HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1914

Írás összesen: 50782

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2020-09-18 10:19:12

Szülinaposok
Reklám

Versek / egyéb
Szerző: Blitzer CsabaFeltöltés dátuma: 2006-12-26

Lángoló könnycsepp

Homok és homok. Benne nyomok,
összezúzott romok, s én, sivatagi szellő
rajta, megsuhintva azt, nyomot hagyok.
Dűnéken innen és dűnéken túl
pörgő leheletem a mélybe túr.
A mélybe, ahová már alig ér le
viharcsóvám pusztító vége.

Olykor-olykor, ha elég a rosszból,
s megsértem a gyenge ideget,
és az alvó óriás, vagy az érzékeny törpe,
kiket már remény nem hiteget,
felnyitja szemét, hogy a port,
melyet a kínzó beléhord,
patakként szórja szét.
Tojásból született a piciny könnycsepp,
s máris tovaszállna.
A sivatag kútja gejzírré nő
feltörésre várva.

Szomjas a felszín, harcol, de hiába,
felülkerekedik a vasorrú bába.
A seprővel kavar, s mint az avar,
melyet a szél felborzolt, mindent megzavar.
Hadar és csavar, és az üvöltő szavak,
mint a vízben a halak, úgy lubickolnak
a homok alatt, tördelve a falat.
S a kődarab megreped, de még eped,
hogy talán a forrás egyszer megered.

Kúszik, mint a földigiliszta, felfelé, s oly tiszta,
oly hűs és élettel teli, hogy a második
csatát talán ő nyeri.
Egy rakéta-könnycsepp a pince mélyéből,
a sivatag-bőr alatt könnyezik egy szív,
s útjából mindegyik gát szétdől.

Fel és fel, a fény felé, küzdve a homokárral,
a tűző-űző napsugárral, mely szünet nélkül
szájal, tele szájjal, s hangzik a nászdal,
s lassacskán eldőlt,
már csak a szomorító igen van hátra,
mely áldást ad a nászra, s a közelgő gyászra.

Ám előtte a poént ellőtte egy meg nem hívott
vendég, az ellenség, a Föld utolsó könnye,
mely bár vánszorog, de el nem párolog,
s csak jönne,
és jön is, nem szaggatja tövis,
a napsugár sem vágja szét
laza, gyenge kis testét, s célt ért.

Félt, de élt, egy utolsót remélt,
méltón fejezte be gyötrelmes életét:
Sárguló levélhez futott forrva, gőzölögve,
a száraz levegőtől élesen köhögve,
ment, ment tovább is,
megteremtve egy egész oázist
millió társával, kik megelégelték az
alázkodó tűrést,
a színlelt egyetértés
önpusztító bűnét,
s bár a semmi mindennél könnyebb,
nem ezt választotta egy lángoló könnycsepp.

Törj a fény felé, világ szomorúsága,
oltsd el a Pokol magasodó lángjait!
Térj vissza a szabadok világába,
teremts új életet, hazát, ma, itt!
Pezsegj, lángolj, s hűtsd le a Földet,
perelj, vádolj, lázadj, te, könnycsepp!
Toldi kezével dobd a malomkövet.

Homok és homok. Benne nyomok,
ahol egy könnycsepp életet hordott.
Dűnéken innen és dűnéken túl
már nem a Nap a legfőbb úr.
Más tájakra pördül, sosem szédül el,
vihart kavar a sivatagi szellő,
hogy a mélyben a bús kesergő
Föld ott jajduljon fel.
Új oázist teremtve kel,
s a megváltó könnycsepp
lángolva repül följebb és följebb...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Blitzer Csaba
Regisztrált:
2006-12-24
Összes értékelés:
1348
Időpont: 2012-03-17 18:37:14

válasz Berill Shero (2012-03-16 20:33:51) üzenetére
Köszönöm, hogy olvastad, Berill!
Alkotó
Regisztrált:
2007-06-14
Összes értékelés:
316
Időpont: 2012-03-16 20:33:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszetős! :)
Szenior tag
Blitzer Csaba
Regisztrált:
2006-12-24
Összes értékelés:
1348
Időpont: 2006-12-27 19:42:05

Köszönöm szépen a dicsérő szavakat. Remélem, többi versemmel is örömet szerzek majd azoknak, kik olvasnak. Regős, pont most olvastam egy versedet. Mintha megéreztem volna, hogy nálam jártál. :) A világfa hét ága (remélem jól emlékszem a címre) hasonló hatást gyakorolt rám.
Alkotó
Regős
Regisztrált:
2006-12-22
Összes értékelés:
122
Időpont: 2006-12-27 19:03:32

Áldás! Igazán ügyes vagy! Fogadd gratulációmat eme szép munkáért!
Szenior tag
Blitzer Csaba
Regisztrált:
2006-12-24
Összes értékelés:
1348
Időpont: 2006-12-26 20:25:06

Kösz szépen.
Szenior tag
Kalina
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
587
Időpont: 2006-12-26 19:28:34

Ez szép munka volt...:D Gratulálok!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

gleam bejegyzést írt a(z) Egy másik ősz című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Pozsonyi éjszakán című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Pozsonyi éjszakán című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Véges végtelen című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Netene! című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Pozsonyi éjszakán című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ködös tájnak halk bánata című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Helyettem virulnak című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Helyettem virulnak című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Helyettem virulnak című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Netene! című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Netene! című alkotáshoz

medve bejegyzést írt a(z) Az ikerajtó - Prológus című alkotáshoz

medve bejegyzést írt a(z) Az ikerajtó - Prológus című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A varázscserép című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)