HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44622

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2013-09-07

A Pszichotanyán 8.

Hajnali négykor kelt. Nem bírt már ágyban maradni. Felöltözött, rendet rakott a lakásban. A tükörből dagadtra kisírt szemek néztek vissza rá. Jó sokáig mosta az arcát hideg vízzel. Az jólesett.
Aztán előkotorta a púdert, amit nem is használt amióta itt van. Most egy kicsit eltakarta a sötét karikákat a szeme alatt. Leroskadt az ágyra, gondolkodott. Meg akar változni. Segíteni szeretne másokon, akik szerencsétlenebbek nála. Igen, ezt fogja tenni. Jobban megfigyeli Mariet, Isabellt, és a többieket, akik olyan önzetlenül segítenek itt mindenkit. Ha meg akar változni, meg fog változni. Ha segíteni akar, akkor azt is meg fogja tudni tanulni, s meg is fogja tenni. Ma, amint teheti, felkeresi Mis Mogorvát, s elmondja neki, hogy itt szeretne maradni még három hónapot. A pénzt is át fogja utalni, nehogy meggondolja magát. Bármi történik is vele, ki fog tartani.
Remek ötlete támadt. Átutal a tanyának egy millió dollárt. Csak úgy, adományként. Mi az neki? Itt viszont szükség van a pénzre, jó helyre kerül, csak jó célt fog szolgálni. Hogy ez előbb nem jutott eszébe, dorgálta magát. Remek ötlet! Most már jobb kedve lett. Tele volt a szíve örömmel, úgy érezte elindult a javulás útján. Persze, sokat kell még tennie, máris indulhat munkára, csak tanulni, tanulni, mindent megtanulni, segíteni másokon, ezáltal jobb emberré válik. Végső ideje volt, hogy észhez térjen, nyugtázta magában.

Ezen a reggelen csak hárman indultak keresztül a kerten, s haladtak szótlanul az istállók felé. Pamela még mindig mélyen a gondolataiba merülve. Emma panaszkodott, hogy fáj mindene, izomláza van a tegnapi kapálástól, meg a tűző nap is jól elbánt vele, megfájdult a feje, alig aludt valamit az éjszaka. Harmadik társuk, nagyokat ásított, ezzel jelezve, hogy bizony ő sem aludta ki magát. Amikor oda értek a marhaistállóhoz, Pamelának mindjárt feltűnt Tom, ahogy éppen az almot igazgatja a tehenek alatt. Jó reggelt kívánt, aztán a vállára vette a vasvillát, éppen végzett, mondta, megy, nem akar zavarni. Pamela le sem vette róla a szemét, s egy pillanatra Tom is ráemelte a tekintetét. Fürkészve kereste a már megszokott mosolyt a férfi arcán, de az komor volt, zárkózott, s már indult is. Miattam, mert megbántottam, ébredt fel Pamelában a lelkiismeret. Utánaszólt.
- Tom! Bocsáss meg a tegnapiért!
- Nem történt semmi - szólt halkan, s ment tovább. Pamela tétován bámult utána. Emma a kezébe nyomta a vödröt, s munkára invitálta, hiszen most hármuknak kell megfejni a hat tehenet.
Pamelának szüksége volt Emma segítségére, mert ezúttal sem jött a tej. Türelmesen tanította Emma, pedig ő volt az, aki három tehenet fejt meg végül aznap, mert Pamelának csak azt az egyet sikerült, de az is nagy sikerélmény volt. A vödörből az utánfutón lévő hordóba öntötték a tejet, s a tejes srác máris indult vele a tanya felé. Ők elmosták s elrakták a vödröket. Azután mentek a baromfiudvarba, s megetették a tyúkokat, kacsákat, pulykákat. Emma a kiskacsákhoz gügyögött, szeretgette őket, Pamela meg felfigyelt arra, hogy a baromfiudvar mögött lovak vannak a karámban.
- Jé, itt lovak is vannak? - kérdezte, de mivel nem igen törődött vele senki, egyenesen odament.
Ott találta Tomot. Éppen valami szénafélével töltötte meg a jászlakat. Négy lovat számolt meg, és egy kis csikó futkározott körbe-körbe. Pamela bement a karámba, s egyenesen Tom felé tartott.
- Nahát, itt lovak is vannak? - szólt vidáman. Tom arca meglepetést, s ijedtséget tükrözött. Megfogta a karját.
- Menjünk innen - mondta csendes szomorúsággal, s kivezette Pamelát a karámból.
- Nem ismernek, nehogy valami bajod essék - tette hozzá, amikor már kívül voltak. Pamela a karám korlátjára könyökölt, úgy mondta.
- Nagyon szeretem a lovakat, lovagolni is tudok... Miért vannak itt lovak?
- Azért, hogy lovagolj rajtuk - mondta megenyhülve Tom, s ő is odakönyökölt Pamela mellé a korlátra.
- Tényleg tudsz lovagolni? - Pamela vágyakozva nézte a lovakat, s csak bólogatott válaszként. Bizony, egy film kedvéért tanult meg lovagolni, s úgy megszerette, hogy aztán rendszeresen járt évekig... most már néhány éve egyáltalán nem lovagol, egészen belefeledkezett a gondolataiba. Milyen jó lenne lovagolni újra... de nem szólt. Hallgattak.
Végül Tom törte meg a csendet.
- Beszélj Adélaidel, s ha ő megengedi én szívesen elkísérlek. Ott az erdőben szoktunk lovagolni.
- Tényleg lovagolhatok? Komolyan mondod?
- Hát persze, csak kérj engedélyt, szabadidődben lovagolhatsz, de nem mehetsz ki kíséret nélkül, azt tudnod kell. Valaki közülünk majd mindig elkísér - közben oda jött hozzájuk a kiscsikó. Felnézett rájuk, majd gondozója kezét fürkészte. Tom a zsebében kotorászott, elővett egy szem kockacukrot s a tenyerén nyújtotta a csikó felé. Az boldogan vette ki a kezéből, s elégedetten szopogatta. Pamela megsimogatta a pofiját, nyakát.
- Jaj, de aranyos! - nézte elragadtatva, majd Tomra nézett s találkozott a tekintetük. Ott volt a mosoly a szája szegletén, s vidám éjfekete szempár nézett vissza rá. Pamela boldog volt, megnyugodott a lelke. Igaza lehet Marienak, az állatok gyógyítják a lelkét, s hála Istennek nem szakadt meg ez a folyamat, majd a jövőben gondja lesz rá, hogy ne boruljon fel a lelki békéje, legalábbis, miatta ne.
- Pamela gyere, indulnunk kell! Tom, meghozták a reggelidet! - kiáltott Emma.
Aztán azt is elmondta, hogy van ott egy ház az ügyeleteseknek. Két ember mindig itt van az állatokkal, felügyeli őket, azoknak van a ház. Van benne egy konyha, ott reggeliznek, a tejes fiú hozza le a reggelijüket, meg van egy szoba is, ahol pihenhetnek, heverészhetnek, de hát van itt munka ennyi állattal egész nap.

Pamela, amint szabadult, bekopogott Mis Mogorva irodájának ajtaján.
Előadta kéréseit, tervét, mindent egy szuszra. Ha ráér beszéljék meg, vagy mondja meg, mikor jöhet. Pamelának mindjárt feltűnt, nem lepődött meg azon, hogy maradni szeretne. Biztosan Marie kikotyogta, gondolta. Azon gyorsan túl is voltak. Természetesen maradhat, ezt ő maga is javasolta volna. Nem csak azért, mert biztosabb a gyógyulás, ha fél évet eltölt itt, hanem azért is, mert látja, hogy Pamelának kifejezetten jót tesz. Aztán mindjárt kiállította a számlát is, hogy mennyit kell befizetnie három hónapra.
- Ami az adományt illeti, tisztáznunk kell valamit. Csak abban az esetben fogadhatjuk el, ha nem számítasz azért valami plusz juttatásra, vagy különleges bánásmódra...
- Nem, dehogyis, - vágott közbe Pamela - ne érts félre. Nem kell velem kivételeznetek, eszembe sem jut. Azért maradok, mert jól érzem magam, és dolgozni akarok... és... és megszeretnék változni. Azt is tudom, hogy itt jó helye lesz a pénznek, csakis jó célra fordítjátok, azért is kínáltam fel, de nem csak pénzzel, a munkámmal is szeretnék segíteni, legalábbis, szeretném megtanulni, hogyan kell segíteni másokon.
- Ennek örülök! Szerintem, máris sokat tanultál. Egyébként, akkor semmi akadálya. Látod magad is, hogy igyekszünk magunkat ellátni mindennel, de természetesen az itt dolgozóknak fizetni is kell a munkájukért. Viszont, nagy segítségükre lehetünk azoknak, akik egy év után elhagyják a Tanyát, s új életet kényszerülnek kezdeni. Sokszor nekik, anyagi támogatásra is szükségük van. Tehát, majd azt a pénzt egy ilyen alapba helyezzük. Esetleg, egy hangversennyel többet szervezünk a nyáron. Kettőt szoktunk, júliusban és augusztusban, de ha egyetértesz, akkor megpróbálok beiktatni még egyet. Az időnkbe, persze belefér, leszervezni a művészeket már kicsit keményebb dió. Ha sikerül összehozni, akkor idén nyáron három hangversenyünk lesz.
Pamela ujjongott örömében, s remélte, hogy mások is örülni fognak.
- Ó, igen! - mondta Mis Mogorva - a többség nagyon szereti.
A lovaglásban is megegyeztek. Szól Tomnak, hogy Pamela mehet lovagolni kísérettel, s ő majd gondoskodik róla, csak szólnia kell előre, mikor van szabadideje, mikor menne lovagolni, és semmi akadálya.
Pamela is ment, intézkedni, hogy a pénz minél előbb át legyen utalva.
Legalább húsz centivel, a föld felett lebegett.

