HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1832

Írás összesen: 46653

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kedves
2018-07-19 07:56:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: PecásFeltöltés dátuma: 2013-10-23

Eltört egy tárgy

A cím egy egészen hétköznapi, egyszerű közlést, ténymegállapítást tartalmaz. Eltört egy tárgy. Ennyi és semmi több. Tényleg semmi több? Egy tárgyhoz, még ha dísztárgy is sokféle kötődés, vonzalom köthet, hiszen a tárgy mindég egy embert, emberekhez, volt emlékezetes eseményekhez, okokhoz kapcsol. Ahhoz kapcsol, akitől kaptuk, aki gondolt és gondol ránk, akinek mi vagyunk, voltunk a kedvesek és aki esetleg nekünk is kedves, vagy az volt valaha. De jelentheti azt az embert, azokat az embereket is, aki, vagy akik verejtékes munkájukkal készítették azt a tárgyat, ami eltört kereskedelmi eladásra. Az Ő munkájuk is megsemmisült, de megsemmisült valami belőlünk is, hiszen azáltal, hogy a tárgyat megvásároltuk saját használatra, egy kicsit magunkból is összetörtünk a saját figyelmetlenségünk, ügyetlenségünk által. Az eltört tárgyat talán még össze lehet valahogyan ragasztani, de a tárggyal együtt összetört lelket, szívet vajon össze lehet-e ragasztanunk? Nem hiszem, hiszen ezáltal valami megszakadt. Valami olyasmi szakadt meg, amely össze nem ragasztható, cserepei, hulladékai, töredékei többé talán soha össze nem illeszthetők, eggyé nem varázsolhatók. Minden tárgyhoz kapcsolódhat jó és rossz emlék is, de az emlék sem varázsolható lelkünkben soha eggyé, ha eltörik egy tárgy képében. Hiszem emléke a tárgy által örökül át bennünk az adott személytől, személyektől, akiktől, vagy akitől a tárgy hozzánk került. Ha Ők jó szívvel adták, szeretetüket irántunk ezzel a tárggyal is kifejezték, kifejezték azt, hogy akkor mi neki, nekik nagyon kedvesek voltunk és most ez az emlék egy vigyázatlan, talán felelőtlen pillanat alatt darabjaira hullott szét szomorú emlékeztetőjeként az akkori emberi figyelmetlenségnek. Így is egy kedves nyár, egy jó baráti társ, társaság emléke vált talán örökre semmivé és semmissé elemeire hullva, hiszen az emlékezet nem darabolható szét. Az vagy egyben megmarad, vagy teljesen megsemmisül, mint ez a tárgy is, amely az imént esett le egy vigyázatlan és figyelmetlen mozdulatom következtében. A tárgy ,,sikítása" még most is a lelkemben van. Igen, a tárgyak is tudnak szívszaggatóan ,,sikítani", szenvedni. Csak a tárgyak mindég védtelenek. A tárgyak soha sem felelnek a velük elkövetett tettekért. A felelős mindég és minden esetben a tárgyakat alkotó. létrehozó és tudatosan felhasználó ember. Ilyenkor már abszolút felesleges arra gondolni, hogy vajon tudom-e a tárgyat újjal pótolni, vagyis újat vásárolni. Tárgyat, ha anyagilag nehezen is, de talán még vehetek, de a tönkretett, összetört emlékeket, általában az emlékeket megvásárolni nem lehet. Azok csak az élőlényekben található fogalmak és érzelemként csakis az ember lelkében élnek, élhetnek tovább akár úgy, hogy azok egy tárgy, vagy tárgyak közvetítésével egy megtörtént régen volt kellemes eseményre, eseményekre, közösségekre emlékeztetnek és azok ha összetörnek, akkor a lelkünkben, szívünkben élő kapcsolódó emlékképek is összetörhetnek. A lelkünkben, szívünkben élő emlékképek pótolhatatlanok. Vétkes, vagy vétlen összetörésükkel magunkat szegényítjük el és mások lelkében, szívében ejtünk súlyos sebeket. Ezeknek az árát pedig semmilyen valutában, fizetőeszközben kifejezni nem lehet! Az ára az emberi érzelemvilág csorbulása és a következménye a lelki fájdalom nekünk és talán másoknak is. Megéri?

Budapest, 1997. június 08.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Uram című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Őszi lét című alkotáshoz

Yudit bejegyzést írt a(z) Illúzió című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A nyárhoz című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Bánat című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Menekülés címmel a várólistára

Bálint István alkotást töltött fel Uram címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lóápoló 11. fejezet című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch:Ärgerlich című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) A nyárhoz című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Kháron-ladik című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Bánat című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Őszi lét című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)