2009 szentestéjén írtam
Neked rondót. Kérőn dúdolót.
Ne menj még el. Rimánkodtam.
Várj, még rigó trilláz Mozartot.

Azóta....
Négyszer nyílt ibolya és nárcisz,
fürj Franz Schuberttól dalolt,
Verdi áriáját zengte a pinty
S mi, megmaradtunk jó barátok.

El sem köszöntél.....
....el sem köszöntem.
Ágyad már föld alatt,
takaród a rideg föld.
Tested majd elporlad,
És szétfoszlik szemfedőd.

Mi előtt elmentél.....
Fogadalmat tettél,
hírt adsz nekem arról
odaát milyen a lét.

Tudasd velem, kérlek János
Editet már a karodban tartod.
Ajkatokon felcsendül
a diadalmas ének.
- Te vagy Belmonte
- és Edit Constanza
Szívem mélyén már nem ül bánat,
ha hallhatom az áriákat,
egymásra talált a szerelmespár.
Nyugodalmas jó éjszakát!