Oly' régen várlak már
hideg van, elmúlt a nyár
őszi levelek hullanak,
boldog idők így múlnak.

Kinézek az ablakon
nem örülök, mondhatom,
hideg szél fúj odakünn
lelkem fázik, nem pihen.

Körülnéztem, kerestelek
ablakon harmatcseppek...
nélküled üres a szobám
'éltem magányosan oly sivár.

Úgy hiányzol... siess hozzám,
melegítsd fel fájó szívem,
borús ég is felderül,
ragyogjon rád napsugár.

Hajnalokban kerestelek,
sehol meg nem leltelek,
egész világot bejártam,
most végre rád találtam...

Kis szobámban sok virág...
forró csókokkal várok rád
minden gondunk elfeledjük,
együtt dobban boldog szívünk.