Folytatása következik...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5013
Időpont: 2014-01-09 21:14:08

válasz T. Pandur Judit (2014-01-09 18:13:03) üzenetére

Kedves Judit!

... de legalább jó helyre ment.
Ha már az egymillió dolláron megállt a szemed, akkor fogsz még nagyokat nézni...:)
Az azonban tény, hogy igazságosabban kellene elosztani a javakat.
Sajnos, azt a forgatókönyvet nem én írom...:)))

Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4365
Időpont: 2014-01-09 18:13:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Azon az egymillió dolláron nagyon megállt a szemem /mi az neki???/, hát én mindig helytelenítettem, hogy a színészeket mennyire túlfizetik. Végül is fodrász, sminkes had csinál neki fejet, fenék- láb- és ki tudja milyen dublőrök adják kölcsön a testrészeiket a filmezésnél, ő meg elolvas egy szöveget a súgógépről, ezerszer felvesznek vele minden mozdulatot, hátha majd valamelyiket úgy csinálja, ahogy kellene, és dollár milliókat kapnak ezért a semmiért. Nem csoda, hogy szórják szét, mint pelyvát a szél. könnyen jött pénz, könnyen megy...
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5013
Időpont: 2013-11-13 17:17:23

válasz oroszlán (2013-11-13 09:11:29) üzenetére

Kedves Ica!

Hiszem, hogy egykettőre utolérsz, hiszen a jövő héten véget ér, már csak néhány rész van hátra. Köszönöm, hogy olvasol és örülök, hogy tetszik.

Ölellek!
Ida
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6227
Időpont: 2013-11-13 09:11:29


Kedves Ida!

Nem is tudom, hogy mikor érlek utol, de igyekszem.
Gratulálok írásodhoz, nagyon aprólékos, mindenre kiterjed a figyelmed.
Ölelésem: Ica
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5013
Időpont: 2013-09-25 21:12:29

válasz Finta Kata (2013-09-25 19:11:03) üzenetére

Kedves Kata!

Nagyon megörvendeztettél soraiddal.
Ezek után, minden bizonnyal, szép éjszakám lesz.
Köszönöm szépen!

Szeretettel!
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11353
Időpont: 2013-09-25 19:11:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Én is örömmel olvasom, s egyre jobban tetszik. Azt hiszem, sikeres lesz a köteted.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5013
Időpont: 2013-09-09 21:01:40

válasz Susanne (2013-09-09 20:44:17) üzenetére

Örülök az örömödnek, kedves Zsu, bár, mi tagadás, (Neked megsúgom), amíg írtam, én is remekül éreztem magam.
Azt hiszem, a kérdésedre hamarosan a választ is megkapod.:)

Ölelésem!
Ida
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5380
Időpont: 2013-09-09 20:44:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Remélem semmi nem rontja el ezt a "lebegést", nagyon tetszik kedves Ida !
Nekem öröm olvasni:)

szeretettel: Zsu

Talán egy szerelem is kezdődik?

Legutóbb történt

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szerelmi Zálog címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Csend című alkotáshoz

festnzenir alkotást töltött fel Csend címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Ártatlan altató című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Árnyas erdőben című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Odatúl 2/2 című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Odatúl 2/2 című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Odatúl 2/1 című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Odatúl 2/1 című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel Veszteg címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Hajnali harmat című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Rítusok című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) 25. SZONETTKOSZORÚ - Csillaghullás című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) kis pimasz című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Akkor 18+ című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)