HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44597

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2013-11-19

A Pszichotanyán 46. befejező rész

Másnap, kora reggel Tom újra az erdőbe ment és friss virágot szedett, amiből csokrot készített. Egy szálat külön hagyott, Pamela hajába. Felöltöztek ugyanúgy, mint előző nap, s tíz óra előtt elindultak felfelé a tanyára. Amikor beléptek a kertbe, ott már minden irányból kattogtak a fényképezőgépek, hangos éljenzéssel, hurrázással fogadták a jegyespárt. Laura futott eléjük, aztán olyan három méter távolságra tőlük megállt, s igazán őszintén fakadtak fel belőle a szavak:
- Hogy ti, milyen szép pár vagytok! - Pamela magához ölelte a kislányt, majd Tom is, s aztán így hármasban mentek végig a kerten. Már lenn is hallatszott a zene, csak éppen azt hitték, hogy valami gép szolgáltatja, most hallották, és látták is egyben, hogy a Tündérliget felől jön, hiszen ott a zenekar a neki kijelölt pódiumon. Hosszú asztal gyönyörűen megterítve, virágdíszbe öltöztetve, s van ott egy harmadik pódium is, a zenekar mellett, jó nagy, az bizonyára a táncparkett. Összenéztek.
- Mi készül itt? - csodálkoztak - remélem papot nem hívtak - súgta oda Tom Pamelának.
- Azzal már elkéstek!- nevettek össze cinkosan.
- Itt lesz az esküvő, vagy már megvolt? - kiabálta valaki a tömegből.
- Már túl vagyunk rajta - mondták egyszerre - lehet gratulálni.
- Megmondtam! Én megmondtam, csak nem hittetek nekem - hallatszott Marie pajkos hangja, s abban a pillanatban már futott is feléjük, hogy elsőnek gratuláljon. Mire körülölelgette őket, akkorra odaért Max is egy másik fiatalemberrel, aki kísértetiesen hasonlított rá, csak éppen valamivel fiatalabb kiadásban.
- Azonnal gratulálok, csak... - Laura felé fordulva - csakhogy te se unatkozz, bemutatom neked Philip öcsémet. - Pamela hatalmas, szép szemei még nagyobbra kerekedtek, aztán Laurára nézett, látta amint fülig pirulva a kezét nyújtja Philip felé, bemutatkoznak egymásnak, majd Laura lopva Pamelára tekint, mintha csak mondaná: - Te megmondtad, te előre megmondtad! Köszönöm!

Aztán már sodorta is őket az ár, az ünnepelteket. Margot sírva ölelte magához Pamelát: - Az én lányom, az én gyönyörű kislányom! - szipogta. A gratulációk után asztalhoz vitték őket, körülülték s kérték, egyesek hangosan követelték, hogy számoljanak be az esküvőjükről, hol volt, milyen volt, mindent tudni akartak. Tom kezdett bele a mesébe, s lassan mindenki teljesen elnémult, egyesek lenyűgözve hallgatták, mások bosszankodva közbekiabáltak: - Ha ezt tudtam volna, bizony meglestelek volna benneteket! - Hogy tudtátok így titokban tartani? - Melyikőtök volt az agy, aki ezt kitalálta? Mindenkinek volt valami kérdése, vagy hozzáfűznivalója. Közben a Biblia ment körbe kézről-kézre, mindenki látni akarta, milyen, egy ilyen esküvő. Marie áhítattal hallgatta, Max csak bámult maga elé sután, aztán egyszerre csak sokatmondóan összekacsintottak. Pamela elcsípte ezt a pillanatot, s már tudta, hogy az ő esküvőjük is ott lesz valahol az erdőben.

