HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1915

Írás összesen: 51229

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-02-14 12:06:41

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Cikkek / egyéb
Szerző: JegaFeltöltés dátuma: 2013-09-24

Bérházi capriccio Mama tarkedli sütője

Nem tudom ki örökölhette a Mama tarkedli sütőjét, annyi bizonyos, hogy manapság már ritkán használhatják, nem divat a tarkedli sütés, valahol egy kredenc mélyén porosodhat, vagy az enyészeté lett. Bár, ha meggondolom nekem is megvan még, a Mama nagy lábosa, amit az anyjától örökölt. Igaz ütött kopott, agyon foltozott, de használható, és ha nagy néha előveszem, mindig az én szelíd természetű anyósom jut az eszembe, és köszönök neki, mármint a lábosnak, mert sokkal öregebb, mint én, és túlélt két világháborút, és két gazdát, de lehet, hogy engem is túl fog.
Anyósom családja sváb származású volt, az öreg Médl papa annakidején városi tűzoltó volt szabadidejében, amikor megnyitották a város filmszínházát, ő is hivatalos volt, de a filmen látott tűz rögtön talpra ugrasztotta, a körülötte ülők nagy derültségére. Otthon csak németül, pontosabban, svábul beszéltek, mert ez a két nyelv nem egészen ugyanaz, ezt akkor tudtam meg, amikor a Mama megpróbálta fordítani az akkoriban csak a mi környékünkön fogható osztrák tévék filmjeit. Ült az egész család a nagykonyhában, mert a lakáshiány összekényszerített bennünket, és néztük a krimit, a Mama néha-néha fordított, de ha sürgettük morgolódott.
- Vagy nézem, vagy fordítok, de nekem ez egyszerre nem megy, nem egészen úgy beszélnek, ahogy mi beszéltünk annakidején - mondta.
Megjegyzem, az egész ház "osztrák-tv rajongó" volt, ezt onnan tudom, hogy a Lovasék nagyobbik fia röhögve mesélte, hogy az esti izgalmas krimi alatt az öccse belecsinált a gatyájába, no, nem az izgalomtól, hanem mert senki nem kísérte ki a gang végére, a vécére, hiába mondogatta.
Hóbortos szokásaik voltak az itt lakóknak, a fent említett Lovasék férfitagjai egy szombat délelőtt nagy igyekezettel pucolták a hosszú gang üvegablakait. Na, mondja az anyósom, Lovasék ma mákos tésztát esznek ebédre, csak akkor hajlandók a lustaságok ablakot pucolni.
A főzés, a főtt étel, minden család leggyakoribb vitatémája volt. A mi nagykonyhánkban két gázon főtt az ebéd, egy az anyósomén, egy a mienken, de délre már közös lett az étel, sokszor elcseréltük, kinek mire volt gusztusa aznap. A kis unokák, akikre az anyósom rendszeresen vigyázott, mindig azzal ültek asztalhoz, aki hazaért. Többször is ebédeltek.
Az emeleten lakó postás Német bácsi egy nap hazaérve a munka végeztével nem talált ebédet a gázon. A feleség a nagyobbik lányukkal, az esküvői ruha varrásával volt elfoglalva. Az öreg már harmadszor kérdezte, hogy mi az ebéd, mire a felesége csak úgy odabökte - süss magadnak tojást. Az öreg nekilátott, de közben némán hergelte magát Mire készen lett a tojássütéssel, már benne is forrt a méreg. Fogta a serpenyőt, és kirántotta a bejárati ajtót, majd kidobta serpenyőstől a rántottát. Az hangos átkozódás kíséretében zötykölődött le a kőlépcsőn egészen a mi ajtónkig, mert az pont szemben volt a lépcsővel.
- Elég volt, már hetek óta csak varrtok, már a harmadik napja sütöm magamnak a tojást! -ordította.
Amint a serpenyő megállt, nagy visítozások közepette futott is le sebesen a feleség összetakarítani.
