HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 128

Tagok összesen: 1888

Írás összesen: 49215

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-06 14:57:56

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2013-07-27

Eszembe jutott - Occam borotvájáról

Entia non sunt multiplicanda praeter necessitatem.

Nakéremalássan, ez az a mondat, amelyet William of Ockham franciskánus barát biztosan nem írt le soha. Ezt annál biztosabban állíthatom, mert konteósok (és a konteók ellenzői) évtizedek óta bogarásszák a szóba jöhető írásokat, de éppen a leghíresebb nem akar előkerülni.

Van olyan, hogy kabátlopási ügybe keveredik az is, aki egész életében csuhát viselt, és még az a csuha se volt mindig biztonságban, mert Vilmos barátot 1328-ban találták eretnekséggel vádolni, és az ilyen ügyekben az amúgy könyörületességéről és jóságáról méltán híres egyház nem ismerte az engedékenységet. Történt pedig mindez Avignonban, ahol a vélt vagy valódi eretneknek csak egy opciója volt: marad, és akkor elveszti a fejét, vagy fejvesztve menekül, amíg lehet. Vilmos ezt a második alternatívát választotta, elszelelt Avignonból, és a halála után alig tizenkét évet kellett várnia ahhoz, hogy VI. Innocent pápa felmentse a vád alól.

Én bizony nem tudom, mit kifogásoltak Vilmos barát tanításaiban, egyrészt mert nem Oxfordban tanultam a teológiát, másrészt meg nem is érdekel. A középkor elmúlt, legalábbis hivatalosan, és befolyásos filozófus, teológus, logikatudós ide vagy oda, Vilmos barátról ma csak az él a köztudatban, hogy volt neki egy borotvája. Világhírű márka, Occam. Remélem, rendesen be van jegyezve ez a szabadalom, és senkit sem juttat tisztességtelen előnyökhöz a márkanév használata.

A borotva mindig is fontos szerepet játszott a szerzetesek életében. Újabban senki sem lehet meg nélküle, mert az emberiség legnagyobb ellensége a szőr, ezért a legkisebb pelyhet is kíméletlenül el kell távolítani. Onnan is, sőt onnan csak igazán. Még a hosszan elnyúló gazdasági válságot is arra lehet, mit lehet, arra kell visszavezetni, hogy egyesek makacsul nem állnak be a sorba. Gondoljuk csak el, mi történne, ha a föld jelenlegi 8 milliárd lakója hirtelen kifosztaná a nemzeti borotvaboltokat. Felpörögne a borotvatermelés, okostelefonnal is lehetne borotválkozni, szőrteleníteni kellene az egész marha- és sertésállományt, a sok angol Sir-ről nem is beszélve. Csupasz boldogságban úszna az egész világ, vagy ha mégsem, akkor a hajnak se kegyelmezzünk. Külön borotvát minden szőrszálhoz! Ja, és a temetőket be kell tiltani, mert tele vannak Sir Hantokkal.

Copyright by William of Ockham, ugyanott adományokat korlátlan számban, bármikor elfogadunk.

Egyébként a nagy feltalálónak fogalma sem volt arról, hogy az ő borotvája milyen híres. Békésen nyesegette a szakállát, és közben elgondolkodott az élet nagy kérdésein. Mit csináljunk, ha van két, esetleg több hipotézisünk? Vagy több magyarázatunk ugyanarra a semmire? Esetleg pozicionáljuk-e a necessitast a pluralitas-nak?

Eltalálták, ha túltermelés mutatkozna hipotézisekből, néhányat el kell vetni (és vigyázzunk, nehogy jó talajba kerüljön, mert akkor tovább szaporodik). Melyik a jó magyarázat vagy hipotézis? Természetesen az, amelyik a legegyszerűbb, a legkevesebb feltételezést igényli. A pluralitást tartalmazó kérdés más fogósabb, mert ugye mi is azt hittük, hogy a pluralitás lesz a panacea, aztán kiderült, hogy ez volt a csali. Vagy a lépvessző, de szerzetesekkel kapcsolatban a vesszőt nem illik emlegetni. Csak a lépet. Azt taposták ki a jobbágyokból, ha nem fizették elég lelkesen a dézsmát.

William of Ockham mindössze ennyit mondott: Numquam ponenda est pluralitas sine necessitate.

Ez mindjárt más. Ezt a borotva-ügyet egy másik William, William Hamilton találta ki 1852-ben. Valószínűleg őt is aggasztotta, hogy amennyiben egy hipotézist elvetünk, az ki is kelhet, aztán kezdhetjük elölről, a vicious infinite regress iskolapéldájaként. Borotváljuk le inkább, vágjuk le tőből, még mielőtt rendesen kinő. Legyen minden felület tükörsima, akkor könnyebben el lehet csúszni, és nemcsak a bokánkat üthetjük meg. Szenvedélyes borotválkozókból lesznek a félrecsúszott egzisztenciák.

William barátról még annyit érdemes tudni, hogy megfordult ugyan Oxfordban, de sosem szerzett diplomát. Ezért nevezték venerabilis inceptornak, tiszteletreméltó kezdőnek, sőt doctor invincibilisnek, legyőzhetetlen tanítónak. A középkor annyira sötét volt, hogy az embereknek fel se tűnt, milyen különleges borotvája van.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A csuka és a fogas címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Ü című alkotáshoz

Miléna bejegyzést írt a(z) Se isten, se ember című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hóváró című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

Zsóka Eliza Wolfbetta bejegyzést írt a(z) Őrizd a tüzet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az igazi Mikulás című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) mai kép című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Egy vándormadár hazatért című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)