Azután Adélaide kért szót, és mondott egy röpke köszöntőt a fiatal párnak, majd hozzátette:
- Csak azért ilyen kurtán, mert ezzel az esküvő mizériával belém fojtottátok a szót. Mivel, úgysem tudlak benneteket überelni, inkább hallgatok. Kedvet kaptam magam is egy ilyen esküvőhöz. Olyan romantikus... Mit mondjak még? Hogy legyetek boldogok? Látom, azok vagytok, anélkül is... Éljen, éljen az ifjú pár! - tapsvihar tört ki, éljenzések, bekiabálások... A zenekar rázendített a Sosztákovics keringőre. Felhívás keringőre? Mindenki tudta, hogy ezt az ifjú párnak kell elkezdenie. Nem is késlekedtek, hamar táncra perdültek, követte őket Marie és Max, Philip is sután, ügyetlenül táncra kérte Laurát, s elkezdték első közös tánclépéseiket, majd megtelt a porond, ott volt köztük Emma is a lovagjával... szállt, messzire szállt a muzsika.
Tom biztos kézzel vezette Pamelát, pörgette jobbra, pörgette balra, s közben le sem vette a szemét róla. Pamela előbb mosolyogva nézett rá könnyedén suhanva a szeretett férfi által vezetve, aztán elkomolyodott, a tekintetük egymásba fonódott, csak táncoltak, forogtak, s minden más megszűnt körülöttük. A rengeteg, pihekönnyű bő muszlinszoknya, csak úgy repült Pamela után, s ők észre sem vették, hogy már senki sem táncol, mindenki félreállt, s őket nézte. Övék volt az egész táncparkett. Egy csoport férfi tátott szájjal bámulta a keringőző párt, aztán az egyik csak úgy a bajusza alatt félhangon megjegyezte:
- Milyen mázlista ez a Tom. Övé a világ legszebb asszonya. - Hát, gyönyörű nő, az biztos! -jegyezte meg egy másik, mire odaszólt egy hölgy: - Talán Tom nem helyes fiú? Életemben nem láttam még ilyen jóképű férfit...
Ők ketten pedig, mintha erre a mutatványra készültek volna egész életükben úgy keringőztek, olyan harmóniában, hogy senki sem hitte volna el, most táncolnak így először együtt. Talán még maguk sem. Amikor elhallgatott a zene megálltak, még nézték egymást, majd forró öleléssel és csókkal végződött a tánc, teljesen megfeledkezve a világról. Egy ideig mindenki némán nézte őket, majd újra kitört a taps, s csak akkor eszméltek fel, hogy nincsenek egyedül.

Estefelé elbúcsúztak a ház népétől, hazaindultak. Másnap elutaztak Korzikára, nászútra.


V é g e !



E p i l ó g u s:

A következő évben a Colbert házaspár "PAM" című életrajzi kötetét egy nagynevű New York-i kiadó adta ki, két nyelven. Majd a nagy sikerre való tekintettel forgatókönyv készült belőle, s hamarosan a film is bejárta a világot. Több mint ötven nyelvre lefordították a kötetet és a film is rendkívüli sikert aratott.
Ezzel nem ért véget írói munkásságuk. Több mint húsz kötetük jelent meg még ezután. Rendkívül keresett, és elismert író lett a Marie és Thomas Colbert szerzőpáros.

A könyv hatására a Pszichotanya is fellendült, egymásnak adták a kilincset a kliensek, úgy Long Beach-ben, mint a Párizs melletti, kibővített Centrumban.
Adélaide hamarosan maga mellé vette Mariet, évekkel később Laurát is. Majd nyugdíjba vonulásakor a két nővért nevezte ki utódjául. Ő maga viszont, visszavonult. Leköltözött a régi házsorba, s ott töltötte hátralévő éveit, a tanya lakóinak szeretetétől és tiszteletétől övezve.

Marie és Max egybekeltek s két fiú unokával örvendeztették meg a Colbert házaspárt.
Később Max lett a kórház főorvosa.

Laura és Philip, tanulmányaik befejeztével, szintén egybekeltek. Ők három unokával lepték meg a Colbert házaspárt, két lánnyal és egy fiúval. Philip a kórház pszichiátere lett.

Még negyven évvel később is mesélték a Pszichotanya dolgozói, és az ott lakók, hogy mindennap látták a hófehér hajú, kissé hajlott hátú, szikár öregurat feleségével, a szintén ezüstszín hajú, még mindig egyenes derekú, és csinos Marieval, kézen fogva sétálni az erdőn. Gyakran meg-megálltak egy tisztáson, egy bizonyos kihajló tölgyfaágnál. Ott időztek egy kicsit, beszélgettek, majd kéz a kézben továbbmentek.
Csak találgattak, hogy talán az volt az a hely, ahol az esküvőjük zajlott.
Az a bizonyos nap óta egyre gyakoribbá váltak az erdei esküvők világszerte.

