HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47769

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: PecásFeltöltés dátuma: 2013-05-27

Gondolatok az elmúlásról

Az elmúlás egyike az olyan fogalmaknak, amelyeket az ember az eszével megért, talán meg is tud magyarázni, de a szívével felfogni sohasem tudja igazán. Az elmúlás a legdemokratikusabb dolog, hiszen a mohó szájával felfal minden élőt. Felfalja a gonoszt, felfalja a jóságost, bekebelezi a sértőt és a sértettet, bekapja és lenyeli a kis virágot a réten ugyanúgy, mint a mögötte tekergőző gonosz mérges kígyót, vagy a vadra leselkedő ragadozót éppen úgy, mint annak a prédaállatát. De a lelket az elmúlás eszköze, a halál sem tudja lenyelni. Az belénk kódolva él tovább. Az ősök emlékezete a mi szívünkben, az eleink tulajdonságai a mi sejtjeinkben élnek tovább és akaratlanul is adjuk mindezeket tovább mi magunk az utánunk következőknek kiegészítve a mi saját tulajdonságainkkal, lelkünk termékével, a szellemünkkel. Az élet örök, benne egy-egy emberi, állati élet csak egy rövidebb-hosszabb állomás. Hogy ez alatt az idő alatt, ameddig az élet nagy folyamatában részt veszünk, vagyis ameddig a mi állomásunkon áll az élet vasúti szerelvénye, mi hogyan élünk, mit alkotunk, milyen életszínvonalat alakítunk ki a magunk és az utódaink számára, ez nemcsak a mi kizárólagos felelősségünk és feladatunk, hanem a környezetünké is. Mi is hatunk a környezetünkre, de az is hat miránk. Van, amikor mi magunk vagyunk a gyengébbek és a környezet rossz irányba állítja előttünk a váltót, de van, amikor mi magunk is képesek vagyunk felülemelkedni a környezetünk néha meglévő szellemi sivárságán.! Pláne, hogyha mintegy lámpásként képesek vagyunk másoknak is mutat az egyetlen, igaznak vélt utat. Éppen ezért ér bennünket nagyon nagy kár akkor, hogyha egy-egy ilyen lámpás kihuny, egy-egy ilyen ember megszűnik számunkra létezni. Meghal. De az élet megy tovább. Ő is beépül génjeinkbe, minden jó cselekedetünkbe és így marad velünk és a jövendő nemzedékekkel.Mindaddig, ameddig az élet tart, vagyis örökké.

Budapest, 1996. február 27.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8245
Időpont: 2013-05-28 08:19:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Perpetuáció? Igen, de meddig?! Ez is véges, mint az "utókor emlékezete" Gondolatébresztő gondolatok! Tetszett! Üdv. én

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Nyugodt vagyok... címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) JelMeztelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Élet írta lap (idősekről) című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egyhangú című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nyírfák alatt című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság II. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Közhelyek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Lábad nyomán nyár sompolyog... című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ma már, s mégis... című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Nincs időm című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Randevúk (I.,II., III.) címmel

alberth bejegyzést írt a(z) Éjjeli hangverseny című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)