HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44956

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2013-11-23

A majom farka, a misszionárius feneke I/3.

-A padon ültem álmomban, a kunyhónk előtt. Esteledett, kigyúltak a fények a telep faházainak ablakaiban. Nagyon jól éreztem magam, virágillat szállt a levegőben, hűs levegőt hozott az esti szél. Egyszerre csak, ahogy így üldögélek, s levegőzöm, Pablo lépett mellém, s azt kérdezte: leülhetek? Tudja, atya, ki Pablo, ő a mindenes-fiú itt a misszión, az a szőke-hajú, széparcú mesztic-srác. Meg se várta, hogy igent mondjak, leült. Selymes a hajad, mondta. Hozzám hajolt, és megcsókolta az arcomat. S tudja, atya, mit kívántam akkor álmomban? El se merem mondani. Azt kívántam, bárcsak a számat csókolta volna meg! Mert én még soha nem csókolóztam senkivel, atya. Na, jó egyszer kiskoromban az egyik barátnőmmel kipróbáltuk, de undorítónak találtuk. Szerettem volna tudni, milyen a csókolózás egy fiúval! Bűn ez, atya?
Ethel oldalról sandított fel Antonióra. Ő az imazsámolyon ült Szűz-Mária festménye alatt, az atya a széken, kicsit arrébb. A férfi nevetett.
-Az álmairól nem tehet az ember. Különben sem történt semmi, végül is, csak az arcodat csókolta meg. Tetszik neked ez a Pablo?
-Á, dehogy. Nem tetszik. Nem tudom, olyan fiatal. Azt hiszem, velem egykorú, vagy még fiatalabb is kicsit. Mostanában sortot visel, mint a telepi férfiak, de amikor először megláttam, amikor tavaly idekerültünk, akkor még ő is csak egy madzagot hordott a dereka körül. Nagyon mulatságos volt. Annyira szőrös volt ott lenn, sokkal szőrösebb, mint a piaroák. És, ha csókolóztam volna vele álmomban?
-Alvás közben nem lehet bűnt elkövetni. Ahhoz, hogy valaki vétkezzen, tudatában kell lennie annak, mit tesz!
Ethel gondolkodott. Hallgattak mindketten, az atya nem tudta hirtelen, mit mondjon, hogyan terelje másra a szót. Odakinn besötétedett, az éjszakai dzsungel megszokott hangjai szűrődtek be a házikó moszkitó-hálóval borított ablakán.
-Szeretnék valamit kérdezni - mondta aztán -de, ha nem akar, ne válaszoljon rá az atya.
-Mondjad nyugodtan.
-Szokott az atya álmodni, amikor alszik?
-Hát, persze, hogy szoktam!
-De ilyeneket!?
-Milyeneket, te! Hogy Pablo az én arcomat is megcsókolja?
Mindketten nevettek.
-Csudát. Jaj, bocsánat, atya. Azt szeretném megkérdezni...hogy... álmodik-e nőkről az atya? Álmodik-e olyasmiről, ami, ha nem lenne álom, bűn lenne?
Antonio felnevetett.
-Mi papok nem álmodhatunk nőkről. Én például elalvás előtt mindig imádkozom, Istenre gondolok, s álmaimban Istent látom, vele vagyok, vele beszélgetek.
-Komolyan?
-A lehető legkomolyabban. Az ember éjjel arról álmodik általában, amire éber állapotában sokat gondol. Vagy, amire nem mer gondolni.
Ethel elszontyolodott.
-Könnyű az atyának, mert az atya pap. De nem lehet mindenki pap. A férfiak szoktak álmodni asszonyokról? Vannak nekik is bűnös képzelgéseik, úgy mint a...mint a lányoknak?
Antonio most már látta, veszedelmes vizek felé eveznek. Felállt, az asztalhoz lépett. Összepakolta a könyveket, úgy tett, mintha nagyon fontos lenne hirtelen rendet tenni. Ásítást nyomott el.
-Menj szépen, most már, késő van. Majd holnap folytatjuk.
-Csak egyetlen dolgot még, atya!
-Bökd ki, ne kímélj.
-Mit tegyek a képzeletek ellen?
-Imádkozzál - mondta Antonio. -Imádkozz reggel, délben és este. Éjszaka pedig, éjszaka tartsd a kezedet a takaró fölött!
Ethelbe belebújt a kisördög, talán a trópusi égöv virágillattól terhes éjszakai levegője tette. Olyasmire vetemedett, amit tán nem kellett volna. Ő maga is megijedt tőle. Azt kérdezte nagy hirtelen cserfes szemtelenséggel:
-Atya is ezt teszi? Atya is a takaró felett tartja a kezét éjszaka?
Antonio kényszeredetten nevetett.
-Ejnye, de pimasz a kisasszony! Na, menjen most már lefeküdni, amíg szépen mondom!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7434
Időpont: 2016-12-31 09:10:06

válasz black eagle (2016-12-31 04:29:07) üzenetére
Kedves Sas! Könnyű Katát táncba vinni, ha maga is akarja! - mondja a közmondás. Igen, a naív ártatlanság a legerősebb kísértő! De az atya egy erős férfi! Meglátjuk, mi lesz!!! Köszönöm a hozzászólásokat! -én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
870
Időpont: 2016-12-31 04:29:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön, üdvözöllek ismét!

Ajjaj! Ki fog itt bűnbe vinni kit? Az ártatlan kis bárány mintha farkasfogakat villogtatna, bár azt egyelőre nagyon bájosan teszi. De tudjuk, milyen irányba szokott ez vezetni. Szegény Antonio... Remélem, a beszélgetés után a takaró fölött tartja majd a kezét. :)

Üdvözlettel: Laca :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7434
Időpont: 2013-12-01 11:21:32

Szia Zsu! Köszönöm, örülök, hogy tetszik, és hogy olvasod! Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2013-12-01 08:54:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !

Ajjajj, egyre érdekesebb és jobb a történet, megyek is a következő részhez.
Jó a párbeszéd, tetszik a stílus:)

Szeretette:Zsu
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7434
Időpont: 2013-11-28 11:08:44

válasz Gyömbér (2013-11-28 10:04:40) üzenetére
Szia Erzsi! Én már tudom, hova akarok kilyukadni, de persze nem árulom el. Menet közben azért még változhat. Örülök, h olvasod, mindig sokat adtam a véleményedre, Köszönettel: én
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2013-11-28 10:04:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Azért kezd komolyodni, bár nem tudom, merrefelé visz a történet.

Tetszett ez is!

Üdv: Gy.

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy otthonom című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Hárman az asztalnál című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Apeva című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ihlet-füzér című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Fonyódon című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Amikor a színek újra élesek című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Csak egy kis gondolat című alkotáshoz

Bálint István bejegyzést írt a(z) Segélykiáltás című alkotáshoz

Hegedüs Andrea bejegyzést írt a(z) Apeváim a tavaszról című alkotáshoz

Hegedüs Andrea alkotást töltött fel Apeva címmel a várólistára

Rozán Eszter bejegyzést írt a(z) Segítség, elvesztünk! című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Segélykiáltás című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Segélykiáltás címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Az öltöny 4. fejezet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)