V é g e!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2014-02-07 19:21:28

válasz T. Pandur Judit (2014-02-06 23:25:28) üzenetére
Kedves Judit!
Valóban sok munka volt a megírása, ám az olvasása sem sokkal kevesebb. Úgyhogy megköszönöm, hogy temérdek teendőid közepette, nekifutottál ennek a hosszú irománynak és elolvastad.
Munka nélkül nem lehet élni - szólt egykor a mondás, de mintha ez mára már elfelejtődött volna. A természetben végzett munka szinte varázserővel hat. Képes rendet rakni a fejekben, nyugalmat, békét kínál, szeretetre tanít, amit aztán megoszthatunk másokkal, s ezáltal jobb emberré válunk. Mára már ez sincs így, sajnos. A gépek kivették az ember kezéből a munkát, s tartunk az egyre élhetetlenebb élet felé.
A vége, talán romantikus túlzás, vagy inkább meseszerű. Én erre az utóbbira gondoltam, hogy talán megérdemel ez a történet egy mesés befejezést. Az utolsó két részben valóban fellelhetők a mesék egyes elemei...
Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4360
Időpont: 2014-02-06 23:25:28

Kedves Ida!
Végére értem a romantikus regényednek. Sok munkádba került a megírása, és sok szép gondolat fogalmazódott meg benne.
Talán az egyik legfontosabb mondanivalója a könyvednek, hogy a munka szolgálja az embert, és nem az ember a munkát, ha egy jól szervezett közösségben dolgozhat. A fordulatokban bővelkedő történet végén mindenki megtalálta a párját, a családját, ami ilyen mennyiségben ugyan romantikus túlzás, de szeretem az olyan történeteket, amiben minden szál gondosan el van varrva.
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-12-14 10:37:34

válasz oroszlán (2013-12-13 16:36:32) üzenetére

Drága Ica!

Hát, már Napvilágot látott!:) És én ennek is nagyon örülök.

Ha mégis megjelenne, biztosan értesíteni foglak róla.

Hálásan köszönöm úgy az olvasást, ahogyan minden kedves szavadat.

Sok szeretettel ölellek!
Ida
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6216
Időpont: 2013-12-13 16:36:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Drága Ida!

Remek a befejezése is, mint általában véve az egész regényed.Gondolom rengeteg munka,
energia van benne. Megérdemelné a könyv, hogy napvilágot lásson és eljusson sok-sok olvasóhoz. Szívből kívánom, hogy végig járd ezt a göröngyös utat, ami előtted áll.
Szívemből gratulálok szeretettel: Ica

( ha megjelent, szeretnék tudni róla )
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-12-01 16:51:14

válasz Susanne (2013-12-01 09:12:23) üzenetére

Én köszönöm, hogy olvastad, drága Zsu.
Könyv formájában?
Nagyot fordult a világ ezen a téren is. Talán Te is tudod ki adhat ki könyvet manapság. A celebek, meg azok, akiknek pénzük van. Nos, én nem tartozom ezekbe a kategóriákba.
Úgyhogy, az esélyeim, minimálisak.

Köszönetem minden percedért, és minden szavadért.
Ölellek!
Ida
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5380
Időpont: 2013-12-01 09:12:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida !

Nagyon örülök és köszönöm, hogy olvashattam :)
Remélem könyv formájában is megtehetem majd !!!


Szeretettel ölellek:Zsu
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-11-30 20:43:52


Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik olvasták, olvassák, vagy esetleg, csak ezután fogják olvasni a regényem. Hálás vagyok minden hozzászólásért, minden vélemény fontos és sokat jelent nekem.
Mivel a számláló azt igazolja, hogy több százan követték a folytatásos részeket, a "néma", vagy "rejtőzködő" olvasóknak is köszönetet mondok és tiszteletben tartom hallgatásukat.
Hálás köszönetem minden olvasómnak!

Kőműves Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-11-30 19:38:09

válasz efmatild (2013-11-30 14:03:11) üzenetére
Kedves Matild!
Nagyon megörültem hozzászólásodnak. Látom, hogy több százan követték a folytatásos részeket, csak éppen csendben tették. Örülök, hogy rászántad magad az írásra, annál is inkább, mert látom figyelmesen, értőn követted a történet alakulását. Valóban jól látod, együtt élni a természettel, a munkaterápia, embertársaink szeretete, bizalma, valóságos gyógyító erővel bír. Természetesen kell hozzá akarat, motiváció, azután már megy minden magától. Örömmel látom, hogy a szerelmek szövődése, s egyéb váratlan fordulatok, színesebbé,élvezetesebbé tették számodra az olvasást.
Nagyon örülök, hogy jól érezted magad nálam, és annak is, hogy mindezt megírtad. Hidd el nagyon örülök, és sokat jelent nekem minden olvasó véleménye. Magam is szívesen tartanék veled egy ilyen helyre...:)
Hálásan köszönöm, hogy olvastad, s ezt meg is írtad.
Üdvözöllek sok szeretettel!
Ida
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
356
Időpont: 2013-11-30 14:03:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Regényed megmutatja, hogy az azonos élethelyzetben lévő, gyógyulni akaró ember a tanyán élő sorstársai által és a szeretetben mily módon meg tud változni.
Nagyon tetszik, hogy a terápián keresztül bemutatod, egy mezőgazdaságban milyen sokféle munka rejlik. Fizikailag kifárad az emberi szervezet, de lelkiekben erősödik. A közös munka meghozza gyümölcsét, rájönnek, másként is lehet élni. A tanya körüli táj látványa (park, rét, erdő, hegyek) megkönnyítik a gyógyulást. A szerelemszövődések még élvezetesebbé teszik az olvasást. Laura jellemén keresztül megismerjük, egy serdülőkorú gyermekkel milyen óvatosan kell bánni.
Nagyon jól éreztem magam olvasás közben, és szívesen töltenék egy pár hónapot ilyen helyen. Gratulálok regényedhez! Sok szeretettel: Matild
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-11-23 22:14:40