- Keressél annyit, hogy jusson menyasszonyi ruhára! Még a fehér cipőt is úgy kell a szomszédlánytól kölcsönkérni! Azt hiszed öröm nekem ez a sok idegeskedés!
Mindez már az egész ház füle hallatára, mert ugye a zajra mindenki kikukkantott, később kitárgyalták az esetet, pártokra szakadtak, ki a feleséget védte, ki a férjet. Két nap múlva minden a feledés homályába merült.
Az öreg postás igen hirtelen haragú ember volt, sok vicces történet keringett a házban megesett dolgairól. Az anyósom többször is elmesélte az elromlott ébresztőóra kivégzését. Az öreg már harmadszor késett el a munkából, a rendetlenkedő ébresztőóra miatt, utolsó alkalommal olyan haragra gerjedt, hogy kidobta a semmire való órát az emeleti hálószoba ablakán az utcára, de ezt kevés büntetésnek találta. Úgy, egy gatyában lerohant emeletről, ki a nagykapun az utcára és a faltövében heverő órát beletaposta a földbe.
Az apósommal egy húron pendült az öreg, mert a hirtelen haraggal táplált tetteik egymással vetélkedtek. Az apósomat ezermesterként ismerték a környéken lakók, mindent megjavított az udvari kis műhelyében, még bicikliket is gyártott a szeméttelepen összeszedett alkatrészekből. Egyik nap délelőttjén éktelen zajra ugrottunk ki az anyósommal az udvarra, és a röhögéstől, alig tudtunk megállni a lábunkon, mert az apósom ugrált egy javításra, cinezésre szoruló lyukas lavóron. Addig ugrált rajta, amíg teljesen ki nem lapult. Haragja csillapodása után tudtuk csak meg az okát, hogy már harmadszor vágott rá a hüvelyk ujjára, a lyuk foltozása közben. A tett után gondban volt, hogy mondja meg a szomszéd házban lakó kövér asszonyságnak, hogy ne várja a lavórt, vegyen újat. Jött is, az-az inkább totyogott az asszonyság a lavórért, én bemenekültem a házba, mert a nevetést nem tudtam abbahagyni. No, nem a lavór ügy miatt pukkadoztam, hanem mert eszembe jutott az a sajnálatos történet, hogy nemrég a néni fenekébe harapott a patkány az udvari vécén, és az szegény ordítva ijedtségtől, a bokájáig letolt hatalmas rózsaszín bunda bugyival ugrott ki a budi ajtón. Nagyon sajnáltam, de a röhögést nem tudtam abbahagyni, igaz a Mama sem.
Apósom nagyon szeretett játszani, a Mamával rendszeresen társasjátékoztak, ki nevet a végén-t, és ha rendszeresen az anyósom nevetett, előfordult, hogy fölkapta a Papa a táblát és kidobta a Bástya utcába, a Mama meg vihogva szedte össze és tovább játszottak. Ha a férjemmel, az-az a fiával sakkoztak, akkor biztos voltam, hogy a bábukat keresgélni fogjuk a konyhakövön, ha a Papa veszít.
Az itt lakók ismerték és szerették egymást, tudták egymás rigolyáit, és ha kellett szívesen segítettek egymásnak. Történt egy sötét téli este, hogy a kapu alatt lakó Kárheszné azzal kopogtatott be hozzánk, hogy valaki van a konyhájában és kutat, kopog. Csak az érthetőség kedvéért mondom, hogy a kapualji lakásba két bejáraton lehetett bejutni, egy a konyhából, egy az előszobából nyílt, de belül is volt egy közös ajtójuk. Az apósomék nagy elánnal indultak elkapni a besurranót. Kicsapták a konyhaajtót, fel a villanyt, és az égő gázon egy pléh láboskában két tojás kocogott rendületlenül, de már víz nélkül. Szegény Kárheszné csak ezt ismételgette - a fenébe, ezt én teljesen elfelejtettem. Ne haragudjanak!
A házba nappal idegen nem jöhetett be észrevétlen, mert valaki biztos megkérdezte tőle, hogy kit tetszik keresni, éjszakára bezárták a nagykapukat, csak az esti sötétségben sikerülhetett titkon belopózni.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2014-02-04 23:35:23

