HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 23 Tagok összesen: 1915 Írás összesen: 51226 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: mandolinosFeltöltés dátuma: 2013-10-08
Conrad Ferdinand Meyer: Az aggok padjaDie Bank des Alten Ich bin einmal in einem Tal gegangen, Das fern der Welt, dem Himmel nahe war, Durch das Gelände seiner Wiesen klangen Die Sensen rings der zweiten Mal im Jahr. Ich schritt durch eines Dörfchens stille Gassen. Kein Laut. Vor einer Hütte sass allein Ein alter Mann, von seiner Kraft verlassen, Und schaute feiernd auf den Firneschein. Zuweilen, in die Hand gelegt die Stirne, Seh ich den Himmel jenes Tales blaun, Den Müden seh ich wieder auf die Firne, Die nahen, selig klaren Firne schaun. 's ist nur ein Traum. Wohl ist der Greis geschieden Aus dieser Sonne Licht, von Jahren schwer; Er schlummert wohl in seines Grabes Frieden, Und seine Bank steht vor der Hütte leer. Noch pulst mein Leben feurig. Wie den andern Kommt mir ein Tag, da mich die Kraft verrät; Dann will ich langsam in die Berge wandern Und suchen, wo die Bank des Alten steht. ________________________________________________ Történt, hogy egyszer, messzi völgyet járva, - világtól távol, éghez oly közel - mezők felől, az évben másodjára, kaszák pengése ért fülembe el. Utcákat róttam - csendes kis falucska. Egy hang se volt. Rozzant kunyhó előtt magányos férfi, agg ült roskadozva, csodálta fönn a hószín hegytetőt. Míg homlokát leszegte két kezébe, az ég a völgyön kék volt, láttam én, s a fáradt embert láttam, néz a fényre, a tiszta hóra bércek hűvösén. De álom ez. Hisz annak jó sok éve, az agg e napvilágról távozott; porában szunnyad, jussa már a béke, kunyhója, padja - régen elhagyott. Az életem még lüktet lázas hévvel, de jő egy nap, s erőm fogy hirtelen; majd akkor bújok hegy-völgyek közén el, s az aggok padját én is meglelem... _________________________________________ Még nem szavaztak erre az alkotásra Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz! |
Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hétköznapi boldogság című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) érdektelen értékelés című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hódító Konrád című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Önismeret című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |