persze, ilyen pocakkal nyaralni! Nem szánom már rá magam hosszú utazásra. A nagyszülőknél nyaralunk az idén. Dani szülei közel laknak az Őrséghez. Oda fogunk kirándulgatni. Az nekem is jót tesz, meg a kis Robinak is. Azután meg haza megyünk az én szüleimhez. A fontos, hogy együtt leszünk mindannyian egész nyáron. Sétálunk nagyokat, pihenünk, Dani hempereghet Robival, játszhat amennyi jólesik... Szerintem klassz nyarunk lesz... no meg a nagyszülőket is megörvendeztetjük egy kicsit.
- Úgy irigyellek Ágnes! Annyira boldognak látszol! - mondta Zsófi - Mi már öreg házasok... mi is kicsit haza megyünk, aztán ott hagyjuk a lányokat egész nyáron anyámat fogják boldogítani. Mi meg jövünk vissza gürizni. A szalont nem hagyhatom itt hosszú időre, meg Tomi is jó ha két hét szabadságot kap. De majd megpróbálom kicsit feldobni a házasságunkat, amíg nem lesznek itthon a gyerekek. Hátha megfiatalodunk egy kicsit! - kacagott Zsófi a saját tréfáján. Merthogy más nem kacagott. Eszter a könnyeivel küszködött, Ágnes minden idegszálával rá figyelt. Hogyan kérdezze meg, hogy mi baja, amikor tudja, hogy baj van a házasságával... mit lehet tenni, töprengett. Hédi semmit sem vett észre ezekből a jelekből, most éppen belefogott nagy lelkesen, hogy hová utazik a nyáron.
- Én a francia Riviérára készülök a jövő héten... legalább három hétig maradok...
- Adriano is ott lesz? - kérdezte Zsófi, némi éllel a hangjában.
- Nem! - szólalt meg váratlanul Eszter - Gáborral megy! - Hirtelen állt be a csend az asztalnál.
Mindenki izgatott lett, Ágnes és Zsófi hol Hédire, hol Eszterre nézett. Esztert végtelen nyugalom szállta meg. Hédi ideges lett, gyorsan előkotorta cigarettáját, rágyújtott. Igyekezett senkire sem nézni. Eszter szemlátomást kezdte élvezni a pillanatot. Még egy ideig nem szólt, de le sem vette a szemét Hédiről. Zsófi próbálkozott, elkezdett valamit dadogni... Akkor szólalt meg Eszter újra.
- Ne fáradj Zsófi! Ideje, hogy kiteregessem a kártyákat... Összeállt a kép, nem igaz drága barátnőm? - fordult Hédi felé, s most már farkasszemet nézett vele.
- Gábor a jövő héten Franciaországba megy hivatalos útra. Körülbelül három hétig marad. Micsoda véletlen, ugye? Gábor is Courvoisier konyakot tart otthon, de együtt szokott veled konyakozni... nálad... igaz kedves barátnőm? Nem értem miért nem mersz most a szemembe nézni?
- Mert ostobaságokat hordasz itt össze, azért... - mondta Hédi és egyenesen Eszter szemébe nézett.
- Már régóta tudom! Azt is tudom, hogy öt évvel ezelőtt, amikor itt ültünk, s te a szeretődről meséltél, akkor már Gáborról meséltél. Egyébként hiába is tagadnád, Gábor mindent beismert.
- Jó... akkor még nem tudtam, hogy Gábor a te férjed...
- De akkor megtudtad, és azóta egyfolytában tudod. Én meg elhittem, hogy a barátnőm vagy!
Ilyen ostobát mint én... Egy szajha vagy, a legundorítóbb fajtából... - most már reszketett az idegességtől. Nem, nem szabad elsírnia magát. Ezt az elégtételt nem adja meg Hédinek. Nem, nem, soha! Látta amint Ágnes keze megindul felé, látta amint Zsófi felugrik és felé tart... Ne, ne, mert elbőgi magát... Erőt vett magán... intett Zsófinak, hogy üljön le, elhúzta a karját Ágnestől, s újra Hédi szemébe nézett. Az, zavartan bár, de állta a pillantását.
- Ne hidd, hogy haragszom... kidobtam Gábort a lakásból, most már a tiéd. Azt hiszem össze is csomagolt, mire hazaérsz ott lesz nálad. Élj vele boldogan! És igyátok le magatokat együtt a sárgaföldig az áldott Courvoisierből! - mondta és gyorsan kapkodta össze a holmiját.
- Eszter, ne butáskodj, azt nem lehet. Én tényleg nem tudtam, hogy Gábor a te... Bocsáss meg... Tudod, hogy nekem férjem van! - mondta szinte esdeklő hangon Hédi.
- Az a te bajod drágaságom, itt az ideje, hogy megoldjad a problémáidat. Egyébként, nekem már nincs férjem... Ég veled! - fogta a táskáját, s indult. Ágnes is felugrott, s ment Eszter után. Egy pillanatig Zsófi tétovázott, azután ő is felugrott és futott két barátnője után. Köszönés nélkül távoztak. Hédi kétségbeesve kiabált utánuk, hogy legalább Zsófi ne hagyja cserben.
- Zsófi, hééé! Gyertek vissza... beszéljük meg... Eszter... Ágnes... Zsófiii...! - mondta elcsukló hangon, és sírva borult az asztalra.