válasz Mukli Ágnes (2014-02-04 16:17:35) üzenetére
Boldog vagyok Ágnes, ennél jobb kritikát nem is kaphattam volna. Szertettel Ibolya
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2014-02-04 23:34:26

válasz aLéb (2014-02-04 15:24:57) üzenetére
Igazibb öröme ne is legyen egy írónak. Köszönöm Aléb.
Alkotó
Mukli Ágnes
Regisztrált:
2011-12-14
Összes értékelés:
1454
Időpont: 2014-02-04 16:17:35

Jó volt olvasni az írásod, visszaadtad a humorérzékemet..Most sikerült jót nevetnem.
Köszönöm. Ági
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4485
Időpont: 2014-02-04 15:24:57

Hát ez nagyon jó volt! Annyira jól esett olvasni, el sem tudom mondani. A szóhasználat, a történetek kedves, végtelenül őszinte humorú megírása, a figurák és helyzetek ismerősége... nagyon élveztem.

aLéb
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2014-02-04 13:43:30

válasz T. Pandur Judit (2014-02-02 16:33:28) üzenetére
Igen kedves Judit ez a bérházi világ egyedi volt, mára már eltűnt,az emberek nem ennyire nyitottak. Örülök, hogy visszahozhattam a régmúlt emlékeit számodra. Szeretettel Ibolya
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2014-02-04 13:40:32

válasz Poppy (2014-02-02 16:15:31) üzenetére
Köszönöm a figyelmed Poppy. Lehet, hogy igazad van, aki sokat markol keveset fog. Külön kellett volna megírni az egyes eseményeket.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5203
Időpont: 2014-02-02 16:33:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ibolya!
Nekem is van két - kicsit csorba - tálam, amik még a nagymamámé voltak, és öregebbek nálam. Még használom őket, de nagyon vigyázok rájuk. Elmosolyodtam, amikor olvastam, hogy köszönsz a lábosnak. :)
Nagyon jól szórakoztam az írásodon, mert amikor kisgyerek voltam, én is ebédeltem a bérház első emeletén lévő összes lakásban. Mindenütt nyitva állt a konyhaajtó, kicsi lányként bekukucskáltam, és megkérdeztem mit ebédelnek, aztán nekem is adtak egy kis kóstolót. :)
A többi sztori is ismerős, pld. a szomszédunk rendszeresen dobta ki a lábosokat az emeletről, ha nem kedvére valót főzött a felesége. A szomszédos, földszintes szerelőműhely lapos teteje tele volt az ő lábosaikkal. :)
Köszönöm az élményt, a "házi mozit"!
Judit
Szenior tag
Poppy
Regisztrált:
2007-02-10
Összes értékelés:
1657
Időpont: 2014-02-02 16:15:31

Nagyon hangulatos, jó az ilyen ismerős családi sztorikat olvasni, de nekem nagyon összefolynak, én inkább csak egy vonalra koncentrálnék, és azt fejteném ki, kerekíteném le. Például, ha már a címben benne van, a tarkedli sütő történetét.
Üdv,
Poppy
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-10-15 11:32:16

válasz sailor (2013-10-10 21:15:35) üzenetére
Köszönöm kedves Sailor a meleg szavakat.
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-10-15 11:31:04

válasz Gyömbér (2013-10-10 21:51:56) üzenetére
Örülök kedves Gyömbér, az írásomnak a célja az volt, hogy a hatvanas évek szürkeségét szórakoztatóan mutassam be.
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3785
Időpont: 2013-10-10 21:51:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Jega!

Írásoddal igencsak vidám perceket szereztél. Úgyszólván hangosan röhögtem! :))

Szórakoztató lehetett az életed! :) ... és köszönet azért, hogy mindezeket ilyen jó stílusban megírtad!

Üdv: Gyömbér
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
6841
Időpont: 2013-10-10 21:15:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Nagyon tetszett!

Csodaszépen festetted le a régi idöket!

Grat:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-09-27 23:00:54

válasz oroszlán (2013-09-25 10:01:06) üzenetére
Köszönöm a figyelmed kedves Oroszlán.
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8820
Időpont: 2013-09-25 10:01:06


Kedves Jega!

A tarkedlisütő nyomán felelevenített történetedet remekül mesélted el. Örömmel olvastam.
Szeretettel gratulálok írásodhoz. Tetszett nagyon.

Üdvözöllek: oroszlán ( Ica )
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2013-09-24 22:33:51

Köszönöm Selanne. Nem tudom miért került ide, lehet, hogy az én hibám volt.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8298
Időpont: 2013-09-24 19:57:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Jól esik visszacsöppenni a régmúlt időbe. Szeretem olvasni tőled.

Marietta

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Kis covid kalandom címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (7/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel A bosszú ára (7/8) címmel

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 70. címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Pille és Katóka címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Az ősz... című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hétköznapi boldogság című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz

magam bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

magam bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)