válasz sailor (2013-11-23 21:11:45) üzenetére

Nagyon köszönöm, igazán kedves Tőled, kedves sailor.

Sokat jelentenek elismerő soraid, értékelésed.

Hálás köszönettel!
Ida

Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2013-11-23 21:11:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
...tudom,milyen kevés az,egy ilyen munkát
néhány sorral méltányolni!

Nyolc hónap munkáját!
...
Nagyon értékes nyolc hónap gyümölcse ez!

Elismerésem igazán!

Szeretettel:sailor
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-11-22 19:04:00

válasz sailor (2013-11-22 10:02:25) üzenetére

Köszönöm elismerő soraid, kedves sailor.
Valóban sok munka van benne, nyolc hónapon át írtam (leginkább éjjel).
Nagyon köszönöm, hogy olvastad.

Szeretettel!
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-11-22 19:01:11

válasz Finta Kata (2013-11-22 00:24:10) üzenetére

Köszönöm a biztatást, kedves Kata.
Megkereslek majd e-mailben.

Szeretettel!
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
3831
Időpont: 2013-11-22 10:02:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hihetetlen mennyi energiát,kitartást...de
leginkább tehetséget tettél ebbe a munkába!

Minden elismerésem!

Szeretettel:sailor
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11342
Időpont: 2013-11-22 00:24:10

válasz Kőműves Ida (2013-11-20 19:42:23) üzenetére

Remélem, nem komolyan mondod, hogy: "ennyi volt". Ha nincs rá pénzed - mint sok-sok másnak, akkor pedig add ki a mek-nél (Az E-könyvekről lebeszélnének, kipróbáltam és ott nem tetszettek a kiadások), hidd el, a Szécsényi könyvtár elektromos kiadásait ezrek olvassák, és legalább ennyi örömöd lesz belőle. Igaz, rendes és szép külsőbe kell csomagolni, mert a formát, a külsőségeket nem lehet kikerülni, ezért is ingyenes, és az ad némi munkát. De bizton mondhatom, hogy megéri. Nekem már fönn van - ha jól emlékszem rá - negyven kötetem.
Igaz, már régen nyugdíjas vagyok, de az utolsó években - 2006-tól ilyesmin fáradoztam.
Tehát gondold meg, és vágjál bele!
Valóban élvezettel olvastam!
Sok szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5009
Időpont: 2013-11-20 19:42:23


Drága Kata!
Köszönöm szépen a gratulációt, örülök, hogy tetszett a befejezés is.
Én viszont szívből köszönöm Neked az olvasást, ugyanakkor örülök, hogy nem unatkoztál, és örömmel, élvezettel olvastad végig.

Nyomtatásban kiadni? Drága Kata, én nem Pamela vagyok, hogy sorban álljanak az ajtómban a kiadók.:) Nekem magamnak, viszont nincs rá pénzem. Úgyhogy, ennyi volt...:)

Köszönöm, hogy velem tartottál, hálás vagyok minden sorodért.
Sok szeretettel!
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11342
Időpont: 2013-11-19 23:20:23


Remek a beejezése is.
Igaz szívvel és szertettel gratulálok a kötethez.
Gondolom, ezt szeretnéd nyomtatásban kiadni.
Örömmel olvastam eljtől végig.
Kata

Legutóbb történt

túlparti alkotást töltött fel Lázadozós címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Június 18. Apák napja című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Rítusok címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A hegymászó hócica című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Csend című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel A hegymászó hócica címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pünkösd című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Bűnöm csak szótlan című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Amikor majd elmegyek című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Shakespeare búcsúja című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)