Folyt. köv...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2014-01-29 19:27:53

válasz efmatild (2014-01-28 15:26:58) üzenetére

Drága Matild!

Mi jöhet még?
Megtudod, ha elolvasod az utolsó részt is.:)
Köszönöm, hogy itt jártál.

Sok szeretettel!
Ida
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
364
Időpont: 2014-01-28 15:26:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Nagy meglepetés volt számomra ez a harmadik ötéves találkozó! Most, hogy kiderült Hédi Eszter férjének a szeretője, mi jöhet még?
Gratulálok!
Sok szeretettel: Matild
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2013-05-18 20:54:44

válasz Selanne (2013-05-18 13:34:17) üzenetére

Köszönöm, Marietta, már csak a finálé maradt hátra.

Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8290
Időpont: 2013-05-18 13:34:17


Olvasom, hát zűr nélkül nem maradt az írás! :-)

Marietta
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2013-05-12 23:46:06

válasz T. Pandur Judit (2013-05-11 20:22:56) üzenetére

Örülök, hogy tetszik, kedves Judit!

Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4422
Időpont: 2013-05-11 20:22:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Nagyon jó történet! Kíváncsi vagyok a befejezésre. :)

Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2013-05-11 16:32:45


Szia Zsu!

Azt hiszem, jól sejtetted...:)
Magam is kíváncsi vagyok, milyennek látod a befejező részt.
Köszönöm az olvasást. Nagyon örülök, hogy tetszik.:)

Ölellek
Ida
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2013-05-10 16:00:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ida !

Szinte éreztem, kíváncsi vagyok az utolsó részben, hogyan alakul a lányok sorsa.
Gratulálok:) Tetszett !

Szeretettel olvastalak: Zsu
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5056
Időpont: 2013-05-10 09:39:21

válasz oroszlán (2013-05-09 16:28:13) üzenetére

Kedves Ica!

Köszönöm, hogy feláldoztad a délutánod, hogy elolvasd az írásom, annak viszont nagyon örülök, hogy szép délutánt szerezhettem vele.
Az a bizonyos nagybetűs már csak ilyen, küzdelmekkel, fordulatokkal teljes...
A befejező rész várólistán van, ma már az is olvasható lesz.

Ölellek!
Ida
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6346
Időpont: 2013-05-09 16:28:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Nagyon olvasmányos ez a rész is. Szép délutánom volt amíg olvastam, egyben a négy részt.
Ilyen az élet, sokan vagyunk és sokfélék. Éppen ezért nem botránkozom meg, senki felett nem mondok ítéletet, nem tudni ki miért?
Remek írásodhoz szeretettel gratulálok és várom a befejező részét: Ica

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Élekvesztő című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Fecnikre dörzsöltem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Az írás nekem című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Ki valakit címmel a várólistára

Munkácsy bejegyzést írt a(z) Ha olvasod verseimet című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Emlékvölgyem című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/19 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tűnődöm című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Hárman az asztalnál című alkotáshoz

Delory Nadin alkotást töltött fel Az írás nekem címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)